V. NÉMETH ZSOLT

Teljes szövegű keresés

V. NÉMETH ZSOLT
V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem valamennyi hozzászólást. Nincsen a környezet ügyében, a természetvédelem ügyében feleslegesen elhangzott kritika. Én úgy vélem, hogy ezzel valamennyien hozzájárulunk ahhoz, hogy még nagyobb figyelmet fordítsunk a környezet és a természet ügye iránt.
Azonban én azt is hiszem, hogy a környezetvédelem és a természetvédelem nem csak valamiféle harcos tevékenység, amit ökölbe szorított kézzel lehet művelni, ráncos homlokkal, szomorú tekintettel, sorban-sorban sorolva a rosszabbnál rosszabb mutatókat. Hiszen van néhány olyan terület, amelyen akár a világban, akár idehaza értünk el pozitív eredményeket.
(17.40)
A hozzászólások sorában először talán Heringes Anita képviselő asszony gondolataival foglalkoznék, bár én jobban örültem volna, ha azért mégiscsak erről beszélünk, ami maga a program, mert a többi egyéb témát megvitathatjuk interpelláció meg azonnali kérdés keretében is, de hadd említsem meg mindjárt, hogy lehetne más hozzáállás is. Például azt mondaná a képviselő asszony, hogy abban, hogy nőtt a környezettudatosság - amiről Bartos Mónika képviselő asszony is szót ejtett a hozzászólásában -, nekünk, szocialistáknak is szerepünk van, mert az NKP III. eredménye is ez egyben, és máris lenne egy pozitív hozzászólás is, és nem csak a hiteltelenségünkről szóló.
Ön is és több ellenzéki képviselőtársa is az intézményrendszerről beszélt. Ez persze egy fontos elem, de azért azt rögzítsük, hogy mi nem azért vagyunk, hogy az intézményrendszert finanszírozzuk. Az intézményrendszer maga eszköz, az nem cél. Cél a kiváló, jó környezeti állapot és a természet megóvása, megőrzése.
Én nem vagyok abban biztos, hogy feltétlenül szoros korreláció van aközött, hogy a környezetvédelmi hatóságnak ki a főnöke, milyen szintre telepíti azt egy kormányzat. Megteszi ezt egyébként rajtunk kívül számos más ország is, például Szlovákia, és azok a mutatók, amelyeket azért számban is ki lehet fejezni, akár infrastrukturális eredmények, vagy levegő- és vízminőségben vagy a biodiverzitásban jelentkező mutatók.
A civil szervezetek csökkenő pénzénél hadd említsem azért azt meg, hogy azért ezen időszak alatt a civil szervezetek természetesen nem csak a hazai forrásokra kellett hogy támaszkodjanak, hiszen az európai uniós támogatási rendszer a környezettudatosság növelésére adott lehetőséget a civil szervezetek számára is, és az elkövetkező időszakban is szeretnénk, hogy ebből a forrásból is részesüljenek.
A hulladékgazdálkodás az a terület, ahol kifejezetten sikeresek voltunk az elmúlt években. Gondoljon vissza mindenki, 10-15 éve valamennyi falu mellett volt egy gödör, ahova leöntötték az összegyűjtött szemetet. Ezek az engedéllyel nem bíró és mindenféle műszaki biztosítást nélkülöző lerakók megszűntek, engedélye egyiknek sincs már, és sorban rekulti-váljuk őket, alig marad mostanra.
De hogy számot is mondjak, a szelektív hulladékgyűjtésnél a 2009-es szint, a lakossági, elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyisége 183 százaléka a 2000-es szintnek. Tehát vannak eredmények e tekintetben, és azóta… - bocsánat, a 2009-eshez képest a 2014-es, elnézést. És egy nagyon jelentős mérföldkő január 1-je, amikor Magyarország teljes területén működtetjük az elkülönített rendszert, és az európai uniós szabályoktól eltérően fő szabályként házhoz menő szelektív rendszer alakult ki. Van olyan település, ahol megduplázódott januárban a decemberhez képest levő nagyobb tisztaságú, szelektíven gyűjtött, értékes másodnyersanyagot jelentő hulladék mennyisége.
