VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Adócsökkentés, tervezhetőség és fejlődés. Ez a három szó, ami a legjobban összefoglalja a 2016. évi központi költségvetés lényegét. Ezt biztosítja a kormány gazdaságpolitikája a munkavállalóknak, a magyar családoknak, a településeknek és a vállalkozásoknak.
Az adócsökkentés költségvetése már sokkal több, mint pusztán pénzügyi tervezési dokumentum, a polgári Magyarország megteremtésének legfontosabb tartópillére. A 2016-os költségvetés egy új korszak költségvetése. Középpontjában már a fejlődés, a lehetőségek minél jobb kiaknázása, az emberek és a családok előrelépésének a támogatása áll.
Öt évvel ezelőtt, jól tudjuk, gazdaságunk az összeomlás előtt állt. 2009-ben már 6,8 százalékos visszaesésben voltunk, és 2002 és 2010 között megduplázódott, 240 ezerről 480 ezerre nőtt a munka nélkül lévők száma. A gondok megoldását egyedül egy teljes gazdaságpolitikai fordulat jelenthette, és ha innen tekintünk az eredményekre, nem is telt el olyan hosszú idő.
2013 óta jól látni, hogy gazdaságunk fejlődik, szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb, 2014-ben pedig a növekedés üteme elérte a 3,6 százalékot. Ma pedig arról számolhatok be önöknek, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarország jóval az európai uniós átlag felett teljesít. 23 éve nem volt olyan magas a munkában állók száma, mint a legutóbbi hónapokban, vagyis öt év alatt több mint 440 ezerrel emelkedett a munkahelyek száma. A legutóbbi adatok szerint 4 millió 117 ezer embernek van munkája Magyarországon. Ennek megfelelően emelkednek a reálkeresetek, és a fogyasztás is jól mérhetően bővül. Öt évvel ezelőtt az államháztartás hiánya szinte teljesen elszabadult, mára viszont nemcsak hogy kontroll alá vontuk az alakulását, de csökkenést értünk el.
Magyarország bruttó hazai termelésarányos államadóssága 2010 óta összesen 4 százalékpontos mérséklődés után 2014 végén 76,9 százalékra süllyedt. Ezzel Európában az egyik legnagyobb mértékű adósságcsökkentést hajtottuk végre. Magyarország tehát az Unió leggyorsabban fejlődő államai közé lépett, bruttó hazai termékünk, teljesítményünk elérte a válság előtti szintet, sőt azóta meg is haladta azt.
Minden okom megvan tehát arra, hogy elmondjam, a kormány gazdaságpolitikája bizonyította erejét. Két évvel ezelőtt azzal kezdtem expozémat, hogy a magyar emberek kellő önbizalommal tekinthetnek a jövő elé. Ezért megnyugtató, hogy 2016-ra, elért eredményeinkre alapozva már az adócsökkentés és a fejlődés, a fejlesztés költségvetését készíthettük el. A kedvező reálgazdasági folyamatoknak köszönhetően 2016-ra konzervatív becsléssel 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, fegyelmezett fiskális politika mellett 2 százalékos hiánnyal és az 1,6 százalékos infláció mellett a fogyasztás növekedésével számolunk.
Tisztelt Ház! Több okunk is volt arra, hogy az idén a megszokottnál sokkal korábban készítsük el a költségvetést. A korábbi időpont mellett szólt az, hogy a jövő évi költségvetés ismeretében az önkormányzatok és a gazdasági szereplők is könnyebben tudják tervezni a következő évüket. Hosszabb és nagyobb idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a 2016-os gazdasági terveiket elkészítsék, ismerve már azt, milyen adópolitikai változások és milyen költségvetési tervezési paraméterek lesznek.
Ezen túlmenően áprilisban kellett benyújtanunk Magyarország konvergenciaprogramját az Európai Bizottság számára, tehát a tervezési munkát mindenképpen el kellett végeznünk. A költségvetési törvényjavaslat tavaszi összeállításával így a két dokumentum teljes összhangja biztosítható volt.
Tisztelt Országgyűlés! Lezárult a válságkezelés, megvalósult a stabilizáció, és elindult a növekedés.
