HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezen a héten a kereszténydemokrata frakció benyújtja a családi csődvédelemről szóló törvényt, vagy ha valakinek jobban tetszik ez a cím, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslatot.
Miért van erre szükség? Mindnyájan tudjuk, korunk nagy problémája, hogy nemcsak az államok, de a családok is eladósodtak, és ez sok esetben odáig vezetett, hogy fizetőképtelenné váltak. Ennek persze több oka van. Egyrészt az anyagi helyzet változása, másrészt a pénzintézetek profitéhsége és a devizahitelesek esetében az árfolyamváltozás. Persze, a táptalaj mindenképpen az a fogyasztói világ, amelynek előnyeit mindnyájan élvezzük, amelyben benne élünk, de bizony az a hátránya, hogy van egy fogyasztási kényszer.
A családi csődvédelem a második esélyt biztosítja a rászorulók számára. Tudjuk azt, hogy csaknem minden európai ország már évtizedekkel ezelőtt bevezette ezt az intézményt. A magyar jogrendszerben ez egy koherens rendszert alkot az eddig elfogadott adósmentesítő törvényekkel, és azt is tudjuk, hogy egyetlen célja van ennek a törvénytervezetnek: a fizetőképesség helyreállítása, amin keresztül az adós törleszteni tudja adósságát. A törvénytervezet hosszú egyeztetési folyamaton ment át a Nemzeti Banktól kezdve a Bankszövetségen keresztül a különböző tárcák szakértőiig.
Ha megengedik, néhány mondatot mondanék arról, hogy milyen előnyt jelent ez azoknak, akik ebbe bekapcsolódnak. A végrehajtás, ha már elkezdődött, felfüggesztetik, és új végrehajtás nem indítható el. Minden hitelező, hiszen az esetek többségében nem egy hitelezőről, hanem többről van szó, ennek az eljárásnak a keretében tudja csak érvényesíteni követeléseit. Részletes fizetési moratóriumot tartalmaz ez az eljárás. És ami talán a legfontosabb, hogy az ötéves futamidő végén egy komoly összeg elengedésre kerülhet, kivéve a jelzáloghitellel érintett ingatlant; a többi esetben ez akár 60 százalékig elmehet. Egy kötelezettség persze hárul az adósra, hogy őszintén tárja fel a helyzetét, és fegyelmezetten együttműködjön a másik két szerződő féllel, az állammal és a pénzintézettel.
Néhány tényt még hadd említsek az eljárásról. Kizárólag az adós kezdeményezheti, tehát ez egy önkéntes társulás, ami azt jelenti, hogy sem a pénzintézet, sem az állam nem indíthatja el az eljárást. Vannak feltételei. Mik ezek? A tartozásállomány 2 és 60 millió forint között kell legyen. Egy túladó-sodottságról van szó, ami azt is jelenti, hogy a vagyon, amibe beleszámít a törlesztésre fordított ötéves összeg is, kisebb, mint az adósság, aminek aránya 100 vagy 200 százalék között lehet. Tehát egy jelentősen eladósodott adósról van szó. Szükséges feltétel az is, hogy legalább 90 napja lejárt, 500 ezer forint feletti adósságról legyen szó.
Bevezetése két ütemben történik. Első lépésben azokra kerül sor ebben az évben, az ősz folyamán, akiknek az otthonuk került veszélybe. A második lépés pedig jövőre történik, egy év múlva azoknak, akiknek az otthona ugyan még nem került veszélybe, de már felmondott szerződésük van, vagy hosszú ideje lejárt a törlesztés.
Ahogy említettem, három fél, az adós, a hitelintézet és az állam között történik a szerződés vagy a bírósági döntés; az államot a családi vagyonfelügyeleti szolgálat képviseli. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
