DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat egy tipikus esete annak, amikor egy szakmai vitát erővel próbálnak megoldani. Nem másért nyújtották be ezt a javaslatot, mert az NKE összeveszett a MAB-bal, és eljöttek árulkodni a kormányhoz, a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, hogy valamilyen megoldás szülessen ebben a kérdésben. Az történt ugyanis, hogy az NKE-n szerettek volna indítani egy új doktori iskolát, amelynek nem voltak meg a szakmai feltételei, ennek megfelelően a MAB visszadobta azt, és nem engedélyezte annak az indítását. Mindezt úgy tette, hogy a MAB ellen azért indult nemzetközileg eljárás, mert túlságosan a kormánytól függőnek tekintette az európai szövetség. Tehát azt sem lehet mondani a MAB esetében jelen doktori iskola indításának vonatkozásában, hogy valamiféle politikai szándék állna a döntésük mögött.
Ezt követően - ugyebár a jogszabályi lehetőségekkel élve - az NKE fellebbezett a fenntartó, az oktatásért felelős miniszterhez, Balog Zoltánhoz, aki megerősítette a MAB döntését, tehát átvizsgálva az iratokat, mérlegelve az egyetem és a MAB érvelését azt mondta, hogy igen, a MAB-nak van igaza, ez így nem oké, nem mehet.
Ezt követően akkor nem az történik, hogy az NKE valamilyen módon korrigálja a beadott doktori iskola indítására vonatkozó dokumentációt, vagy a döntésben leírtaknak megpróbál megfelelni, hanem egy törvénymódosítással egy másik miniszter a MAB fennhatósága alól megpróbálja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet kivonni. Ez az eljárás több szempontból is elfogadhatatlan.
Arról lehetne beszélni a felsőoktatás vonatkozásában, hogy a MAB működése milyen volt az elmúlt évtizedekben, mennyire megalapozottak a döntései, át lehetne tekinteni átgondoltan, az érintettek bevonásával a MAB működését, az egyes döntéseit megvizsgálni, mennyire voltak megalapozottak, mennyire nem. Arról is lehet beszélni, hogy az európai akkreditációs szövetséggel valamilyen módon megtalálja a magyar felsőoktatás a kapcsolódási pontokat, de ezt megfelelő előkészítettség és átgondoltság után lehet jogszabályba ültetni. Most itt egyetlen egyetemre hozunk egy olyan külön szabályt, ami alapján a többi intézmény is majd joggal jelezheti, hogy ő más okból szeretne a MAB fennhatósága alól kibújni.
(21.20)
Ez egy konkrét intézményre szabott törvényalkotás, ami nem járt azzal a kellő és a helyzet komolysága miatt feltétlenül szükséges szakmai egyeztetéssel, átgondoltsággal, amit ez az ügy megérdemelt volna.
A TAB módosító javaslatában azt olvashatjuk, hogy jogszabályban meghatározott esetben végezhetik el ezt a bizonyos nemzetbiztonsági átvilágítást. Csakhogy ez a módosító javaslat semmivel nem jelent több garanciát, mint ennek a kihagyása a törvényjavaslatból. Hogy szól ugyanis az érintett paragrafus, amit módosít ez a javaslat? „Az egyetemre történő felvétel, illetve hallgatói jogviszony létesítésének feltétele lehet a közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás sajátosságaira figyelemmel jogszabályban meghatározott esetben olyan nyilatkozat, amelyben vállalja a jelentkező…”
Mi tehát a tényállás? Egyrészt az, hogy önmagában a felvételnek feltétele lehet a nemzetbiztonsági átvilágítás, közigazgatási képzés esetében is. Tehát az, hogy „jogszabályban meghatározott esetben”, ezt beletoldják, semmivel nem jelent több garanciát, hiszen a jogszabály nem egyenlő a törvénnyel. Ha törvényben akarnák ezt szabályozni, akkor írják bele azt, hogy „törvényben meghatározott esetben”. A jogszabályban meghatározott eset azt jelenti, hogy rendeletben is lehet szabályozni azt (L. Simon László: Így van!), hogy nemzetbiztonsági átvilágítás alá essenek akár olyan emberek is, akik még nem töltötték be a 18. életévüket. Ugyanis a jogszabály azt mondja, hogy az egyetemre történő felvételnek a feltétele lehet. Egy nemzetbiztonsági átvilágítás időtartama 60 napot is igénybe vehet, és hogyha a felvételt megelőzően 60 nappal el kell kezdeni az átvilágítást, akkor bizony felvetődik a lehetősége, hogy olyan embereket is át kell világítani, akik nem töltötték be a 18. életévüket.
Ahogy Kucsák képviselő úr mondta az elején, az, hogy ez a módosítás kizárja azt, hogy minden hallgatóra kiterjesszék ezt az átvilágítást, nem igaz, hiszen csak azt írja elő, hogy jogszabályban kell meghatározni azt a hallgatói kört, amelyre ki szeretnék terjeszteni a nemzetbiztonsági átvilágítást. Semmivel nem jelent több garanciát, hiszen jogszabályban is meghatározhatják azt, hogy minden hallgatóra kiterjesszék.
A törvényjavaslat benyújtását követően egyeztettünk az NKE főtitkárával, és tudom jól, hogy főtitkár úr tájékoztatása szerint jelenleg nincs arra szándék, hogy ezt a nemzetbiztonsági átvilágítást akár a közigazgatási képzésre jelentkező hallgatókkal szemben lefolytassák, azonban ez nem egy jogállami garancia. Azért azt önök sem gondolják komolyan, hogy egy jogállamban ilyen súlyú kérdéseket egy adott intézménynek vagy rendeleti szintű jogalkotásnak az adott pillanatban való kedvére bízunk, és embereknek a saját önkorlátozására bízzuk ezt a kérdést. A jogállamban garanciák kellenének, ezért lenne szükség törvényi szintű szabályozásra világos feltételek mellett. Ha nem akarnak ezzel élni, az nem jogállami garancia.
Elhiszem egyébként azt, hogy a főtitkár úrnak és az egyetem vezetésének jelenleg nem áll szándékában az, hogy ezt az ellenőrzést lefolytassák olyan esetekben is, amikor egyébként ez fölösleges vagy maga a képzés ezt nem támasztja alá. Azonban, ha szeretnék ezt a kiskaput bezárni, ami jelenleg benne van a törvényben, akkor az lenne a helyes, ha nem jogszabályban meghatározott esetben, hanem törvény által meghatározott esetben lehetne ezt az átvilágítást lefolytatni.
Az, hogy a felvételnek is feltétele lehet, még egyszer mondom, a felvétel már a jelentkezések során, illetve a ponthatárok kihirdetése során megtörténik. Ha ezt megelőzően, hiszen a felvétel feltétele a nemzetbiztonsági átvilágítás, akkor bizony lesznek olyan jelentkezők, akik nem töltötték be a 18. életévüket, és velük szemben is le kell folytatni ezt a nemzetbiztonsági átvilágítást.
Látható volt az általános vita során, hogy amikor ezen aggályaimat megfogalmaztam, akkor Kovács Zoltán államtitkár úr nem értette vagy nem akarta megérteni, hogy miről beszélek. Remélem, hogy most majd érdemi válaszokat fogok kapni a felvetéseimre. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik és az LMP soraiból.)