(12.00)
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 2016-ra tervezett 2,5 százalékos növekedés mintegy 330 milliárd forintos költségvetési többletbevételt eredményez. Emellett az államadósság csökkenése 2015-ről 2016-ra számításaink szerint 75 milliárd forintos kamatkiadás-megtakarítást jelent. A növekedési többletből származó többletbevétel és a megtakarítás nagyobb mozgásteret ad gazdaságpolitikai céljaink megvalósításához, így az adócsökkentéshez és a gazdasági növekedés támogatásához is.
A kormány elkötelezett amellett, hogy Magyarországon mindenki, aki tud és akar, dolgozhasson, ezért célul tűzzük ki a teljes foglalkoztatás elérését és a magyar családok átlagjövedelmének emelését.
Tisztelt Ház! A 2016-os költségvetés elsősorban az adócsökkentés büdzséje, amelynek legnagyobb nyertesei a családok lesznek. Az adóintézkedések összesen 170 milliárd forintot hagynak a magyar családoknál, ezen belül 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, ami 120 milliárd forintot fog otthagyni a családoknál. A sertés tőkehúsok áfájának csökkentése 25 milliárd forintot, a kétgyermekesek adókedvezményének növelése 1 milliárd forintot, az állami közszolgáltatások díjának, illetékének csökkentése pedig 10 milliárd forintot jelent a családok számára.
Ugyanakkor - csak a legfontosabbakat említve - többet fordítunk a nyugdíjak értékének megőrzésére, az életpályamodellekhez kapcsolódó béremelésekre, a Start-munkaprogram kibővítésére, a gyermekétkeztetésre, az egészségügyre és a szociális célokra, valamint a sport-, oktatási és kulturális kiadásokra.
El kívánom mondani azt is, hogy az előre nem látható kockázatok kivédését szolgáló Országvédelmi Alap 100 milliárd forintot tartalmaz, ami az idei évnél 70 milliárd forinttal magasabb összeg. Tehát nemcsak adócsökkentést és fejlesztéseket indítunk el, hanem a kockázatokra való tekintettel egy nagyobb összeget tervezünk tartalékként 2016-ra. Törvényi garancia van arra is, hogy ezt az alapot csak a hiánycél veszélyeztetése nélkül lehet majd felhasználni.
Ezenfelül a törvényjavaslatban fejezeti stabilitási tartalékra, illetve rendkívüli kormányzati intézkedésekre együtt további 135 milliárd forintos tartalék szerepel. A jövő évtől kezdődően minden tárca, tehát minden fejezet költségvetésében elkülönítünk egy fejezeti tartalékot, amelyet abban az esetben, ha októberig a gazdálkodás fegyelmezett volt, felszabadítunk, és ez fejezeti tartalékként áll rendelkezésre felhasználás céljából majd a novemberi és decemberi hónapokra. Mindezekből jól látszik, hogy a kormányváltás óta jellemző fegyelmezett és felelős gazdálkodás tovább folytatódik.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy kitérjek a költségvetés elkészítésének alapjául szolgáló makrogazdasági helyzetképre. Amint már említettem, Magyarország kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtott 2014-ben, a növekedés üteme 3,6 százalékra gyorsult. Az idei év első negyedévének adatai is igen kedvezőek: a Központi Statisztikai Hivatal által legutóbb publikált számok - amelyek megegyeznek a kormány várakozásaival - azt mutatják, hogy 2015 első negyedévében 3,4 százalékkal emelkedett a magyar gazdaság teljesítménye. Gazdaságunk tehát már nyolc negyedéve, vagyis két éve folyamatosan emelkedő pályán van.
Jól látható az is, hogy nem hitelből megvalósuló átmeneti javulást tapasztalhatunk, mint amire oly sokszor volt már példa az elmúlt 25 évben, hanem tartós és fenntartható gazdasági növekedési pályára állt az ország, az egyre jobb teljesítmény ugyanis a külső és belső egyensúly megtartása mellett alakult ki. A fizetési mérleg is masszív és bővülő többletet ér el.
