DR. BITAY MÁRTON ÖRS
DR. BITAY MÁRTON ÖRS
DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Csak gyorsan, mert tényleg úgy látom, hogy ennél a törvénynél egyetértünk. Az első dolog az, hogy mi maradt ki belőle. Sok minden, ez valóban igaz. De azért maradt ki belőle nagyon sok minden, mert az erdőtörvénnyel kapcsolatosan egy generális módosítást érdemes végiggondolni, a generális módosítást pedig akkor érdemes végiggondolni, ha pontosan tudjuk, hogy mit szeretnénk a természetvédelmi törvénnyel, az erdőtörvénnyel és a vadászati törvénnyel. Ezek azok a törvények, amelyek kéz a kézben járnak, ezeket együtt érdemes átgondolni. Ami miatt most visszafogtuk magunkat - bár mi is tudnánk még nagyon sok helyen módosítani -, az az, hogy ez az EK-rendelet minél hamarabb hatályba tudjon lépni, és a legfontosabb technikai változásokat, amiket ilyen gyorsan meg lehet oldani, próbáljuk meg most orvosolni.
Egyébként pedig arra számítok, abban reménykedek, hogy a tavasz végére, a nyárra lesz egy olyan erdőtörvény-koncepció, amely generálisan áttekinti az egész helyzetet. 2009-ben született egy relatíve gyors lépésekben meghozott törvény, amely nem volt tekintettel a ’96-os természetvédelmi és vadászati törvényre vagy - hogy szabatosan fogalmazzak - a vad védelméről szóló törvényre. Aztán itt elváltak egymástól a dolgok. Ezt egyszer érdemes lesz majd összefésülni, hogy rendben legyen.
Az MSZP hozzászólójának, Legény Zsolt képviselő úrnak köszönöm a támogatást.
Magyar Zoltán képviselő úr említette, hogy sok fagazdasági cég szűnt meg vagy került felszámolásra. Szeretném jelezni, hogy ennek a helyzetnek a megoldása nem elsősorban állami feladat, de nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a magyarországi fafeldolgozók, például az állami erdőgazdaságok a korábbi, 2010 előtti időszakokban bevett gyakorlat helyett a családi gazdaságoknak, illetve nem is a családi gazdaságoknak, ez nem jó szó, hanem a helyi faipari vállalkozásoknak próbáljanak alapanyagot adni, és minél több alapanyagot tartsunk Magyarországon belül.
Valóban sok teendőnk van. Elfogadom azt a szemrehányást, hogy lehetne gyorsabban haladni erdőkérdésben, de mindemellett szeretném azért hangsúlyozni, hogy közel 13 ezer hektárral nőtt a magyarországi erdősültség, ami azért mégiscsak egy elég komoly méret. S ahogy Sallai Róbert Benedek úr is beszélt róla, a trianoni békediktátum után kialakult helyzetben ez mégiscsak fontos dolog. A növekmény nem állt meg a hatvanas-hetvenes években, hanem most is folyamatos ültetésben vagyunk.
Magyar Zoltán képviselő úr felvetett egy egyedi esetet. Szeretném, ha ezt esetleg nekem el tudná juttatni ezen a szemüvegen keresztül, megnézném, hogy van-e valamilyen mozgástér az Európai Unió szabályait figyelembe véve.
Sallai Róbert Benedek képviselő úrnak mondom, miután nagy különbség valóban nem alakult ki közöttünk ebben a vitában a faültetvények vonatkozásában, egyetértek önnel, azt érdemes végiggondolni, hogy a természetes erdősültség és az ültetett erdők vonatkozásában kell-e jogszabályi különbséget tenni. Ezt nyilván a megfelelő szakembereknek kell alaposan végiggondolni. Annyiban fűzném csak tovább a gondolatot, hogy még itt vannak az energiaültetvények is, ami tulajdonképpen fa, de mégsem az. Tehát való igaz az, amit mondott, hogy itt a jogszabályi kérdéseket is meg kell nézni.
Említette, hogy túl nagy, illetve egyre növekvő az akác aránya. Azért azt fontos kihangsúlyozni, hogy az erdő hármas funkciója a közjóléti, a védelmi - ezekről már beszéltünk - és a gazdasági. Azért az akácnak egy nagyon komoly gazdasági funkciója, gazdasági hatása van. Védett természeti területeken továbbra sem folyik akácültetés, tehát a védett természeti területek vonatkozásában ez egyáltalán nem jellemző.
S van még valami, amikor kialakítjuk a stratégiánkat - azt gondolom, ebben is egyet kell értenünk -, az éghajlat. Azért azt meg kell nézni, melyik az a fafaj, amely a változó klimatikus viszonyokban még elviseli ezt a helyzetet. Az évek, lassan már évtizedek óta tartó krónikus légköri aszály eredményeként a fenyőállomány olyan drasztikusan visszaszorult, hogy rövid időn belül az is kérdés lesz, erdőgazdálkodási szempontból egyáltalán van-e még létjogosultsága fenyőhasznosításról beszélni.
Tehát nagyon sok olyan kérdés van, amit végig kell gondolni. Lehet, hogy mondjuk, a vörösfenyő, amely elvileg idegenhonos faj, nem idevaló, de ha az az egyetlen fenyőfaj, amelyik valamennyire még tűri ezt a légköri aszályt - nem mondom, hogy így van, csak egy kérdést teszek föl -, akkor nyilván érdemes azt is végiggondolni, hogy továbbra is irtjuk - persze csak képletesen -, vagy esetleg nagyobb teret engedünk neki.
A nyomvonalakkal kapcsolatosan: benne van a törvényben, hogy a törvény hatálya alá nem tartozó területekről forgalomba hozott faanyag esetén is vonatkozik a jogszabály ezekre. Itt tehát nyitott ajtókon kopogtat.
A 22 állami erdőgazdaságnál - nem akarok, most már nem is tudok vitát generálni, de nem is szeretnék, ez egy másik beszélgetés - meglátásom szerint van teendő, de amiket ön megfogalmazott, azok nagyon sarkosak, és nem is értek velük egyet.
Egyed Zsolt képviselő úr azt mondta, hogy védeni kell az erdőt. Ez így van. Az biztos, hogy arra figyelnünk kell, hogy nem az erdőbe kell kivezényelni több embert, aki megvédi, hanem ezek a szabályok talán segítenek valamit abban, hogy visszaszorítsuk az illegális fakitermelést.
László Tamás képviselő úr említette a fásítási programokat. Ezek előtt örömmel állunk. Az állami erdőgazdaságok alkalmasak arra, hogy ilyen programokban rész vegyenek, de ehhez nyilván elsősorban területre van szükség. Azok a területek pedig, amiket nem az állami erdőgazdaságok kezelnek, nem erdők. Ha a külső kerületek - ha szabad így mondanom - esetleg tudnak olyan területet mutatni, ami pillanatnyilag nem erdőművelési ágban van, de szeretnék, hogy ott legyen, mert hasznos, bárkinek bármiben állunk rendelkezésére és igyekszünk segíteni. Ez egyébként nemcsak a fővárosi kerületekre igaz, hanem országosan is elmondható.
Sallai Róbert Benedek képviselő úr a végén említette még az illegális hulladék kérdését. Ez valóban fontos feladat, de ezt ebben a törvényben vagy az erdőtörvényben nem tudom kezelni, ezeket a kérdéseket egy másik jogszabályban kell elvarrni. A mögöttünk hagyott ciklusban e tekintetben számos pozitív intézkedés történt. Kétségtelenül sok feladat is van hátra, de nem erdőtörvény-kompetencia a hulladék kérdése. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)
(18.30)
