BECSÓ ZSOLT
BECSÓ ZSOLT
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz a keményen dolgozó, bérből és fizetésből élő emberek pártján áll. Ezért támogatjuk a kormány azon törekvéseit, hogy a következő évek róluk és családjuk előrejutásáról szóljanak. A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényjavaslattal a kormánypártok célja az volt, hogy senkit ne lehessen akarata ellenére vasárnapi munkavégzésre kényszeríteni. A vasárnap a családok döntő része számára legyen pihenőnap, olyan nap, amit a család valamennyi tagja kikapcsolódásra vagy feltöltődésre tud fordítani.
Ennek megvalósítását először a kereskedelemben lehet elkezdeni. Miután a kereskedelem a nemzetgazdaság húzóágazata, csak ésszerű mértékben, a nyilvánvaló kivételek alkalmazása mellett volt célszerű a szabályozást megoldani. Azokban az esetekben, amikor a jogszabály megengedi a vasárnapi munkavégzés lehetőségét a kiskereskedelemben is, például az adventi időszakban, szükséges, hogy a vasárnapi munkát végzők a jelenleginél nagyobb bérpótlékot kapjanak. Így a javaslat szerint a kiskereskedelemben 100 százalékos bérpótlék jár minden munkavállalónak, akiknek csak azon az öt vasárnapon kell dolgoznia, amikor a törvény ezt lehetővé teszi. Amennyiben december 24-e vagy december 31-e vasárnapra esik, úgy szintén jár az emelt vasárnapi bérpótlék. Azoknak a boltoknak az alkalmazottai, amelyek minden vasárnap nyitva tartanak, továbbra is 50 százalékos vasárnapi pótlékra jogosultak.
Európa is megosztott a kérdésben. Az EU-tagállamok nagy részében extra bért kapnak a dolgozók a hétvégi és munkaszüneti napokra eső munkavégzéséért. A balti államokban, Portugáliában, de a szlovákoknál is az 50 százalékkal megemelt órabér a minimum, hacsak a munkaszerződésben mást nem kötnek ki a felek. A bérkompenzáció helyett a franciák plusz szabadnappal kárpótolják a pihenőidő kiesését. Cipruson csak a bolti dolgozóknak jár kötelezően dupla fizetség, az is csak ünnepnapokon és vasárnap.
(22.30)
A brit törvények értelmében a munkavállalók és a munkaadók között kötött szerződésben kell rögzíteni a hétvégi munkára vonatkozó feltételeket, különben a munkaadó még csak extra bért sem köteles fizetni a pihenőnapok feláldozásáért a munka oltárán.
Magyarországon jelenleg közel 900 ezer munkavállaló dolgozik vasárnap valamilyen gyakorisággal. A vasárnap dolgozók 70 százalékát olyan munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatják, ahol a vasárnapi munkavégzés a tevékenység jellegéből fakad, ezért az érintettek külön pótlékra nem tarthatnak igényt. Idesorolhatók a mezőgazdaságban, az energiaellátásban, a szállításban, a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban, a rendvédelem, a honvédség, az egészségügy, a szociális ellátás, valamint a szórakoztatás területén dolgozók.
Amennyiben a vasárnapi munkavégzés minden formája után 100 százalékos pótlékot kellene fizetniük a munkáltatóknak, és ez Lukács úrnak is szól, akkor a vállalati szféra éves többletterhe 94 milliárd forint, a közszféráé pedig 32 milliárd forint lehet. (Lukács Zoltán: Két stadion!) Jelenleg a gazdaság teljesítménye azonban még nem engedi meg magának ezt a többletterhet. Én kérném a javaslat támogatását. (Taps a Fidesz soraiból.)