A termelőágazatok bővülését mutatja, hogy az idei év első negyedévében 80 ezerrel többen dolgoznak a versenyszférában, mint egy évvel korábban. A húzóágazatok közül az ipar 8 százalékos és az építőipar 9,2 százalékos első negyedévi teljesítményét emelhetem ki, a piaci szolgáltatások közül pedig a turizmus több mint 10 százalékos, valamint a kiskereskedelem 6,7 százalékos bővülését. Mindezekre tekintettel 2016-ra konzervatív becsléssel 2,5 százalékos gazdasági bővüléssel számol a kormány.
A folytatódó gazdasági konjunktúrának köszönhetően a munkaerőpiacon megfigyelt kedvező folyamatok is fennmaradnak. Jövőre a gazdaságilag aktívak és a munkába állók száma emelkedik, így a munkanélküliségi ráta 6 százalék körüli szintre mérséklődhet. Az elkövetkezendő időszakban a magyar gazdaság szerkezete is egyre kiegyensúlyozottabb lesz, az export mellett a kereslet is tovább erősödik.
Idén és jövőre is tovább gyorsulhat a háztartások fogyasztásának növekedése. Ezt a devizahitelek rendezésén túl a tovább emelkedő reáljövedelmek, a rekordmértékű foglalkoztatás, illetve a családokat támogató kormányzati intézkedések is segítik.
A tavalyi erőteljes növekedés után a beruházások terén is további bővülés várható. Ehhez az európai uniós források fokozott lehívása mellett a kis- és középvállalkozásokat támogató hitelprogramok és a kedvező hozamkörnyezet is hozzájárul. A gazdasági növekedést az alacsony inflációs környezet is támogatja, 2016-ban továbbra is mérsékelt, 1,6 százalékos ütemmel számolunk.
Összegezve: a 2016. évi költségvetés alapjául szolgáló makrogazdasági prognózisunkban a magyar gazdaság fenntartható és stabil növekedésével tervezünk.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Célunk, hogy minden magyar ember megtapasztalhassa a pénzügyi stabilitás, a kiszámítható költségvetés és a gazdasági növekedés kedvező hatásait, ezért 2016-ban is a család a legfontosabb. A kormány célja, hogy minél több pénz maradjon a családoknál, továbbra is támogatjuk a gyermekvállalást, segítjük a gyermeknevelést. A munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épülő családi adórendszer a jövő évben is fennmarad, ez beváltotta az elmúlt években a hozzá fűzött reményeket. Eredményességéhez hozzájárul Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcsa és a családi adókedvezmény mértékének növekedése is.
2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan kétszeresére, a jelenlegi havi 10 ezer forintról jövőre 12 500 forintra, 2019-re pedig 20 ezer forintra nő a két gyermeket nevelő családok családi adókedvezménye. Ez 350 ezer családnál, 1 millió 400 ezer szülő és gyermek életében jelent jelentős előrelépést. A gyed extrát 2016-ban is fenntartjuk, mert bizonyítottan ösztönzi a gyermekvállalás és a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatását. 2016-ban is megmarad a házasságkötéshez kapcsolódó adókedvezmény.
A jövő évben is elegendő forrás áll rendelkezésre a családok otthonteremtési kedvezményének kibővítéséhez, ez a támogatás a gyermeket nevelő vagy vállaló családok lakáshoz jutását segíti. A megélhetési költségeket csökkenti a kormány azon döntése is, hogy 2016. január 1-jétől a sertés tőkehús áfakulcsa a korábbi 27 százalékról 5 százalékra csökken. Egyébként ez a lépésünk szervesen illeszkedik a korábban meghozott döntésekhez, amikor is első lépésben az élő sertés, a hasított félsertés áfáját csökkentettük ugyanilyen mértékben.
A családokat támogatjuk akkor is, amikor kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekétkeztetésre és az ingyenes tankönyvellátásra. Gyermekétkeztetésre a 2010. évi 28,7 milliárd forinthoz képest 2014-ben már 52,6 milliárd forintot, idén pedig 61 milliárd forintot költünk, míg 2016-ban több mint 71,7 milliárd forintot fordítunk majd.
Az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztésének köszönhetően már 2015 őszétől a jelenleginél akár 230 ezerrel több gyermek étkezhet térítésmentesen. Ezzel tovább csökkentjük a családok gyermekneveléssel összefüggő kiadásait.
