DANKÓ BÉLA,
DANKÓ BÉLA,
DANKÓ BÉLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. „A természet varázsát ontja bőven, / A fűben, a virágban és a kőben, / Ó nincs a földön oly silány anyag, / Mely így vagy úgy ne szolgálná javad. / De nincs oly jó, melyben ne volna vész, / Ha balga módra véle visszaélsz!”
Tisztelt Ház! Shakespeare szavai ma is időszerűek, és azt hiszem, ma, a globális felmelegedés és a tömeges illegális erdőirtások korában különös jelentőséggel bírnak.
(17.40)
Ma már közhelyszámba megy, hogy az erdők Földünk tüdejét jelentik, amelyet minden lehetséges eszközzel meg kell védenünk. Az erdők azonban nemcsak gyönyörködtetnek, hanem nagyon változatos környezeti, gazdasági és társadalmi haszon is származik belőlük, beleértve a fa alapú és egyéb, nem fa erdei termékeket, továbbá az emberiség számára jelentős környezeti szolgáltatásokat, mint a biológiai sokféleség és az ökológiai rendszer funkcióinak fenntartása, valamint az éghajlat védelme is.
Az erdőtörvényt az előző ciklusban és már idén is több ízben módosította az Országgyűlés. Ezen módosítások oka turisztikai célokkal függött össze, például azért, hogy lehessen az erdőkben az eddiginél szabadabban és nyugodtabban kerékpározni és lovagolni. Az előttünk fekvő módosítás némileg más jellegű, és jogharmonizációs oka van, ugyanis létezik egy európai parlamenti és tanácsi rendelet az erdők védelméről 995/2010. számon, amelynek meg kell feleltetni a hazai szabályozást is, és természetesen ha már meg kell nyitni a törvényt, akkor néhány, aktuálisan szükséges új rendelkezést is átvezet a törvénymódosító javaslat.
Engedjék meg, hogy először azokat az előzményeket ismertessem önökkel, azokat a célokat és eszméket, amelyek az Európai Uniót és így természetesen minket is vezérelnek, amikor a környezetünk és ezen belül is a fák, az erdők védelméről gondolkodunk, majd ezt követően térjek rá a törvényjavaslat fontosabb rendelkezéseire.
Az Európai Bizottság 2008 októberében nyújtotta be javaslatát, amelyet az Európai Parlament és a tagállamok pontosan két évvel később, 2010 októberében fogadtak el. A rendeletet 2013 márciusától kell alkalmazni.
Azáltal, hogy a fa és a fatermékek iránti kereslet világszerte megnövekedett, és ezzel párhuzamosan számos fatermelő országban az erdőgazdálkodási ágazatot intézményi és irányítási hiányosságok jellemzik, az illegális fakitermelés és a hozzákapcsolódó kereskedelem egyre aggasztóbb kérdésekké váltak. Az illegális fakitermelésnek súlyos gazdasági, környezeti és társadalmi következményei vannak a világ legjelentősebb eddig fennmaradt erdőire és az azoktól függő közösségekre nézve. Számos hátránya között említhető, hogy bevételkiesést eredményez, hiábavalóvá teszi a legálisan működő piaci szereplők erőfeszítéseit, összefüggésbe hozható az erdőirtással, a biológiai sokféleség csökkenésével, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, továbbá gyakori velejárója, hogy harc alakul ki a földterületekért és az erőforrásokért, és az őshonos lakosság elveszíti önrendelkezését.
Az illegális fakitermelés nagy nemzetközi jelentőséggel bíró általános probléma. Jelentős fenyegetést jelent az erdők számára, mivel hozzájárul az erdőirtás és erdőpusztulás folyamatához, amely a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 20 százalékáért felelős, ezenkívül veszélyezteti a biológiai sokféleséget és gátolja a fenntartható erdőgazdálkodást és erdőfejlesztést, beleértve az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően eljáró piaci szereplők gazdasági életképességét is.
