SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon örülök, hogy ez az előterjesztés itt van előttünk, mert máris cáfolhatom Bitay Márton Örs államtitkár szavait, aki azt mondta, hogy akinek kalapácsa van, az mindent szegnek néz.
Most szeretném bizonyítani konstruktív ellenzéki tevékenységünket, és Nagy államtitkár úrral szeretnék egy kis szakmai párbeszédet folytatni, mert gyakorlatilag itt is egy enyhe támogatás vagy határozott tartózkodás simán kinézhet. Már az nagyon jó hír, hogy úgy tűnik, nem rejt aknákat ez a benyújtott szabály, már az nagyon jónak tűnik, hogy nincs benne semmi olyan, ami ártana a magyar embereknek, tehát ez már egy teljesen előremutató dolog ebben a jogszabályalkotásban. Néhány szakmai és néhány értelmezési kérdésben kérném a szíves segítségét az államtitkár úrnak.
Az első - nem is mondtam, hogy ilyen is lesz - ideológiai jellegű, ugyanis a rezsicsökkentés után most ez az új szó, hogy „bürokráciacsökkentés”. Felmerül bennünk, talán az önök szakemberei is foglalkoznak ezzel, hogy a skandináv nyilvántartási módszerben a termőfölddel, földekkel kapcsolatos nyilvántartások alapvetően nyilvánosak. Magyarországon a személyiségi jogok másképp vannak, mint a skandináv államokban, viszont lehet, hogy nem lenne rossz, ha az átláthatóság javítása érdekében megnéznénk azt, hogy mik azok a szempontok, amelyekben egy-egy elemben esetleg lehet nyilvánosságot teremteni.
Hadd mondjam el a konkrét példát erre! Ugyanis tipikus bürokráciacsökkentés lehetne, ha azon közjogi szempontból vagyontételi kötelezettségre kötelezett embereknek, akiknek egyébként kötelező nyilvánossá tenni a tulajdonaikat vagyonnyilatkozatukban, azoknak a személyeknek automatikusan megteremtené a jogszabály a lehetőséget. Gyakorlatilag ki lehetne küszöbölni azt, hogy különböző növekvő házak meg nem tudom, mik keveredjenek a vagyonnyilatkozatokba, mert ha ezeknek a közszereplőknek a vagyonnyilatkozatát automatikusan a jogszabály nyilvánossá tenné, az leegyszerűsítené a vagyonbevallást, ugyanakkor meg átlátható, biztos rendszert teremtene. Javasoljuk, hogy ezt esetleg gondolják át.
Jogászaink felhívták a figyelmünket egy szakmai dologra is. A törvényjavaslat 5. §-ában az ingatlannyilvántartási törvény 52/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „A határozatot a természet védelméről szóló törvényben meghatározott természetvédelmi tartalmú jogi jellegek feljegyzése, törlése vagy módosítása iránti eljárásban a megkereső hatóság részére a (3) bekezdésben foglaltak szerint, az 52. § (1) és (2) bekezdése szerint jogosultak részére hirdetményi úton kell kézbesíteni.”
Erre csak azért akartam felhívni az államtitkár úr figyelmét, mert ez teljesen azonos azzal a megfogalmazással, amit a közigazgatási salátában megtárgyaltunk, a kormány elfogadott, majd az államfő azt mondta rá, hogy az ő véleménye szerint ez nem helyes, és visszaküldte. Tehát ez teljesen ugyanazt a jogi formát alkalmazza, mint a közigazgatási saláta, tehát ez nyilvánvalóan ügyféljogokat korlátoz. Ha én lennék az előterjesztő, akkor minden bizonnyal azt még az előtt módosítanám, mielőtt a köztársasági elnök úr elé megy.
Van egy olyan benne, amelynél szintén a pontosítását vagy a segítségét kérném. Ezen ingatlannyilvántartási törvény 68/A. §-ának (2) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép: „A tulajdoni lap adattartalmának - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott - egyes részeit, illetve az azokból adatfeldolgozással előállított információkat az arra - a rendeletben megállapított - jogosultak elektronikus úton történő lekérdezéssel, részadatszolgáltatás formájában is megismerhetik.” Nem teljesen világos ez a részadatszolgáltatás, mert nem tudjuk, hogy itt a TakarNet- vagy a földhivatali online hozzáférhetőséget akarják korlátozni. Tehát nem teljesen világos itt, hogy a részadatszolgáltatás alapján mit is lehet akkor megismerni. Ha erre esetleg megnyugtató választ kapnánk, akkor az segítene.
