L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tehát bizonyos szakokon olyan tudást, információt adhatnak át, illetve olyan információhoz juthatnak a hallgatók, amelyek nyilvánvalóan nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek. A világ számos olyan egyetemét ismerjük, ahol hasonló képzések zajlanak. Érthető az, hogy mondjuk, speciális diplomataképző intézményekben akárki nem folytathat tanulmányokat. Az államok védik az ilyen képzéseiket és képzőhelyeiket.
Sokkal fontosabb viszont ennél, amit a képviselő asszony mondott a saját módosító indítványukkal kapcsolatosan. Erre már válaszoltam a Törvényalkotási bizottság ülésén is, de most hadd térjek ki rá még egyszer, mert érdemes erről beszélni. A képviselő asszonynak és Harangozó Tamás képviselő úrnak volt egy módosító indítványa, amelyet még eredetileg támogatott a Honvédelmi bizottság, azután ezt felülírta a Törvényalkotási bizottság javaslata, és a kormány nevében is úgy nyilatkoztam, hogy mi ezt a változatot támogatjuk. A javaslat lényegében az itt ismertetett értelmezési problémával hozható összefüggésbe. A javaslat nem kezelte volna megfelelően a problémakört, nem tette volna egyértelművé a szabályozást, és nem terjedt volna ki a szabályozás minden célzott területére.
Az Alaptörvény 46. cikkének (6) bekezdése a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályok sarkalatos törvényben történő szabályozását írja elő. (Az Ikotity Istvánnal és Sallai R. Benedekkel beszélgető dr. Schiffer Andrásnak:) Ez egyébként Schiffer képviselőtársamnak is válasz, remélem, hogy figyel. (Dr. Schiffer András: Figyelek!) Ha a vonatkozó rendelkezés nyelvtani értelmezéséből indulunk ki, egyértelművé válik, hogy a Harangozó képviselő úr által a vitában vitatott módosítás, illetve amit most a képviselő asszony is elmondott, sem a rendőrség, sem a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, sem a működésére nem vonatkozik. Ahogy nem vonatkozik a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályára sem, sőt a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokra sem.
Amit a képviselő asszonyék tehát kifogásolnak, az itt nem állja meg a helyét. A képviselőtársaim előtt fekvő törvényjavaslat a felsőoktatásra, azon belül is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakjaira vonatkozik, nem a korábban felsoroltakra. Ha abból az értelmezésből indulnánk ki, amit ön is megfogalmazott és Schiffer képviselő úr is, akkor a rendőrségi törvénynek is sarkalatos törvénynek kellene lennie, ámde egyszerű többséget igényel annak az elfogadása és a módosítása. Az önök jogértelmezése odavezethetne, hogy a rendőrség öltözködési szabályzatát is sarkalatos törvényben kellene rendezni. Már a TAB ülésén is jeleztem, hogy az alkotmánybírósági határozatokból is az következik, ott konkrétan citáltam az alkotmánybírósági döntéseket, hogy csak alapvető szabályok meghatározását kell minősített többséget igénylő törvénybe foglalni. Ez egyébként Dúró Dóra képviselő asszonynak is válasz. Amennyiben tehát további kételyeik vannak, de láthatólag vannak, hiszen Schiffer képviselő úr máris kilátásba helyezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, akkor, azt gondolom, Alkotmánybírósághoz fordulhatnak normakontrollért.
Én egyébként a TAB-ülésen felsoroltam jó pár olyan rendeletet, tehát jogszabályt, nem elírás, nem véletlenül van ott jogszabály, szándékosan van jogszabály (Dúró Dóra: Pont ez a baj!), számos olyan rendeletet soroltam fel, amely egyébként arról rendelkezik, hogy kikre kell vonatkoztatni a nemzetbiztonsági törvényt, azaz kikre nézve kell vagy lehet nemzetbiztonsági vizsgálatot elrendelni. Ilyen a 2/1997-es, a 4/1997-es, a 3/2005-ös miniszterelnöki hivatali rendelet, a 17/2002-es miniszterelnöki hivatali rendelet, a 4/2008. és a 75/2014-es BM-rendelet, de még nagyon sok van. Tehát rendelettel lehet meghatározni azt, hogy kikre vonatkoztatva kell nemzetbiztonsági vizsgálatot lefolytatni. Tehát teljesen rendben van az önök előtt fekvő törvényjavaslatban az, hogy mi nem törvénnyel, hanem rendelettel akarjuk meghatározni, hogy kikre vonatkoztatva kell nemzetbiztonsági vizsgálatot lefolytatni.