A rezsicsökkentés: én is azt mondtam, képviselő asszony, világos mondatokat kell mondani. Emelni akarjuk a hulladékszállítási díjat mi, szocialisták - ki kell mondani ezt. Ezt tessék mondani! Ne azt, hogy az nem jó, meg az. Emelni kell. (Heringes Anita: Hat adónemet vetettek ki!) Az adónemeknél… Először is lerakási járulék van. Amit ön például bírál, a hulladéklerakási járulék, az valamennyi fejlett hulladékgazdálkodású országban alkalmazott eszköz. Azért van az a díj, hogy minél kevesebb hasznos hulladék kerüljön a lerakóba, a lerakóról való eltérítést szolgálja, és a hulladéklerakási járulék - most 7,1 milliárd forint - hiánytalanul visszakerül a gazdálkodó, szolgáltató cégekhez.
Tehát én azt javaslom, hogy gondolja át, hogy vajon ez a jelenlegi helyzet nem egy átmeneti időszak-e. Úgy érzem, hogy ön betoppant egy festés alatt álló házba, csípőre teszi a kezét, és azt mondja, hogy miféle felfordulás van itt. Most egy átalakítás folyik, az átalakítás kezdete ott indult, amikor a profitorientált cégekből önkormányzati és állami többségi tulajdonú cégeket alakítottunk ki, aztán nonprofittá változott, és van bizony még feladat. Például az, hogy az országban gazdaságosan működtethető akkora egységeket alakítsunk ki, ami egyrészt a hulladékgazdálkodás szempontjából, a környezeti szempontokra is tekintettel van, és egy szolidaritás elvű-alapú, hosszú távon fenntartható díjrendszert ki tudjunk alakítani.
Munka közben vagyunk, és valóban nem jó ma közszolgáltató-vezetőnek lenni, mert gondokkal teli ez a világ, de végül is inkább úgy vélem, hogy mi arra szegődtünk, hogy a szolgáltatást igénybe vevő lakost szolgáljuk, és bizony ebben az időszakban segítsünk átvészelni neki a gazdálkodási nehézségeket, és mielőbb ezt az átalakítást elvégezni, de rögzítsük, hogy jelen pillanatban ez a szolgáltatást igénybe vevő számára sem kényelmetlenséget nem okoz, és kifejezetten egy alacsony szintű szolgáltatási díjat jelent, három éve ezt nem változtattuk meg.
Parlagfű esetén többször ide, a Ház elé hozott téma: a 600-700 milliós nagyságrendű összeggel szemben több tíz milliárd forintot fordított a magyar állam erre a területre. Tehát ezt is jó többször elmondanunk, és maga a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület kérte azt, hogy véletlenül se adjuk ezt ki, valamennyi összeget szemléletformálásra, hanem jó lenne, ha az állami cégeknek adnánk autóra meg olyan infrastruktúrára, amivel földeríthetik ezeket a területeket. Hiánytalanul a Földművelésügyi Minisztérium egyébként kiosztotta ezt az összeget azon egyesületek számára, amelyek amúgy parlagfüvet is akarnak irtani, nem csak meg akarják mondani, hogy más irtson parlagfüvet.
Magyar Zoltán képviselő úr a megújuló energia visszaszorulásáról szólt. Képviselő úr, hadd említsem meg, hogy a számok nem ezt igazolják. A 2007-2013-as időszakban 219 milliárd forint volt erre a területre, a 2014-2020-as időszakban ez 370 milliárdra nő.
A tőke szabad áramlásáról szóló gondolatait, hogy helyette helyi forrásokra támaszkodjunk, osztjuk. Számos ilyen program szolgálja ezt, például a „Rövid ellátási lánc” program, amely a vidékfejlesztési programnak egyik legfontosabb eleme, és valóban ennek jelentős környezeti hatásai is vannak. Az a célunk, hogy a helyi élelmiszer-termelés, -feldolgo-zás fejlesztésével elejét vegyük annak, hogy kontinenseken keresztül kelljen élelmiszereket cipelni.
Sallai R. Benedek képviselő úr az összeomlott intézményrendszerről beszélt. Itt is hadd említsem meg újra meg újra, hogy számos intézményrendszerrel lehet jól dolgozni és kevésbé jól dolgozni. Azok közül az eredmények közül, amelyek voltak az elmúlt évben, néhányat azért hadd említsek meg! Az országos légszennyezettségi mérőhálózatra 2,5 milliárd forintot fordítottunk. Megújult tulajdonképpen az egész mérőhálózat, annak laboratóriumi háttere, több mint 300 új mérő- és laborműszert vásároltunk, négy új mobil mérőállomást állítottunk üzembe. De hogy itt sem a mérőállomás a cél, hanem a levegőminőség, hadd említsem meg, hogy itt is vannak pozitív adatok, hiszen a PM10-es kategóriában, tehát a 10 mikronnál kisebb részecskenagyságú szennyezés három éve nem lépi túl a határértéket.