A kormány az ingyenes tankönyvellátás felmenő rendszerű kiterjesztésével is támogatja a rászoruló családokat: 2016-tól a teljes alsó tagozaton ingyenessé válik a tankönyvellátás, a felsőbb évfolyamokon pedig a rászorultság figyelembevételével biztosítjuk azt.
(12.10)
2016-ban a nyugdíjak és egyes jövedelempótló ellátások is megőrzik reálértéküket, ezek az infláció mértékével növekednek majd.
Tisztelt Ház! Számos más, az idősek érdekében tett intézkedés mellett folytatjuk a „nők 40” programot is, amely lehetővé teszi, hogy a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba mehessenek. Az idősek és a családok terheit emellett mérsékli a rezsicsökkentés is, amelynek eredményeit a kormány a nemzeti közműszolgáltatási rendszerrel kívánja megőrizni.
Tisztelt Ház! A segély helyett munkát elvnek megfelelően a kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája, és senki ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra. Ennek érdekében igazságosabb és átláthatóbb szociális támogatási rendszert vezettünk be, amelyben senki nem maradhat ellátás nélkül. A versenyszférával együttműködve kívánjuk elérni a teljes foglalkoztatottságot, ezért tovább folytatódnak és bővülnek a foglalkoztatást ösztönző programok. A munkahelyvédelmi akciót, amely 900 ezer ember munkahelyének megőrzését segíti, kiterjesztjük a mezőgazdasági ágazatban dolgozókra is. 2016-ban összesen 131 milliárd forintot hagy a kormány a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévőket alkalmazó vállalkozásoknál.
Továbbra is érvényesíthető lesz a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatása után járó adókedvezmény is. Emlékeztetném a tisztelt Házat, képviselőtársaimat arra, hogy az elmúlt években, 2013. január 1-jétől fokozatosan több társadalmi csoport számára vezettük be a munkahelyvédelmi akciót: tartósan munkanélküliek, kisgyermekesek, gyermeket nevelők, munkába visszatérők számára, 25 alattiak, 55 év fölöttiek számára és pályakezdők számára is lehetővé vált az, hogy a munkaadó, a vállalkozó ilyen kedvezményt vehessen igénybe.
2016-ban még több ember számára lesz elérhető a közfoglalkoztatás. Ennek révén további 40 ezer fővel kívánjuk növelni a közfoglalkoztatottak számát, és jut forrás a szociális szövetkezetek megerősítésére is. A jövő év folyamán 240 ezer embernek lesz lehetősége arra, hogy részt vegyen a közfoglalkoztatási programban, amire az idei 270 milliárd forinttal szemben jövőre 340 milliárd forintot fordítunk.
2016-ban folytatódnak a közszolgálati dolgozók megbecsülése érdekében tett intézkedések is. A fegyveres- és rendvédelmi életpályamodell keretében idén júliustól a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése átlagosan 30 százalékkal, majd 2019-ig évente további 5-5 százalékkal fog nőni, emelkedni. 2016-ban az összesen 35 százalékos emelés fedezetéül 121,7 milliárd forintot biztosít a költségvetés. A fegyveres és rendvédelmi területen dolgozó közalkalmazottak esetében így újabb 5 százalékos növekedés követi az idei évi emelést.
Az életpályamodellben foglaltak szerint folytatódik a pedagógusok béremelése is, tehát szeretnék mindenkit megnyugtatni: 2017-ig minden évben növekszik az ágazatban dolgozók bére, emellett 2016-ban a pedagógusok minősítésének előrehaladása is hozzájárul a bérek emelkedéséhez, amihez összesen 41,1 milliárd forint többletforrás áll majd rendelkezésre.
