KISS LÁSZLÓ

Teljes szövegű keresés

KISS LÁSZLÓ
KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. 1873-ban egyesült Budapest és Óbuda, ahonnan én is jöttem, és létrejött a nemzet egységes fővárosa. Egy tudatos fejlesztés kezdődött el Podmaniczky báró körével és vezetésével, és ennek része volt ez a park, ez a közösségi tér is. Gyakorlatilag azt lehetne mondani, hogy talán méltó utódai is lehetnének Podmaniczkynek azok, akik ezt a beruházást most itt támogatják, ám ha megnézzük ezt a fejlesztést (Dr. Hoppál Péter: Köszönjük!), akkor már koránt sincs így.
Az egyik fontos tétel, amiről kell beszélnünk, hogy Zugló önkormányzata, ami mégiscsak azért az ott élők egyik kerületi önkormányzata, nem támogatja ezt a beruházást. Alapvetően három okot mond, ami miatt nem. Az egyik: nem támogat olyan beruházást, amely élő fák kivágásával és a zöldterület struktúrájának megváltozásával jár együtt. Ugyan támogatja a múzeumok és az állatkert felújítását, de nem támogatja azt, hogy ez a jelenlegi közpark terhére valósuljon meg. Illetve az utolsó dolog, amit Zugló önkormányzata a kormányzat figyelmébe ajánl szempontként, hogy a városligeti forgalom növekedése egyébként erősen terhet fog jelenteni nemcsak az ott lakók számára, hanem a park egésze számára is.
Ez azért nagyon lényeges dolog, mert ha figyelmesen olvassuk a koncepciókat, akkor akár a honlapokon is láthatjuk azt, hogy mennyire szép és jó lesz itt minden, hogyha ez a projekt megvalósul, ám arról gyakorlatilag nincs szó, hogy az a forgalomnövekedés, amit ez jelenthet, mit is fog jelenteni akár az itt lakóknak, akár a rekreációs funkcióban is milyen változásokat jelenthet.
Nem beszélve arról egyébként, hogy a parkolást P+R rendszerű parkolóval kívánja a kormányzat megvalósítani, és nem akarok senkit emlékeztetni, hogy akár néhány hónappal ezelőtt is milyen kirohanásokat hallottunk a Fidesz részéről a P+R konstrukció ellen is. Ebben is talán egy kis inkoherencia látszik.
Azt mondja Manninger képviselőtársam, hogy a javaslat megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek. Ez talán így is van, bárcsak így lett volna 2013-ban, amikor a kerület azóta megbukott polgármestere benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amelyet a parlament egyébként rekordgyorsasággal fogadott el, ami nagyjából azt jelentette, hogy államosítják ezt a területet és a Városliget Zrt.-nek adják át.
(20.00)
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A főváros hasonló rapid gyorsasággal támogatta ezt az előterjesztést, oly módon, hogy több mint száz előterjesztés közé bezsúfolva, érdemi vita nélkül, ezt lehetővé nem téve szólt a fővárosi döntés.
Valóban igaza van mindenkinek, aki arról beszél, hogy maga a projekt úgy valósul meg, hogy a civil közösségeket, sőt a kerületi önkormányzatot sem vonták be érdemben azóta sem ebbe a projektbe, úgy valósul meg, hogy valójában az ott élők ezt nem támogatják. Egy kicsit arra hasonlít, mint amikor a régi viccben Móricka úgy kíséri át az úttest egyik oldaláról a másikra a hölgyet, hogy az nem akar átmenni. Azt gondolom, hogy azért ilyen hibákat ne kövessünk el.
Ennek a ciklusnak az elején Zugló országgyűlési képviselője határozati javaslatot nyújtott be, amiben azt kívánta elérni, hogy a Városliget maradjon meg kiemelt közparknak, hiszen Budapestnek nyilvánvalóan erre jelentős szüksége van.
Jelentős szüksége van arra a zöldterületre, amit ez jelent. Ezt az Országgyűlés gyakorlatilag érdemben meg sem vitatta, erről önök beszélni sem voltak hajlandók.
Államtitkár úrral beszéltünk már a vitában arról, hogy abban szerintem mindenki egyetért, hogy több múzeumra van szükség, és biztos, hogy én nem az vagyok, aki azt gondolja, hogy nem helyes felújítani ezeket a múzeumokat. Magam támogatom az óbudai múzeumfelújításokat is, miért ne támogatnám a nem óbudai múzeumfelújításokat is nyilvánvalóan. Azonban az valóban stratégiai kérdés, hogy Budapest idegenforgalmi koncepciójába illeszkedően valóban a kerületek között, a város egészében szétszórva legyenek-e a múzeumok, a belvárosban és a külső kerületekben is szép számmal, hogy elérjük azt, hogy aki ebben a városban kultúrafogyasztó szeretne lenni, az gyakorlatilag földrajzilag elszórva tehesse ezt meg. Ennek jelentős előnye az, hogy több vendégéjszakát töltenek itt azok a külföldiek, akik idejöhetnek.