(17.50)
Tehát a kisméretű szállópor tekintetében javult a levegő minősége. És hadd erősítsem meg Manninger Jenő képviselőtársunkat, aki azért itt helyre tette azt, hogy szó nincs arról, hogy ötvenegynéhány millió forintot fordítanánk erre. Ez a program központi koordinációja. Több száz milliárdos ez a program, amelyet a levegő minőségére fordítunk. Ebben benne van az egész autóbusz-hálózat lecserélése, de éppúgy benne van a fűtési rendszerek koordinációja is. Tehát egy több tíz évre szóló programot készített el a kormányzat, amely, még egyszer hangsúlyozom, több száz milliárdos nagyságrendű.
Azt köszönöm, hogy szakmailag előkészített és átgondolt programnak gondolja a képviselő úr, és ha lesz forrás és akarat, akkor ezt megvalósítjuk.
2014-es kondíciókkal számol a program. Itt említem meg azt is, hogy nem valamiféle sajnálatos bakik vannak ebben az anyagban, amikor az intézményrendszer két hónappal ezelőtti elnevezését rögzíti. Nyilvánvalóan az államigazgatáson belül nem indíthatunk el közigazgatási egyeztetésre egy anyagot egy jövőbeli intézményrendszer nevében.
Schmuck Erzsébet képviselő asszony a környezetvédelmi szempontok integrálásáról szól, hogy mennyire fontos, hogy az ágazati politikában történjen meg az integrációja. Egyrészt erre hadd említsem meg, hogy számos dokumentumban megjelennek ezek a szempontok, például a nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégiában, a „Nemzeti akcióterv az ökológiai gazdálkodás fejlesztéséért” dokumentumban, a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiában, az országos hulladékgazdálkodási tervben, a nemzeti erdészeti stratégiában.
De egy gyakorlati példát is hadd mondjak! Az elmúlt évben készült el a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének második vagy harmadik üteme, attól függ, hogy tekintjük. Ezt mindenki úgy tekintette, hogy ez valamiféle vizes fejlesztés, és nem is hárult rá valami nagy figyelem; több mint hatmilliárdos program. Ez a program szakított az eddigi, csupán vízügyes szemlélettel, és első helyre rakta azt, hogy ökológiai célokat is teljesíteni kell ennek a beruházásnak, így például a vizes élőhelyeket bővítette hatalmas területtel, szabályozható módon elárasztja azokat a területeket, ahol eddig nem volt víz, szinte csak ritka időszakot kivéve. A másik részen viszont megpróbálja fölszámolni azokat az összefüggő vízterületeket, amelyek a vizes élőhelyek szempontjából egy szegényebb élővilágot tudnak csak produkálni. Tehát az első szempontja ennek a beruházásnak kifejezetten természetvédelmi, a biodiverzitást segítő elem volt. A második elem volt a vízminőség javítása.
Itt hadd említsek meg néhány változást az évtizedek folyamán! Amíg annak idején a Kis-Balaton azért készült, hogy a Zala tisztítatlan és magas szennyezettségű vizét közvetlenül ne engedjük be a Balatonba, most fordított a helyzet, mert néha a Zalán, köszönhetően a szennyvízkezelésnek, tisztább víz jön le, mint amit a Kis-Balatonból lehetne átvezetni, és képes ez a rendszer most már ezt rövidre zárni.
De ugyanez a megoldás az ökológiai célok és a vízminőség-javítás mellett egy harmadik elemet is kiszolgál, ez az árvízvédelem. Ez a beruházás mutatja, hogy nem kell feltétlen éles szembenállással tekinteni műszaki beavatkozásokra, szolgálhat az akár természetvédelmi érdekek mellett más egyéb célokat is.
Összességében én valamennyiüknek hadd köszönjem meg ezt a konstruktív vitát. Én arra törekszem a munkám során is, hogy azok a feltételezések, amelyek a nemzeti parkok sorsát illetően megjelennek, az azok mellett meglévő bizalmatlanság eltűnjön. Meggyőződésem, hogy ennek jelentős része abból adódik, hogy nem beszélünk eleget egymással, és eleve feltételezzük a kormányzatról, a minisztériumokról, hogy meglévő technikai módosítások mögött valamiféle hátsó szándék jelenik meg. Én bízom abban, hogy az elkövetkező időszakban végzett munkánk ezt cáfolni fogja.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem