DR. NAGY ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! A földünket érintő klímaváltozás következtében a szélsőséges időjárási események valószínűsége, gyakorisága, valamint azok kedvezőtlen gazdasági, környezeti és társadalmi hatása, tudjuk nagyon jól, növekszik. Különösen érzékenyen érinti ez a mezőgazdaságot, amelynek egyik legfontosabb feladata a lakosság élelmiszer-ellátásának biztosítása.
A mezőgazdaság kockázatainak növekedésével ennek a feladatnak a teljesítése veszélybe kerülhet, ezért egyre nagyobb hangsúly helyeződik a kockázat-megelőzésre és a kockázatkezelésre, amelyekre a Földművelésügyi Minisztérium is kiemelt figyelmet fordít. A Magyarországon 2012-ben megújított agrárkárenyhítési rendszer többek között a jégkárt is kezeli. A rendszer azóta folyamatosan fejlődik, mára mintegy 78 ezer termelő a rendszer tagja, összesen 4 millió hektárral. 2015-ben az őszi fagy beemelésével is bővül a lefedett károk köre, pontosabbá válik az eljárásrend. 2014 novemberében bevezettük az elektronikus rendszert, amely megkönnyíti mind a termelők, mind a hatóságok munkáját.
Az elektronikus kárbejelentéssel lehetőség nyílt parcellaszintű károk bejelentésére, így a termelők már több kisebb kár összesítésével is jogosultságot szerezhetnek kárenyhítő juttatásra, továbbá már 15 százalékos üzemi szintű bevételcsökkenés után is igényelhető a kompenzáció. 2012 óta pedig 65 százalékos díjtámogatást is nyújtunk a mezőgazdasági biztosításokhoz, amelyek a jégkárt is lefedik. A háromféle konstrukcióval működő támogatási program népszerűsége folyamatosan növekszik a termelők körében.
(9.40)
A 2012. évi indulás óta 2014-ben már 5,68 milliárd forint díjállománnyal kötött díjtámogatott mezőgazdasági biztosítási szerződést. 2014-ig az EMGA keretében társfinanszírozással, 2015-ben tisztán hazai költségvetési forrásból, majd 2016-tól a vidékfejlesztési program keretében szintén társfinanszírozással működhet tovább a támogatás, amelynek éves költségvetése 2015-ben 3 milliárd forintot tesz ki.
Magyarországon a jégkár az egyik leggyakrabban előforduló káresemény, amely évről évre jelentős kárt okoz nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem a lakosságnak is. A jégeső az országon belül bárhol előfordulhat, de hatékony jégeső-elhárító rendszer eddig csak három megyében épült ki. Jó példa erre a ’91 óta működő dél-dunántúli talajgenerátoros rendszer, amelynek működtetését termelői befizetések mellett az FM is megemelt összeggel támogatja.
Az elmúlt években az ország több területéről - Dél-Alföldről, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből - érkezett igény jégeső-elhárító rendszer kiépítésére, ezért ebben a ciklusban célul tűztük ki az egész országot lefedő rendszer kiépítését. Ennek megvalósítása érdekében a 2015 második félévében megnyíló vidékfejlesztési program kockázatmegelőző intézkedéseit is ennek megfelelően alakítottuk ki. Tehát teljes mértékig egyetértek képviselőtársammal abban, hogy az elhatárolt, szigetszerű védekezés eredménytelen, csak akkor lesz eredményes, ha az egész országot lefedő rendszert tudunk kiépíteni. Ezen az úton haladunk most.
2014 novemberében az érintettek bevonásával konferenciát tartottunk az FM-ben, amelyen a tudományos háttér mellett egy országos jégeső-elhárító rendszer gyakorlati megvalósításának kérdései kerültek napirendre. Azóta többször egyeztettünk a rendszer lehetséges működtetőivel, melyek eredményeként az országos jégeső-elhárító rendszer megvalósítását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalja. Ehhez a minisztérium minden szakmai támogatást megad, nem véletlenül, természetesen. A dél-dunántúli rendszer működésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a kárarány, amely a kártérítési összeg és a biztosított érték hányadosa százalékban, jelentősen csökkent. Baranya megyében ez átlagosan 4,3 százalék volt a jégeső-elhárítási rendszer működése előtti időszakban, a védelmi rendszer alkalmazása óta pedig körülbelül 1 százalék. Az országos rendszer létrejöttét tehát mindenképpen támogatjuk.
Az országos rendszer megvalósításához és fenntartásához felhasználhatjuk a dél-dunántúli talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszer tapasztalatait. Fontos ugyanis megjegyezni, hogy nemcsak a rendszer kiépítése lényeges, hanem annak fenntartása is, amelyhez a termelői hozzájárulás elengedhetetlen. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy egy-egy ilyen rendszer előnyeit nemcsak a mezőgazdasági termelők élvezik, szükséges lehet a működtetés költségének fedezéséhez harmadik szereplők, így például a biztosítók, önkormányzatok, vállalkozások bevonása is.
Ezen túlmenően termelői szinten további lehetőség áll rendelkezésre a jégeső elleni védekezésre, például jégháló vagy fólia telepítésével is, amelynek forrásaihoz a vidékfejlesztési program keretében lehet majd támogatásért pályázni, csakúgy, mint a nemzeti kockázatkezelési rendszer harmadik pilléreként a zöldség-gyümölcs ágazatban is bevezetésre kerülő jövedelembiztosítási eszközként történő részvételre.
Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem