HERINGES ANITA,
HERINGES ANITA,
HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Jó hallani a Fidesz vezérszónokától, hogy a rendszer nem fenntartható, de legalább ne játsszák el, hogy ennek nem önök az okai. Önök hoztak olyan törvényeket, amik által a kéményseprők sajnos ma olyan helyzetbe kerültek, hogy nehezen tudják a cégeiket fenntartani.
Vidéki képviselőként az ember jól tudja, hogy egy faluban, amikor a kéményseprő megy seperni, az emberek már évtizedek óta tudják, hogy ki az az ember, aki megy, abban bíznak és szeretik. Most az a kérdés, hogy mennyire borítják meg önök ezt a rendszert.
A kémények és tüzelőberendezések rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának jelentősége az élet- és vagyonbiztonság szempontjából megkérdőjelezhetetlen, ezért a kéményseprés egy kötelezően igénybe veendő szolgáltatás.
(11.50)
Ez helyesen így volt korábban, így van most, és így lesz a jövőben is. Helyes és támogatandó, ha ezt a kötelező közszolgáltatást az állam vagy a helyi önkormányzatok ingyenesen biztosítják a lakosság részére. Ezért egyetértünk a lakossági kéményseprés ingyenessé tételével. Ez a törvényjavaslatban megfogalmazott célkitűzés teljes támogatásunkat élvezi. Azonban minden jel arra mutat, hogy a valódi okok a javaslat benyújtására nem az ingyenes közszolgáltatás biztosítása, hanem az egész kéményseprői szektor lenyúlása. Ez egyenesen következik a törvényjavaslat benyújtási körülményeiből is. (Dr. Simon Miklós felé:) Ingathatja a fejét képviselő úr, de sajnos így van.
Mert ki hiszi el, hogy a speciális eszközökkel, szaktudással, adatbázisokkal és legfőképpen a szakemberek hiányával néhány hónap múlva majd a katasztrófavédelmi hatóság képes lesz biztosítani az egész országban ezt a létfontosságú közszolgáltatást. Az adatbázisok átadására ugyan tartalmaz rendelkezéseket a törvényjavaslat, azonban az összes többi előfeltétel megteremtéséről mélyen hallgat.
Kérdéseink pont ezért: honnan szerzik be a szükséges milliárdos nagyságrendű értéket képviselő eszközöket, műszereket és berendezéseket? Mi lesz a jelenleg kéményseprőként dolgozó szakemberek sorsa? Átveszi őket a katasztrófavédelem? (Boldog István: Igen, igen!) Ha igen, milyen feltételekkel? Egyáltalán vállalnák a jelenlegi kisipari tevékenységet folytató szakmunkások a munkába állást, a katonai hierarchia logikája szerint működő katasztrófavédelmi szervezetben? Hiszen még a tűzoltók is szenvednek az Orbán-kormány által felállított, a szakmai hagyományaikat semmibe vevő, őrületig militarizált szervezetben.
Márpedig, ha a kéményseprőmesterek és a nagy tapasztalattal rendelkező szakmunkások az új struktúrában nem folytatják a munkát, akkor honnan teremt elő a katasztrófavédelem megfelelő képzettségű állományt?
Képviselőtársaim, hiába keressük ezekre a kérdésekre a válaszokat, nem fogják megtalálni a törvényjavaslatban. Mégpedig azért nem, mert az előterjesztők fel sem vetették magukban ezeket a kérdéseket a törvényjavaslat előkészítésekor. Nyilván azért nem, mert komolyan fel sem vetődött bennük, hogy ezeket a feladatokat valóban a katasztrófavédelem fogja ellátni.
Bár a közszolgáltatás biztosítása a törvény szerint valóban a katasztrófavédelem feladata lesz, azonban a feltételek nyilvánvaló hiányát látva alig kérdéses, hogy maga a katasztrófavédelem más cégek segítségét fogja kérni ehhez a munkához. Aligha fog majd meglepetést okozni, ha kiderül, hogy a végső haszonélvező néhány cég, a fideszes új arisztokrácia prominens tagjai lesznek majd, akik busás hasznot remélnek majd ebből. A gátlástalan lenyúlás hosszú távon még elő is segíti, hogy a szolgáltatás árát nem közvetlenül fizeti a lakosság, hanem azt a Fidesz korrupt államgépezete osztja majd vissza az adófizetők pénzéből. Ráadásul lehet, hogy ez még a jobbik forgatókönyv. (Apáti István: Kikérem magunknak! - Derültség a Jobbik és a Fidesz soraiból.) A rosszabbik esetben a katasztrófavédelem valóban maga próbálja majd ellátni ezt feladatot anélkül, hogy ehhez szükséges szaktudás, munkaerő és felszerelés rendelkezésére állna. Ennek következménye a szolgáltatás színvonalának drámai visszaesése, ami a fűtési szezon kellős közepén súlyos tragédiák rémével fenyegethet majd minket.