És akkor még kettő dolog van, amire szeretném az államtitkár úr szíves figyelmét felhívni ezzel a jogszabállyal kapcsolatban. Az államtitkár úr szakemberként teljesen, valószínűleg nálam jobban tudja azt, hogy mondjuk, a mezőgazdasági termelésben termelt gabonafélék a pázsitfűfélék családjába tartoznak, és ezt termelik folyamatosan. Ugyanígy, mondjuk, egy Magyarországon rétként vagy legelőként nyilvántartott terület, mondjuk, egy ecsetpázsitos vagy csenkeszes szintén pázsitfűfélékből áll. Ennek ellenére az egyiket tervszerűen telepítjük, tehát intenzív művelés alatt tartjuk, mondjuk, egy búzatáblát vagy árpatáblát, míg a másikat, a gyepet kaszáljuk. Ez külön művelési ágat jelent a földhivatali nyilvántartásban.
Na most, a magyarországi erdők esetében vannak olyan faültetvények, ahol teljesen azonos genetikai tartalommal bíró nemesnyárasokat hektárszámra telepítenek - ugyanúgy, mint ahogy a búzatáblát odatelepítik, levágják, újratelepítik, tehát a véghasznosítás -, mondjuk, ezeket az azonos genetikai állományú nemesnyárasokat termelik. Na most, hihetetlen szakmai hiba, hogy az elmúlt évtizedekben ezt a biológiai értelemben vett erdőtől művelési ág tekintetében nem különböztették meg, és az önöknek lenne segítség vagy a mindenkori kormányzatnak lenne segítség, ha valós művelési ág szerint tartanák nyilván azt, hogy mi az erdő és mi a faültetvény. Erre nemzetközi példák szintén vannak.
Nem tudom, miért, én ezt még civilként nagyon sokszor elmondtam különböző kormányok különböző képviselőinek. Nyilvánvalóan foglalkoztam erdőkkel meg erdők természeti értékeivel, és mindig nagyon aggasztott az, hogy az erdészeti statisztikák soha nem mutathatnak valós képet, mert soha nem tudjuk meg, hogy mondjuk, a teljesen flóraidegen fenyvesek, mondjuk, a Kiskunságban most tekinthetőek-e biológiai értelemben vett erdőnek, tehát a középhegység különböző erdőtársulásaival semmiképpen nem azonos. Nagyon-nagyon jó lenne, ha ehhez végre hozzányúlnánk, és bevezetnénk azt, hogy az erdőállományban is azt, ami mesterséges telepítésben van, teljesen különvennénk.
És akkor még egy utolsó dolog van, amivel kapcsolatban szerettem volna nem is tudom, hogy kérdezni vagy inkább az aggályaimat megosztani az államtitkár úrral: ez a zártkerteket érinti. Én nagyon szeretem a zártkerteket, nagyon sok oka van ennek. Gyakorlatilag az alföldi települési szerkezetben, a mezővárosoknál nagyon jellegzetes lett az, hogy ilyen 20-30 hektáros zártkertek alakultak ki - az Alföldön kodrátnak mondják a négyszögölt - ilyen 300-600 négyszögöles, 900 négyszögöles parcellákkal. Az intenzív agrárterületek között nagyon-nagyon jó élőhelyeket tartanak fenn kistáblás művelésekkel, és nemcsak a helyi megélhetéshez meg a konyhakerthez, meg ilyenekhez járul hozzá, hanem ezek ilyen kistelepülési biológiai sokféleségi forró pontoknak is minősíthetőek, mert itt összpontosul egy csomó minden.
Na most, két problémával találkozunk folyamatosan. Az egyik az, hogy azoknak a zártkerteseknek az esetében, amelyek közvetlenül határosak lakott területtel, illegálisan már rég elkezdődött a beépítése.
