DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Engedjék meg, hogy néhány szóban az eddig felmerült kérdésekre választ tudjak adni, hiszen Sallai R. Benedek képviselő úr néhány pontot felsorolt, amit jó tisztázni.
Kezdjük a zártkertek kérdésével, mert az valóban egy olyan kérdéskör, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. Azt kell mondanom, ez a rendelkezés pont azt segíti, hogy a különböző területeken különböző megoldások születhessenek, tehát ezt nem egy központi irányításból kell végigkövetkeztetni, hanem a helyi akaratnak megfelelően lehet diverzifikálni. Magyarul, ez azt jelenti, hogy azok a közösségek, amelyek egy idegenforgalmi területen vannak, már rég nyaralóként használják, vagy úgy szeretnék használni, és azért háborognak, hogy nem tudnak a gyereknek ott építeni, pedig az egy szép zöld környezet, és lehetne infrastrukturálisan fejleszteni, akkor annak lehetővé tesszük, hogy ezt megtegye, mert mégiscsak egy minőségi életet lehet élni egy ilyen zöldövezeti részen. Azokon a területeken viszont, amelyek valóban a rekreációt szolgálják, ahol művelik, ahol pezsgő mezőgazdasági, kiskertészeti művelési mód van, akkor azt természetesen hagyni kell, hogy működhessen.
Tehát nem lehet egy általános, generális szabályt hozni, mert a Balaton környéke, a Tisza-tó környéke vagy a Velencei-tó környéke egészen más perspektívát ad, és megint csak mást ad a mezővárosaink pereme, ahová a falvakból beköltözve még a ’60-as években kialakultak ezek a zártkertek. Élő kapcsolatunk van ezekkel, akár a kertészegyesületekkel. Végtelenül szimpatikus emberek, végtelen rajongással csodákat csinálnak ezekben a kertekben, az ő lehetőségüket biztosítanunk kell. Azt gondolom, ez a törvény lehetőséget ad arra, hogy ezt megtegye.
A nemesnyárasok kérdése, erdő és faültetvény különválasztásával kapcsolatosan annyit hadd mondjak, hogy jókor vetette fel. Azt tudom ajánlani, hogy nyissuk meg, folytassunk párbeszédet az erdészetekkel. Ezt megint csak nem lehet az erdészetek nélkül, az erdőgazdasági szakemberek nélkül megvitatni. Nagyon sokszor segítene, mert egész más szabályozások vonatkozhatnának kifejezetten papírcélból vagy kifejezetten energiaültetvényként telepített erdőkkel kapcsolatosan - most a szót értsék úgy, ahogy szükséges -, vagy pedig valóban egy védendő tölgyes, bükkös erdővel kapcsolatosan. Tehát azt ajánlom, hogy folytassunk róla párbeszédet, nyissuk meg, világítsuk meg pró és kontra, nézzük meg a mellette és az ellene szóló érveket is, és ahogy ez kialakult, akkor foglaljuk törvénybe, és onnantól kezdve előre tudjuk vinni ezt a folyamatot.
A másik kérdés: köszönöm szépen a figyelmet, hogy felhívta a hirdetmény útján történő értékesítésre, meg fogjuk vizsgálni, még mielőtt elfogadják, hogy az ügyfélköröket mennyire érinti itt sérelem. A termőföld nyilvántartásának nyilvános lehetősége pedig megint csak egy olyan dolog, amit érdemes megfontolni. Meg kell nézni, hogy a magyar jogrend, a magyar szokásjog mit enged, hogyan lehet ezt megtenni, de mint kezdeményezés, a gondolatiság elindítása szerintem nagyon fontos dolog. A tulajdon, az egy tisztes tulajdon, nincs mit szégyenkeznie senkinek, azt bátran fel kell vállalni, büszkének kell lenni rá, hogy kinek mije van, hiszen megdolgozott érte, azt büszkén vállalni is kell, tehát ezt maximálisan tudom támogatni. Indítsuk el, szintén egy olyan folyamatnak kell lennie, ami nem máról holnapra tud megvalósulni, hanem egy átmeneti időszak után.
Szerintem a tisztán látás és a tisztulás, hogy ez így lehessen, mindnyájunk érdeke. Köszönöm szépen az eddigi kérdéseit.