A képviselő asszony mondta, most már Dúró Dóra képviselő asszony felvetésére térek át, hogy a felvétel feltétele a nemzetbiztonsági átvilágítás lefolytatása, és így akár kiskorúak ellen is nemzetbiztonsági vizsgálatot kell lefolytatni. Ez nem igaz! Jogviszony létesítése a tanulmányok megkezdése… (Dúró Dóra: A felvétel feltétele! Ez van a törvényben!) Nem! Tessék elolvasni rendesen, hogy mi van oda leírva! (Dúró Dóra: Elolvastam! - Az elnök csenget.) A hallgatói jogviszony létesítése. (Dúró Dóra: Nem igaz!)
A képviselő asszony felvetette, hogy ezzel a törvényjavaslattal a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet ki akarjuk vonni a Magyar Akkreditációs Bizottság működése alól. Ez egyszerűen nem igaz, tisztelt képviselő asszony. A törvényjavaslat az intézményi működési engedélyekkel kapcsolatos ügyeket nem érinti, azok továbbra is a Magyar Akkreditációs Bizottság kizárólagos szakértői működése körében maradnak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem működésének egyes területei az egyetem speciális rendeltetésű jogállása folytán kizárólagos tevékenységet képeznek, annak folytatására Magyarországon más felsőoktatási intézmény nem jogosult. A törvényjavaslat szerint ezért lehetővé válik, hogy a Közszolgálati Egyetem fenntartói testülete kezdeményezze, hogy a törvény szerint a MAB kizárólagos szakértői hatáskörébe tartozó egyes ügyekben, így a közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatási képzések indításával és a doktoriskola létesítésével kapcsolatos szakvélemény elkészítésében (Dúró Dóra: Hát ez az!) külföldi, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség teljes jogú tagjaként működő szervezet járjon el. Tehát a külföldi szervezet igénybevétele csak egy többletlehetőség, alkalmazása nem kötelező, fő szabály szerint továbbra is a Magyar Akkreditációs Bizottság jár el ezekben az ügyekben.
Ikotity képviselő úr pedig ezt azzal toldotta meg, hogy ők nem akarják azt, hogy bizonyos szakokat és szakterületeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem monopolizáljon, merthogy ennek az érvelésnek, amit én elmondtam, ez az alapja valójában. No de hát ez nem egy egyedüli példa a felsőoktatásban, tisztelt képviselőtársaim! Magyarországon egyetlenegy felsőoktatási intézmény képez több mint kétszáz éve, mondjuk, állatorvosokat. Az egy monopólium, felsőoktatási monopólium. Sokáig önálló egyetem volt, reméljük, újra az lesz a Szent István Egyetem részét képező Állatorvostudományi Kar.
(21.40)
De Magyarországon egyetlenegy intézmény képez erdészeket, a Soproni Egyetem. Tehát itt ne csináljunk már úgy, mintha egyetlenegy intézmény lenne, amely speciális képzést nyújt! De a Testnevelési Egyetemet is példaként hozhatnám, azzal együtt, hogy vannak testnevelőtanár-képzések. A művészeti felsőoktatás szintén ugyanilyen. Azok mind, ebben az értelemben, ahogy Ikotity képviselőtársam mondta, monopóliumok. Monopóliumok. Persze, tudom én, hogy vannak vidéki főiskolák, ahol van rajztanárképzés, de az nem ugyanaz, mint az egyetemi képzés.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva: azt gondolom, hogy a korábbi bizottsági üléseken is egyértelműen válaszoltunk az ellenzéki felvetésekre. Arra kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiból.)
