ORBÁN VIKTOR
ORBÁN VIKTOR
ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Képviselő Úr! Arról most nem beszélek, hogy ha az elmúlt 25 évben bármit velem szemben föl lehetett volna hozni, akkor már régen kitekerték volna a nyakamat. Most inkább csak arról beszélnék, hogy mindig is azt gondoltam, hogy a kommunista rendszer elleni küzdelemben szerzett érdemek nem jogosítanak fel semmilyen előnyre. Így most ön sem kerül hátrányba.
Azt gondoltam és azt gondolom ma is, hogy inkább azt kell nézni, ki mit tud hozzátenni a jövőhöz. A mi fölfogásunk szerint a kommunizmus elleni küzdelem erkölcsi indíttatású és morális természetű, és az erkölcsi kötelesség teljesítéséért nem járhat előny. Ezért mi sosem hozakodtunk elő semmifajta antikommunista érdemekkel. Nem gondoltam, hogy 25 év után ezt kell tennem. De a helyzet azért mégiscsak úgy áll, hogy okunk van minderre. A valóság az, hogy éppen fordítva állnak a dolgok, mint ahogy ön mondta. Mi célszemélyei voltunk a titkos nyomozásoknak. A valóság az, hogy bennünket zaklattak, bennünket hallgattak le, ránk telepítettek ügynököket, és bennünket gumibotoztak.
A valóság az, hogy mi alapítottuk az első kommunistaellenes szervezetet. És büszkék lehetünk, és büszke is vagyok arra, hogy 25 évet tettem bele abba, hogy a kommunisták még felvizezett, hosszúlépéses formában se térhessenek vissza.
Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Hosszan tartó taps a kormánypárti padsorokban.)