Még mindenki jól emlékszik, az első, valóban éles helyzetben, a 2013. márciusi országos havazáskor miként mondott teljes csődöt az új katasztrófavédelmi szervezeti rendszer. Hasonló indulási hiba a 2016 januárjában emberéleteket követelő tragédiák sorával járhat majd. Ráadásul a katasztrófavédelem által ellátott kéményseprőipari munkát senki nem fogja ellenőrizni, hiszen a tűzvédelmi hatóság is maga a katasztrófavédelem. Ezeket a félelmeket tovább erősíti, hogy pontosan nem tudjuk, elegendő pénz híján a katasztrófavédelem hogyan fogja biztosítani a szükséges munkaerőt.
Korábban ugyanis puszta pénzspórolásból kirúgták a takarítóként dolgozó közalkalmazottakat, és helyettük 47 ezer forintért robotoló, munkajogi védelemben alig részesülő közfoglalkoztatottakat alkalmaztak. Még az is előfordulhat, hogy a korábban kirúgott közalkalmazottak között van, aki jelenleg ugyanabban az épületben ugyanazt a munkát végzi, mint pár évvel korábban, azonban most a korábbi szerény közalkalmazotti illetménnyel szemben éhbérért kiszolgáltatottan. Ez a legszemléletesebb példája annak, hogy mit ért Orbán Viktor azalatt, hogy a jóléti társadalmat a munka alapú társadalommal kell felváltani.
A kormány fogadkozik, hogy a kéményseprőkre nem ez a sors vár. Ígéri, hogy a kéményseprőipari munkákat nem közfoglalkoztatottakkal, hanem felkészült szakemberekkel fogják elvégeztetni. Mindenki döntse el maga, hogy a kirúgott közalkalmazottakat és a tönkretett trafiktulajdonosokat, a földbérleti pályázatokon alulmaradt kisbirtokosokat látva hitelt ad-e még a kormány bármilyen szavának.
Mindenesetre több mint rossz előjel, hogy a hatályos 2013. évi CXXXIV. törvény jelenleg is lehetőséget biztosít a kéményseprőipari tevékenység ellátására kijelölt közérdekű szolgáltatóknak, hogy közfoglalkoztatottakat alkalmazzanak. Ma még a szolgáltatók nemigen élnek ezzel a lehetőséggel, azonban ez gyökeresen megváltozhat, ha a közfoglalkoztatás gyakorlatával kétes hírnévre szert tett katasztrófavédelem veszi át teljesen a feladat ellátását. Ez azért különösen veszélyes, mert a kéményseprőipar űzése komoly szakmai felkészültséget követel meg, ami nem tulajdonítható el néhány órás gyorstalpaló tanfolyamok elvégzésével.
Ha a katasztrófavédelem mégis ezt az utat választja, azzal nemcsak a szakmai tekintélyét ássa alá, de a magyar embereket is súlyos veszélynek teszi ki. A kéményseprőként dolgozó szakemberek sorsa egyébként is teljesen rendezetlen. A jelenleg működő cégek még a kormány becslései szerint is a piacok 80-90 százalékát elveszítik azzal, hogy a háztartások ellátása a katasztrófavédelem feladatává válik.
A kéményseprők érdekvédelmi szervezetei nyilvánvalóvá tették, hogy a fennmaradó 10-20 százalék egyetlen cég fennmaradását sem teszi lehetővé. Ebből következően 2016-ban feltehetőleg szinte az összes kéményseprőipari cég tönkre fog menni, és az egész országban minden fogyasztó tekintetében a katasztrófavédelem lesz a szolgáltató.
Tehát puszta szemfényvesztés, hogy a törvényjavaslat előterjesztői úgy tesznek, mintha tovább működtetnék a jelenlegi szolgáltatók. Valójában biztos csőd vár rájuk, kivéve azokat a szerencsés kiválasztottakat, akiket a katasztrófavédelem esetleg bevon majd a feladat ellátásába. Ennek ellenére a törvényjavaslat semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a tömeges csődök kezelésére, emiatt pedig teljesen kilátástalan az ott dolgozó munkavállalók jövője. Nem tudni, hogy a felszámolás alá kerülő cégek miből fogják kifizetni a dolgozóknak járó végkielégítést, a felmentési időre járó juttatást, mi lesz a megkötött tanulmányi szerződések sorsa. Azt sem tudni, lesz-e lehetőségük kéményseprőként dolgozni a jövőben.
