FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Bízom benne, hogy felszólalásom kiváltja az ön figyelmét, és esetleg válaszra is fog méltatni, már csak azért is, mert nagyon súlyos ügyről van szó, konkrétan a nyelvoktatás problémájáról, amelyet már nem először hozunk ide a Ház elé, már csak azért is, mert nem látunk semmilyen előrelépést ebben a fontos ügyben.
Legutóbb a felsőoktatási stratégia bizottsági tárgyalásakor is szóba került ez a fontos kérdés annak kapcsán, hogy a felsőoktatási stratégia úgy fogalmaz, hogy 2020-ra a felsőoktatásba bemenő feltételként megszabják a nyelvvizsga meglétét. Mindezzel mi egyet is tudunk érteni, és fontosnak is tartjuk, hogy legyen egy ilyenfajta követelmény, ugyanakkor nagyon helytelennek tartjuk azt a sorrendet, hogy előbb szabnak egy komoly kritériumot, egy komoly feltételt, amelynek nagyon sok diák jelen pillanatban, és félő, hogy 2020-ban, akármilyen messzinek is tűnik még ez a dátum, de nem tud majd megfelelni, tehát nagyon komoly ez a kritérium, és annak érdekében, hogy meg tudjanak ennek a feltételnek felelni a jelenlegi fiatalok, nem tesznek semmilyen lépést. Így tehát nagyon helytelennek tartjuk a sorrendet, mi sokkal fontosabbnak tartanánk, hogy előbb legyen meg a nyelvoktatás - amely reformra szorul - a reformja, és utána szabjunk kritériumot.
A bizottsági ülésen - amit az előbb említettem -, amikor felvettük ezt, akkor önök, a jelen lévő államtitkár ahelyett, hogy érdemben válaszolt volna, hogy a nyelvoktatás terén milyenfajta lépések megtételére készülnek, mindösszesen azt hangsúlyozták, hogy már most is a jelentkezők 53 százaléka rendelkezik megfelelő nyelvvizsgával, így bíznak abban, hogy majd 2020-ra azáltal, hogy önök most jelzik a nyelvvizsga fontosságát, mindenki fog rendelkezni ilyennel, és egy szót nem szóltak arról, hogy mégis milyen módon szeretnék megreformálni a nyelvoktatást.
Engedjék meg, hogy egy felmérést idézzek, amely néhány évvel ezelőtt készült, és több ország összehasonlításában azt elemezte, hogy mely ország milyen óraszámban fordít figyelmet a tanulók esetében a nyelvoktatásra, és azt a meglepő eredményt hozta ez a tanulmány, miszerint Magyarországon a vizsgált 9 éves nyelvtanulás során minimum 984 nyelvórán vesznek részt a diákok, és a gyakorlatban ennél jóval több időt fordítanak a tanulásra. Ennél csak két tagállam fordít több órát a nyelvoktatásra, Dánia és Svédország. És most jön a lényeg: ennek ellenére jelentős előrelépés nem történt a nyelvtudás területén hazánkban, ugyanis egy 2013-as felmérés alapján európai uniós szinten a nyelvismeretet tekintve utolsó helyen állunk európai viszonylatban, mivel a lakosság kétharmada anyanyelvén kívül semmilyen idegen nyelven nem beszél - szól az idézett felmérés.
Nagyon súlyos tehát a helyzet, és rámutat arra, hogy hiába van nálunk kellő mértékű, kellő óraszámban nyelvoktatás, mégsem tudunk eljutni olyan szintre, mint más országok eljutnak. Épp ezért fontos lenne a nyelvoktatás egészét megreformálni, és erre szeretném ezzel a felszólalásommal is buzdítani az államtitkár urat és általa a kormányt.
Ezen túlmenően szeretnék néhány apróbbnak tűnő, de mégis jelentős dolgot felvetni, ami szintén előmozdíthatná a fiatalok nyelvtudását. A nyelvreform kapcsán nagyon fontosnak tartanánk a kiscsoportos, beszédcentrikus nyelvoktatás elterjesztését; kiscsoportos, ahol sokkal jobban van lehetőség a diákokkal egyénileg foglalkozni, és beszédcentrikus, amely fontos, hiszen hazánkban a nyelvoktatást sokszor olyan vád is éri, hogy nagyon a nyelvtani dolgokra helyezik a hangsúlyt, ami persze egyrészt fontos, de mégis túlsúlyba kerül, és mindez a beszéd rovására megy.
(15.00)
A másik két apró dolog: az egyik egy szociális tényezőn alapulna, és ezt már többször javasolta a Jobbik, több évvel ezelőtt kezdtük el ezen javaslatunkat először hangoztatni, miszerint minden fiatal számára az első középfokú nyelvvizsga legyen államilag támogatott, legyen ingyenes, mindezt - egy személyes példa alapján is hadd említsem azt itt meg - fontosnak tartanánk. Nekem is volt olyan középiskolai osztálytársam, ő, amikor éppen a nyelvtudás szempontjából a legmagasabb szinten volt, meg tudta volna csinálni a középfokú C típusú nyelvvizsgát, akkor egyszerűen nem volt rá pénze, hogy közel 30 ezer forintot erre kifizessen. Aztán egyetemre került, ott már kevésbé volt hangsúlyos a nyelvtanulás, egyre inkább csak csökkent a nyelvtudása, és azóta sem rendelkezik nyelvvizsgával, pedig hogyha ez a rendszer élt volna, akkor igenis meg tudta volna csinálni a nyelvvizsgát.
És még egy apróság, hogy a feliratos filmeket, az eredeti nyelven hangzó feliratos filmeket tartanánk fontosnak; egyébként most már felfedezte az önök ifjúsági szervezete, az IKSZ is ezt a javaslatot, ők is javasolják. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mi ezt már évek óta javasoltuk, bízom benne, hogy közös javaslatként ilyen téren is tudnak előrelépni, hogy ezzel is hozzá tudjuk segíteni a fiatalokat a nyelvoktatás javulásához. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