(16.30)
Nagyon sok önkormányzat élt azzal a lehetőséggel, hogy zártkerteket egy az egyben belterületbe vett. Szerintem ez hiba volt, de ezt nem akarom magam megítélni, ezt tehát döntse el mondjuk, az önkormányzat, vagy ott helyben a közösségek döntsék el, hogy ez jó vagy nem jó. A gond az, az a kérdés, hogy az önkormányzatoknak ez a rendelkezési joga 2016-ot követően miként fog változni. A mai napig az van, hogy például tudnék mondani fürdőtelepüléseket, ahol az idegenforgalmi vonzerőt jelentő objektum mellett zártkertekben alakult ki az üdülőkörzet, és nem tudom, vajon a jogszabály alkalmazása során az önkormányzatok hogy fognak cselekedni ezekkel, ebben tehát van egy kis aggályom. Ugye, itt az lenne a kézenfekvő, ha ezeket a mezőgazdasági művelésből kivonnák az ilyen esetekben, amikor már valójában ott egy üdülőház vagy ilyesmi van, hogy ezt a jogszabályt valahogy végre is kell hajtatni, mert a jogszabály halála az, ha nem alkalmazzák. Ez az egyik. A másik viszont az, hogy az olyan zártkertek esetében, ahol mondjuk, régi gyümölcsösök maradtak fent - Gömörben rengeteg ilyet tudunk, de az alföldi területeken is rengeteg olyan van, ahol akár száz évre visszamenőlegesen ilyen öreg gyümölcsösök találhatóak -, ezek esetében viszont, már megmondom őszintén, aggályosnak érzem a kivett területek megvalósítását.
Összességében sosem szerettem a zöldmezős beruházásokat, de az, hogy mezőgazdasági termőterületet veszítsünk kivett terület formájában, szerintem nem biztos, hogy jó irány, mert ezek a kis területek is lehetnek nagyon-nagyon értékesek. Tehát ha nekem kellene ilyen szabályozásokon gondolkoznom, minden bizonnyal megkülönböztetném azt, hogy a lakóterülettől ez milyen távolságra van, jelenleg milyen használatban van, tehát már rég átalakult illegálisan üdülőkörzetté vagy sem, mert azoknál nyilván jó lenne, ha a jogszerűség megvalósítására törekednénk ezzel a szabályozással. Viszont azoknál a helyeknél, ahol valóban egy diverz élőhelyet tart fenn, ahol kisparcellás gazdálkodókkal, nagyon-nagyon kis birtokosokkal, amikről itt nem is szoktunk beszélni, akiknek 1 hektárjuk sincs, és még mindig egy kétlovas kocsival szenvednek nap mint nap, tehát az ilyeneknek viszont, akiknek nem maradt lehetőségük, ezeket jó lenne fenntartani, és ott ezt a könnyítést nem biztos, hogy megtenném. De lehet, hogy nincs is ilyen kockázat, mert lehet, hogy az ilyenek esetében senki nem fogja kérni azt, hogy vegyék ki a termelésből, és akkor nem jelent veszélyt, csak jelen pillanatban nem tudom felmérni azt, hogy jelent-e veszélyt, mert hogyha az önkormányzatok olyanokat is kivesznek a termőterületből, egyben mondjuk, 30 hektáros zártkerteket, akkor az nagy gond. Tehát ha ezeket iparterületté akarják alakítani vagy ilyesmi, akkor az probléma. Ha nincs ilyen veszély, de mint mondottam, nem tudom, a sok-sok önkormányzat a sok-sok zártkertjével hogyan rendelkezik, akkor viszont veszélyt is jelent. Tehát jó lenne, ha az ezzel kapcsolatos biztonsági szelepet valahogy be lehetne tenni. Nyilvánvalóan a módosítóval kapcsolatban ezen fogok gondolkozni.
Egyéb esetben, mint mondtam, semmi problémát nem látunk benne, tehát vagy fogjuk tudni támogatni, főleg, ha a módosító esetleg valahogy átmegy, vagy tartózkodással passzívan tudjuk ezt tenni, és ezt ezzel tudjuk elősegíteni. Nyilvánvalóan, ha az LMP kormányozna, másképp tenné. Köszönöm szépen a szót, köszönöm, elnök úr. (Dr. Legény Zsolt tapsol.)