Ígéret persze van arra, hogy a katasztrófavédelem majd tovább foglalkoztatja a bedőlt, pontosabban, a kormány által bedöntött cégeknél dolgozó kéményseprőket. Míg ígéretekkel tele van a padlás, a benyújtott törvényjavaslatban azonban semmilyen garanciát nem találunk a továbbfoglalkoztatásra. Ami pedig a csőddel szembenéző szolgáltatóknál dolgozó adminisztratív és kisegítő személyzetet illeti, nekik még csak nem is ígérnek semmit, rájuk a biztos munkanélküliség várhat.
Az átmenet kérdései nemcsak a munkavállalók szempontjából, hanem lényegében minden tekintetben rendezetlenek. A jelenlegi szolgáltatóknak több évre szóló, hosszú távú szerződéseik vannak az önkormányzatokkal a kéményseprőipari szolgáltatások ellátására. Ezek a törvény erejénél fogva ’16 januárjától automatikusan most megszűnnének.
A Fideszt teljességgel hidegen hagyja, hogy ezt követően mi lesz a tisztán magyar tulajdonból álló vállalkozásokkal. Az átmenet kérdéseiről érdemben még csak tárgyalni sem voltak hajlandóak a kéményseprők érdekvédelmi szervezeteivel. Ha nem ismernénk a trafikmutyi során földönfutóvá tett egykori trafiktulajdonosok sorsát, akkor akár meg is lepődhetnénk a magát nemzetinek nevező kormány magyar vállalkozásokkal szemben tanúsított totális érzéketlenségén.
Ugyanez a nemzeti kormány, amely a magyar vállalkozásokkal még csak tárgyalni sem hajlandó, feltűnően előzékennyé vált, ugye, a multinacionális cégekkel szemben. Ebből is látható, hogy a hangzatos szónoklatok ellenére a Fidesz sem a magyar munkavállalók, sem a magyar vállalkozók pártján lévőnek nem tekinthető. Egyedül saját gazdasági holdudvaruk és jó partnereik, a minősített multik érdekeit képviseli, főleg manapság.
Félreértés ne essék, nem vitatjuk, hogy az államnak joga van a jelenlegitől eltérő formában megszervezni a kéményseprőipari szolgáltatást, sőt a jelenlegi helyzetben a változtatás szükségessége sem vitatható. Kifejezetten támogatható, ha az átalakítás egyik célja, hogy a lakosság számára ingyenes legyen a közszolgáltatás, azonban minden ilyen átalakítást a jogállamiság elvének tiszteletben tartása mellett és az érintett jogos érdekeire figyelemmel kell végrehajtani.
Az előttünk fekvő törvényjavaslatban lefektetett célokat is meg lehet valósítani tisztességes eljárásban, képviselőtársaim. Azonban annak, amit a kormány a kéményseprőkkel művel, köze sincs a tisztességes eljáráshoz.
(12.00)
Az elmúlt két évben tudatosan veszteségbe taszították a magánkézben lévő szolgáltatókat, most pedig egyszerűen elveszik, kivéreztetik a cégeket, és a piac 90 százalékát maguknak teszik el. Majd miután a cégek tönkrementek és a munkavállalóikat szélnek eresztették, széttárják a karjukat, hogy tetszettek volna megélni a korábbi piac 10 százalékából. Ugye, milyen végtelenül cinikus magatartás, ez tisztelt képviselőtársaim?
Az Orbán-kormány eddigi tevékenységét ismerve mindez feltehetően nem a kormányzati dilettantizmus következménye. Nyilván a törvényjavaslat imént ismertetett számos hiányossága sem jogalkotási hiba. Sokkal inkább valószínű, hogy mindez egy jól kifundált terv része, amelynek eredményeként néhány, katasztrófavédelemmel együttműködő vállalkozás zsebelheti be az adófizetők milliárdjait.
Az MSZP álláspontja világos. A kéményseprőipari tevékenység újraszabályozása szükséges, de az erre vonatkozó törvényeknek biztosítani kell a következőket: ingyenes közszolgáltatást a lakosságnak, élet-, vagyonbiztonság teljes mértékű garantálását, tisztességes megélhetést a kéményseprésben dolgozóknak, az állami költségvetést nem túlterhelő, költséghatékony szolgáltatást, tisztességes, korrekt elbánást a jelenleg működő vállalkozásoknak. Ezen alapvető követelmények közül a törvényjavaslat egyedül az ingyenes lakossági szolgáltatást garantálja, azonban sem az élet- és vagyonbiztonságot, sem a kéményseprők tisztességes megélhetését nem garantálja, és megteremti egy komplett szektor teljes lenyúlásának feltételeit, és a hasznos fideszes haverok zsebébe irányítja a feltételekkel a pénzt.
Tehát mielőtt a kormánypárti képviselőtársaim félremagyaráznák, az MSZP nem az ingyenes közszolgáltatásra, hanem az újabb fideszes lenyúlási kísérletre és az adófizetők megkárosítására mond nemet, amikor a jelenlegi formában elutasítja majd ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