Az egészségügyi ágazat területén az egészségügyi szakdolgozók, orvosok esetében elsősorban a mozgó bérek területén, míg a fiatal szakorvosok esetében a jövedelmi helyzetük javításában történhet előrelépés. Ehhez 15,3 milliárd forintos többletforrás áll majd rendelkezésre. Mindezek mellett a szociális ágazati bérpótlék is fennmarad a következő évben, amelynek teljes évi kifizetéséhez 12 milliárd forintos támogatást fogunk biztosítani. 2016 júliusától megkezdődik a kormánytisztviselői életpályamodell bevezetése is, amelyhez a céltartalékban áll rendelkezésre a megfelelő fedezet.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban a magyar vállalkozások pályázati lehetőségei megsokszorozódnak. Magyarországon az egy főre jutó támogatás soha nem volt olyan magas, mint az új uniós pénzügyi időszakban, ezzel a második helyet értük el Európában az egy főre jutó uniós pénzek, uniós támogatások tekintetében. A már tavaly elindult és idén felfutó, új pályázati ciklusnak köszönhetően jövőre mintegy 1000 milliárd forint uniós forrás juthat el a kedvezményezettekhez, ebből mintegy 500 milliárd forint szolgálhatja a gazdasági növekedést közvetlenül segítő fejlesztéseket. Ilyenek többek között a vállalkozások beruházásai, az infokommunikációs és energetikai fejlesztések, a kutatás-fejlesztési, az agrár- és élelmiszeripari beruházások, illetve a foglalkoztatást segítő intézkedések. Ezt a forrást egészítik ki 100 milliárd forintos nagyságrendben a megyék és megyei jogú városok gazdaságfejlesztési programjai. A 2007-2013-as programok zárásához kapcsolódó, utolsó kifizetésekkel együtt a teljes összeg mintegy 1400 milliárd forintot tesz ki.
A központi költségvetésben megjelenő források mellett továbbra is közel 483 milliárd forint értékű agrártámogatás érkezik majd hazánkba. Ezek elszámolása és felhasználása ugyanakkor a költségvetésben nem szerepel, mivel ezekhez a támogatásokhoz általában nem kapcsolódik nemzeti társfinanszírozási kötelezettség.
Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim jól tudják, hogy 2013-ban a kormány a helyi önkormányzati rendszer átalakítása mellett döntött. Nagymértékben módosítottuk az állami és az önkormányzati feladatok körét és a településen ellátandó közszolgáltatások finanszírozási rendszerét is. Ezekre a lépésekre a stabilan és jól működő önkormányzati rendszer megteremtése érdekében volt szükség. Mivel a jó működésnek meg kell teremteni a gazdálkodási feltételeit is, az állam maradéktalanul átvállalta a helyi önkormányzatok elmúlt évtizedekben felhalmozott adósságát. Immár három év tapasztalatával a hátunk mögött állíthatom, hogy ez ellátandó feladatokhoz kötődő finanszírozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az új finanszírozási rendbe bevont ellátások esetében mára már 90 százalék körüli az állami finanszírozás aránya. Mindemellett a helyi önkormányzati alrendszer egyenlege az elmúlt években már nem negatív, hanem alapvetően pozitív hatást gyakorolt az államháztartás egészének egyensúlyára, tehát mindannyiunk közös kasszájára.
2016-ban tehát indokolt fenntartani, illetve tovább szilárdítani a feladatalapú támogatási-elosztási rendszert. Itt kívánom megemlíteni azt is, hogy az önkormányzatokat érintően a négyéves programban folytatódik az adósságkonszolidációban nem részesült települések fejlesztési támogatása is - ez az idei esztendőben is megtörténik -, erre a célra 12,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Azokról az önkormányzatokról van szó, amelyek adósságot nem halmoztak föl, és amelyeknek az átvételére így nem is kerülhetett sor az elmúlt három esztendőben.
Engedjék meg, hogy az önkormányzatok támogatásával kapcsolatban néhány konkrétumra is kitérjek! 2016-tól az ideinél is több forrás jut a gyermekellátási intézményekre és feladatokra. Ezen belül is kiemelt figyelmet kap a gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése. A hároméves kortól kötelező óvodai ellátásra tekintettel forrást biztosítunk az önkormányzati óvodák fejlesztésére, hosszú távú fenntartására. Pályázati úton továbbra is támogatjuk az óvodai férőhelyek kialakítását szolgáló beruházásokat. Elkötelezettek vagyunk amellett is, hogy egy gyermek se éhezhessen Magyarországon, ezért 2016-tól 10 milliárd forinttal növekszik a gyermekétkeztetés támogatása, és jelentősen bővül az ingyenes étkezésben részesülők száma is. Fontos változás, hogy a leginkább rászoruló gyermekek ezentúl már valamennyi szünidőben megfelelő élelmezést kaphatnak.