Az EU fontos exportpiacot jelent az olyan országok számára, ahol az erdészeti ágazatban a legsúlyosabb törvénytelenségek és hatósági, végrehajtási hiányosságok tapasztalhatók. A potenciálisan illegális forrásból származó fa és az abból készült termékek uniós piacra bocsátásának megengedésével az európai uniós országok lényegében akaratukon kívül hozzájárulnak az illegális fakivágás gyakorlatának fennmaradásához. A probléma megoldása érdekében az EU 2003-ban kidolgozta az erdőgazdálkodással kapcsolatos jogérvényesítés, irányítás és kereskedelem cselekvési tervet, amelyet két évvel később elfogadott rendelet valósít meg a gyakorlatban. Ez számos intézkedést ír elő az illegálisan kitermelt fa piacokról való kiszorítására a legális faellátás javítása és a felelősségteljes gazdálkodásból származó fatermékek iránti kereslet növelése érdekében. A cselekvési terv két legfontosabb elemét a fára és a fatermékekre vonatkozó uniós rendelet és az önkéntes partnerségi megállapodások a faexportőr országokkal kötendő, az illegális forrásokból származó faanyag uniós piacra jutását megakadályozó kereskedelmi szerződések jelentik.
Látható tehát, hogy mennyire globális ez a probléma, amellyel szembe kell néznünk, így nagyon is indokolt az egységes uniós szintű fellépés, amelyet ez a törvény is szolgál majd.
Most pedig rátérek a törvényjavaslat rendelkezéseire. Az 1. és a 2. § a fent hivatkozott rendeletnek megfelelően kiterjeszti az erdőtörvény hatályát a faanyag-kereskedelmi láncokra is, valamint a rendelet szövegének megfelelően pontosítja a törvény fogalomrendszerét.
A 3. § lényegében engedélyezi, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet átmenetileg, egészen pontosan maximum öt évre erdőgazdálkodási céloktól eltérő célokra átengedhessen meghatározott erdőterületeket harmadik személy részére. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy ha adott esetben valaki szeretne forgatni egy filmet, az adott területen esetleg kalandparkot kíván üzemeltetni, akkor ezt a jelenleginél jobban szabályozott módon megtehesse. Mielőtt azonban valaki azzal riogatna, hogy az állam kiárusítja az erdőterületeket, vagy egyéb mutyit sejt a háttérben, jelezném, hogy a terület átengedése a tervezet szerint nem terjedhet ki az erdei haszonvételek gyakorlására, és nem érintheti a vagyonkezelő földhasználati jogát sem.
A 4. § olyan, átadásra vonatkozó szabályokat tartalmaz, amelyek az ingatlanügyi és az erdészeti hatóság között zajlanak. Ezeket az adatokat térítésmentesen kell szolgáltatni az alapfeladatok, illetve az EU közös agrárpolitikájának végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásához. A javaslat ezenkívül előírja, hogy az erdészeti hatóság számára biztosítani kell a személyiadat- és lakcímnyilvántartáshoz, valamint az adóhatóság adataihoz való hozzáférést.
A javaslat kimondja, hogy a szállítói jegy kiállításához nem szükséges jogosult szakszemélyzeti státus, az illegális fakitermelés visszaszorítása érdekében azonban a törvény a területi hatálya alá nem tartozó területről forgalomba hozott faanyag esetén is pontosabb szabályokat állapít meg az eredetigazolásra vonatkozóan. Ennek megfelelően a 995/2010-es EU-rendelet végrehajtása érdekében a rendelet hatálya alá tartozó, fát és faanyagot a belső piacon forgalomba hozó vagy azzal kereskedő magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek kötelesek a faanyag származásának igazolására.
A javaslat ugyan azt az elvet követi, hogy a szabálytalanságokat szigorúan kell szankcionálni, de azért fontos, hogy a büntetések és bírságok életszagúak legyenek. Ezért az erre vonatkozó szabályok az arányosság elvét figyelembe véve a megfelelő mérlegelési lehetőségek biztosításával lettek meghatározva. A javaslat többi része jogtechnikai rendelkezéseket tartalmaz.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat egy apró, ám fontos lépés afelé, hogy erdőinket nagyobb biztonságban tudjuk, ezért kérem, ha önök is egyetértenek a környezet és az erdők védelmével, valamint a szabályozott keretek között történő hasznosítás lehetővé tételével, akkor támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