Ha megnézzük azt, hogy mit szeretnek Budapesten a külföldi kultúrafogyasztók, akkor ezt szokták a leggyakrabban kiemelni, hogy ez az a város, ahol szinte mindenhol, ahová megyünk, múzeum van. Én biztos nem javasolnám azt, hogy ez a profil megváltozzon, de hát nyilvánvalóan ez akár ízlésbeli kérdés, akár koncepcionális különbség is.
Valóban, fontos azt is megjegyezni, hogyha megkérdezzük azokat a személyeket, akik már most igénybe veszik a park rekreációs funkcióit, illetve általában a parkot - és azért szeretném megjegyezni, hogy itt van, ugye, egy kiváló múzeum a mai napig is, a Fővárosi Állatkert is és a Hősök terén további múzeumok, tehát nem lehet azt mondani, hogy akik a parkba most bemennek, azok alapvetően nem a kultúra fogyasztása miatt mennek be. Nos, tehát, ha megkérdezzük azokat az embereket, akik már most bemennek a parkba, és itt töltik a mindennapjaikat akár, vagy idemennek szórakozni, hogy miért is jönnek ide, akkor a felmérések szerint - amire Schmuck Erzsébet képviselőtársam is hivatkozott - kétharmaduk arról számol be, hogy bizony a rekreációs funkciókat becsülik a legtöbbre, hiszen a park eredeti funkcióját, a pihenőfunkcióját becsülik a legtöbbre. Ha valóban azokat az embereket szeretnénk képviselni, akik ezt a parkot jelen pillanatban is használják, akkor tehát az a megoldás, hogy ezt a funkciót kell erősíteni, a kulturális funkciót pedig nem továbberősíteni kell, hanem ezt a fajta tartalmat kell szolgálni, ami most is megvalósul.
Azt mondja a zuglói önkormányzat, hogy szeretné azt, hogy a múzeumok felújításra kerüljenek. Szerintem ezzel mindenki így van. Azonban azt is mondja a zuglói önkormányzat, hogy nem szeretné azt, hogy ezek a múzeumok úgy kerüljenek felújításra, hogy a park eredeti funkciója gyengül. Hogy akár hazai példát mondjak erre, hiszen felmerült az Óbudai-sziget rehabilitációja is, mindenki szeretné azt, én magam is szeretném, hogy az Óbudai-sziget rehabilitációja úgy történjen meg, hogy a Hadrianus-palota feltárásra kerüljön, hogy kulturális övezet jöjjön létre, hogy a hajógyárból egy múzeum alakuljon ki, ám azt nem szeretném, hogy ez úgy történjen meg, hogy a jelenlegi közparkfunkció eltűnjön vagy csorbuljon. Szerintem ez egy kiváló párhuzam, nem hiszem, hogy organikusan néz ki úgy a dolog, hogy a kultúrát, a kulturális értékeket csak a zöldterületek rovására lehet szolgálni.
Azzal vita van, hogy hogyan alakul a zöldterületek nagysága, ezt képviselőtársaim valóban jól idézték. Azonban hadd hívjam fel a figyelmet az építész szakmai szervezetek véleményére, illetve a Levegő Munkacsoport véleményére, akik arról értekeztek igen hosszan, hogy bizony azért az egyes zöldfelületek minősége nem ekvivalens. Tehát nem mindegy, hogy valahol egy füves területet építenek ki vagy egy régi ősi ligetes terület van; nem mindegy az, hogy valahol egy fás park van vagy egy P+R parkoló belső övezetein lévő füvesítés, és ezeket lehetne sorolni. Ezért azt lehet mondani, hogy bár nyilvánvalóan imponáló számokat is hallhatunk a projekt kapcsán, azonban a valóság az, hogy ezek a területek nem feltétlen ekvivalensek.
Végül érdemes megjegyezni azt, hogy ez a projekt, bár úgy tűnik, hogy alig halad, de már majdnem egymilliárd forintjába került az adófizetőknek. Ugye, csak a projektirodának a bérleti költsége volt 3,6 millió forint, és hát az atlatszo.hu honlap egész érdekes információkat közöl arról, hogy a projektben milyen tanácsadó kft. vett részt, és hogy milyen sikeres, a Magyar Nemzeti Bankhoz köthető projekt fölött bábáskodik ez a tanácsadó kft., amelynek köszönhetően, ugye, az Eiffel Palace beruházásának köszönhetően mintegy 4,5 milliárd forintos profitra tett szert az a szerencsés nyertes, aki a Magyar Nemzeti Bankkal köthetett egy ilyen adásvételi szerződést. Ezeket lehetne sorolni, ezeket nem hoznám most gyakorlatilag ide.
Szeretném abbéli elvárásomat megfogalmazni vagy szándékomat kifejezni, hogy jó lenne, ha a helyiekkel, a zuglói önkormányzattal és a zuglóiakkal az egyeztetés a projekt megvalósulása kapcsán is továbbfolyna vagy egyáltalán elkezdődne. Hiszem azt, hogy ezt úgyis el fogják fogadni, tehát mindegy is, hogy mi ebben mit mondunk, de nem lenne baj, ha a megvalósítás kapcsán erre azért törekednének. Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem