DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Farkas Gergely annyira inspirálóan hatott rám, hogy gondoltam, nem hagynám szó nélkül a napirend utáni felszólalását, már csak azért sem, mert nyilvánvalóan képviselőtársaim szinte mindegyike egyetértett szerintem azokkal, amiket Farkas Gergely mondott.
Mindnyájan látjuk, hogy amikor a rendszerváltás után az orosztanárokból lettek hirtelen angoltanárok, az nem adta azt a tudást, még ha - ahogyan ön is mondta - közel ezer órában tanulnak a magyar diákok idegen nyelvet, de nem adta azt a nyelvtudást, amire más országokban, szerencsésebb országokban lehetőségük volt a fiataloknak, és ez egy fokozatosságra épülő, folyamatos feladat, hogy a nyelvtudás szintjét javítsuk. Ahogy ön is mondta, óraszámban Magyarország kellő mennyiségű időt fordít erre a tananyagok és a tanórák tervezése során, csupán azoknak a hatékonyságát kell javítani.
Fontos ösztönző azért az is, hogy a nyelvi érettségi az öt kötelező érettségi vizsgatárgy egyike. Ha az ön ismerőse emelt szintű vizsgát tett volna akkor - lehet, hogy akkor még nem volt erre lehetősége jogilag -, az emelt szintű idegen nyelvi érettségi B2 nyelvvizsgával egyenértékű 60 százalék fölötti teljesítmény esetén, tehát akkor így ingyenesen hozzájuthatott volna valaki a nyelvvizsgájához úgy, hogy emelt szinten érettségizik, de persze középszinten is van lehetőség a nyelvvizsga letételére.
Ahhoz, hogy ezt a közel ezer órát jól használjuk ki, erre nagyon sokféle újítást dolgozott ki már az oktatási kormányzat az elmúlt években és vezetett is be, elég párat említeni ezek közül. Az információs és kommunikációs technológiai eszközök nagyobb léptékű használatával, különböző számítógépes programok, digitális táblák használatával effektívebbé lehet tenni a nyelvtanulást, ez a diákok motiválásának is fontos eszköze. Fontos döntés volt tavaly novemberben a „Digitális nemzet fejlesztési program”, amely a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat segíti, és ebben egy digitális nyelvi modul is van mindenki számára.
A felvételivel kapcsolatban, amit mondott a képviselő úr, hogy rossz a sorrend, itt azért megfelelő felkészülési időt kaptak a diákok, hiszen hat évük van felkészülni a megemelt követelményekre a felsőoktatásban, úgyhogy azt hiszem, azalatt, ha valaki eltökéli, akkor azért kellő mértékben hat év alatt meg tudja szerezni azt a nyelvvizsgát, amire a felsőoktatási stratégia szerint 2020-tól szüksége lesz.
A feliratos filmekkel kapcsolatban megjegyezném, hogy az nemcsak elképzelése volt az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek, hanem valamekkora előrelépés történt is az IKSZ javaslatára az elmúlt négy évben, de nyilvánvalóan szeretnénk, hogyha minél több ilyen lenne, és adott esetben minél több film eredeti nyelven, angolul is hallgatható lenne feliratokkal. Ha valaki külföldi tévécsatornákat lát, akár külföldön nézi, akár máshogyan, akkor láthatja, hogy sokkal több olyan film van, amelyik angolul beszél, és közben az adott állam nyelvén feliratozzák, ezzel is segítve a nyelvtanulást vagy a motivációt a fiatalok terén.
Ami még a motiváció szempontjából fontos és az új Nemzeti alaptantervben, más szakanyagokban is szerepel, az a korosztálynak megfelelő módszerrel történő motiváció és nyelvoktatás. Ezen túlmenően a nyelvtanárképzésben már alapanyag a kommunikatív nyelvtanítás módszertana, vagyis hogy minél többet beszéltessék életszerű helyzetekben a diákokat. Az iskolákban a nyelvtanulást támogató környezetnek nagyon fontos része, hogy nyelvi versenyeket szervezzenek, színjátszó szakkörökkel, csereprogramokkal vagy nyári táborokkal szintén lehet ösztönözni a fiatalokat a minél hatékonyabb nyelvtanulásra.
Fontos hangsúlyozni, hogy világosan meghatározott céljaink vannak a középfokú oktatás befejezésekor az elvárt nyelvi tudásszintről. A közelmúltban történt változtatás alapján a Nemzeti alaptanterv az idegen nyelvi tudás minimumszintjét a középfokú oktatás befejezésére a közös európai referenciakeret B1 szintjéhez igazította, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló kormányrendelet módosítása pedig már tartalmazza az idegen nyelvi szint B1-re emelését, így tehát érettségi előtt legalább B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a cél.
Az előbb felsorolt eszközökön túl igyekszünk minden iskolatípusra, minden régióra a fokozatosság elve mentén további segítséget nyújtani, hiszen azt hiszem, ez mindenkinek közös célja. Ahány nyelv, annyi ember, mondja is a magyar közmondás. Szeretnénk mindenkit, akinek erre készsége, indíttatása van, olyan nyelvi képzésben részesíteni ezekkel az újításokkal, ezekkel a modernizációkkal, amelyeket az előbb felsoroltam, hogy tényleg a kellő európai nyelvtudással mindenki rendelkezzen, aki azt meg akarja szerezni. Köszönöm szépen. (Dr. Nagy István tapsol.)
