EGYED ZSOLT
EGYED ZSOLT
EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Pócs Képviselő Úr! Én nem szeretném ott kezdeni a felszólalásomat, ahol ön kezdte, a kukorékoló kakasnál meg egyebeknél. Én azt tudom önnek javasolni ez alapján a törvény alapján is és sok más olyan törvény alapján, amit önök próbálnak pozitívan beállítani, és egyébként negatív hatással van az emberekre, hogy menjen el egy kicsit vidékre, és kérdezze meg az ott élő embereket.
Itt gyakorlatilag önök úgy kommunikálják ezt a rezsicsökkentést, mintha megváltották volna a világot vagy megváltották volna Magyarországot. Sajnálattal jelentem önnek, hogy ez gyakorlatilag úgy néz ki a valóságban, és ezt nem én mondom önöknek most, hanem ezt az emberek mondják el egyébként nekem vidéken, hogy önök a bal kézzel lehet, hogy adnak nekik 1 vagy 2 egységet, de hogy a jobb kézzel elvesznek helyette 5-öt, az egészen biztos.
Gondoljanak bele! Ugye, most a kéménysepréssel kapcsolatos törvénynél tartunk. Nem Budapest belvárosában szükséges ez elsősorban, bár itt is szükséges, de ennek tradicionálisan vidéken van jelentősége, ahol adott esetben például az emberek nagy része fával tüzel. Például aki fával tüzel, tisztelt képviselő urak, meg kellene kérdezni, hogy őket hogy érintette az önök által hangoztatott rezsicsökkentés, mert például én is mint vidéken, faluban élő ember, beszélgetek a szomszédaimmal, például a szomszédaim, akik idős özvegyasszonyok, arra kezdenek el gyűjteni már ilyenkor márciusban, hogy például novemberre meg tudják venni a tüzelőt. Tehát ennyire érintette őket a rezsicsökkentés.
Azt még mindenféleképpen nagyon fontos itt elmondani, hogy itt ebben a nagy rezsiharcban, amit önök folytatnak, és itt a kéménysepréssel kapcsolatban is, hogy az embereknek az a véleménye, amikor egy ilyen törvényjavaslat beterjesztésre kerül, az embereknek már nem az jut eszükbe, hogy úristen, milyen jó lesz nekünk, mert 1000 forinttal kevesebbet fogunk fizetni, hanem sajnos már az van a köztudatban, amit már előttem elmondtak többen is, hogy eszükbe jutnak a kaszinók, eszükbe jutnak a dohányboltok. Ezek jutnak az emberek eszébe, hogy úristen, ez kinek lesz megint a boltja, ezzel ki fog megint jól járni.
(13.40)
Mert sajnos az elmúlt öt évben önök ezt keresztülvitték a magyar társadalmon, hogy ha valamit önök pozitívan próbálnak tálalni, tíz emberből kilencnek már az jut az eszébe, hogy mi lehet mögötte. És nekem is az szokott ilyenkor eszembe jutni egy ilyen felszólalás kapcsán, hogy ne fogadd a görögöket, még ha ajándékot hoznak is - tehát gyakorlatilag sajnos ez az önök rendszere.
Én javaslom minden tisztelt képviselőtársamnak, hogy ha egy ilyen törvény előterjesztése az eszükbe jut vagy egyáltalán napirendre kerül önöknél, előtte hallgassák meg az embereket, akik a gyakorlatban élik a mindennapjaikat. És nagyon fontos, hogy ha az embereknek segíteni szeretnének ténylegesen, itt a hangzatos felszólalások helyett akkor esetleg vegyék napirendre azt a javaslatot, amit a Jobbikkal és Apáti István kollégámmal együtt mi ketten évekkel ezelőtt szorgalmaztunk, hogy például az alapvető élelmiszereknek az árát csökkentsék le, az általános forgalmi adóját 5 százalékra. Ez segítség lenne minden egyes ember számára, és sokkal jobban örülnének neki, higgyék el, minthogyha esetleg félévente ezer forintot megspórolhatnak a kéményseprésen, mert ez érinti az emberek mindennapjait. De ilyenkor önök szemérmesen hátat fordítanak a felvetéseknek, kikerülik a választ, nem beszélnek róla.
Én ebből azt a konzekvenciát tudom sajnos levonni, hogy önöket nem is igazából az emberek sorsa érdekli, hanem a saját propagandájuk érdekli. Én azt mondom Pócs képviselőtársamnak, hogy három évre még ennyire ne menjünk előre, mert a Jóisten útjai kifürkészhetetlenek, és az az út, ami 2018-ig vezet, nem biztos, hogy az önök boldogságával lesz kikövezve.
Úgyhogy én felkérném képviselőtársaimat, hogy tanúsítsanak a nemzettel szemben sokkal nagyobb alázatot, és próbáljanak meg az embereknek a boldogulása érdekében dolgozni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