A gyermekek korszerű napközbeni ellátásához szorosan kapcsolódik az őket nevelő pedagógusok és a munkájukat segítők megfelelő elismerése is. Ezért a törvényjavaslatban már szerepel az, hogy a bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők béréhez az állam is hozzá fog járulni. Mindösszesen az önkormányzatok a következő évben hitelforrás nélkül közel 2500 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a központi költségvetés több mint 660 milliárd forint támogatást biztosít majd.
(12.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2016. évi költségvetés szerves része a Nyugdíj- és az Egészségbiztosítási Alap gazdálkodása is. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének egyensúlya 2016-ban is biztosított. A bevételek teljes mértékben fedezik az előirányzott kiadásokat. Az alap bevételei döntően két forrásból származnak: a szociális hozzájárulási adónak az alapra jutó részéből és a biztosítotti járulékok befizetéséből. Amint azt már említettem, jövőre is biztosítjuk az ellátások reálértékének megőrzését. Így ezek 2016 januárjában a költségvetésben prognosztizált fogyasztóiár-növekedéssel, vagyis az inflációval megegyező mértékben emelkednek.
Az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az előző évekhez hasonlóan a bevételek és a kiadások egyensúlyával számoltunk. Az alap bevételeinek legnagyobb részét, több mint 72 százalékát a járulékbevételek és hozzájárulások, egyre kisebb hányadát a költségvetési hozzájárulások adják. Az alapnak két meghatározó kiadása van, a pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási ellátások finanszírozása. A pénzbeli ellátásokon belül a legmagasabb összeget a rokkantsági, rehabilitációs ellátások kiadásai teszik ki. Ezen túl meghatározó nagyságrendet képviselnek a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjak. A természetbeni ellátások legnagyobb súlyú kiadását a gyógyító-megelőző ellátás jelenti. Az erre a célra fordítható összeg az előző évhez képest 33,7 milliárd forinttal emelkedik majd 2016-ban. Ez az összeg elsősorban az alapellátás megújítására, fejlesztésére, a bérintézkedési javaslatok fedezetére, valamint a többletkapacitások befogadására szolgál. Mindezeken túl az egészségügyi ágazat 2016-ban további 11 milliárd forint többletforrással számolhat a szakorvosképzés támogatási rendszerének kiterjesztésére, átalakítására, mentőgépkocsik beszerzésére és a mentésirányítási rendszer üzemeltetésére, valamint egyéb életminőséget is javító intézkedésekre.
Tisztelt Ház! A 2016. évi költségvetési törvényjavaslat kidolgozása során nagyon szoros és kölcsönös segítségen alapuló munkakapcsolat alakult ki a Gazdasági Minisztérium, a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék között. A tanács a törvényjavaslat-tervezet hitelességére és végrehajthatóságára nézve nem állapított meg olyan ellenvetést, amely felvetné a javaslattal szembeni egyet nem értés kérdését. Ugyanakkor a Költségvetési Tanács felhívta a figyelmet az egyes bevételi és kiadási tételeket érintő kockázatokra, és javasolta a rendelkezésre álló tartalékösszegek megemelését. A kormány - a tanács véleményét elfogadva - megemelte az Országvédelmi Alap előirányzatát, mint ahogy arra a beszédem elején kitértem. A Költségvetési Tanács mellett a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az Állami Számvevőszék is értékelte a kormány által benyújtott törvényjavaslatot. A Számvevőszék számos pozitív megállapítást tett a tervezetre, csak néhány pontot érintően fogalmazott meg észrevételeket.
Kérem, engedjék meg, hogy ezúton is köszönetemet fejezzem ki a Költségvetési Tanácsnak és az Állami Számvevőszéknek, a munkatársainknak a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat ellenőrzése és véleményezése során elvégzett jelentős munkájáért.
Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés elé benyújtott költségvetéssel folytatjuk az eddigi felelős gazdálkodást, és kellő mértékben számolunk az esetleges kockázatokkal. A törvényjavaslat elfogadása ezért olyan biztonságot jelent, amelyre Magyarországnak szüksége van. Kérem ezért önöket, hogy a 2016. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
