SZILÁGYI GYÖRGY,
SZILÁGYI GYÖRGY,
SZILÁGYI GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Bár Pócs János elmondta rövid mondatát és elment, azért én megpróbálom egy kicsit mélyebben is beleásni magam ennek a törvénynek a vállalható, látható következményeibe, amik létrejöhetnek; ugyan technikai jellegűnek mondják önök, de azért szerintem ennél sokkal mélyebb hatásai is lehetnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi törvény előttünk fekvő, technikainak tűnő módosítása a törvény mellékletében egy aprócska változtatást tartalmaz. A módosítás értelmében az Országos Mezőgazdasági és Dokumentációs Központ neve Országos Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárra változik.
A névváltozás mögött intézményi összevonás húzódik meg, aminek eredményeként a jelenlegi Mezőgazdasági Múzeum és az Országos Mezőgazdasági és Dokumentációs Központ összevonásra kerülnek, az indoklás szerint a könyvtár integrálásra kerül a múzeum szervezetébe.
(16.50)
Mind a könyvtár, mind a múzeum külön-külön nagy múltra visszatekintő intézmények, működésük és tevékenységük a feladataikhoz méltóan magas színvonalú és szerteágazó. A két intézmény által ellátott feladatoknak valóban vannak bizonyos határterületei és összefüggései, amelyek összekapcsolják őket. Azonban mégis e két intézmény nem véletlenül rendelkezik működési és gazdálkodási önállósággal. Az intézményeket az ágazati miniszter alapító okirattal hozta létre, így azok összeolvadása, átalakítása vagy esetleges megszüntetése is elsősorban miniszteri hatáskör. A miniszteri hatáskörbe tartozó feladatok ellátásának felügyelete és ellenőrzése nem tartozik közvetlenül az Országgyűlés hatáskörébe, azokért a mindenkori kormány tartozik felelősséggel.
Az előttünk fekvő probléma miatt - miszerint a két intézmény összevonásra kerül - szükséges egy technikai jellegű törvénymódosítást végrehajtani, s a névváltozás miatt kész tényként kezeli az intézmények összevonását. Az összevonás időpontjaként a javaslat indoklása 2015. július 1-jét jelöli meg. Arról azonban, hogy az összevonás során az intézmények hatáskörébe tartozó feladatok ellátása a jövőben hogyan történik, miként kerülnek biztosításra az új intézményen belül a törvényben meghatározott feladatok, az indoklás egyetlen szót sem tartalmaz. Úgy várja el tehát az előterjesztő a tisztelt Háztól a módosító javaslat megszavazását, hogy sem az intézmény-átalakítás valós indokáról, sem annak várható következményeiről, sem pedig az intézményátalakításról meghozott döntés részleteiről nem tájékoztat. Azt várja tehát tőlünk az előterjesztő, hogy egy biankó csekket írjunk alá, amelynek a birtokában majd ő azt tesz, amit akar, további kontroll nélkül.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztett módosító javaslat egy olyan, még be nem következett esemény alapján kíván törvényt megváltoztatni, amely esemény bekövetkezésének mikéntje és időpontja bizonytalan. A költségvetési szervek összevonással történő megszüntetéséhez az államháztartásról szóló törvény szerint nem elégséges az ágazati miniszter döntése, ahhoz a mindenkori államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése is szükséges. Az indoklás nem szól arról, hogy az államháztartásért felelős miniszter az egyetértését megadta volna, de arról sem szól, hogy ezt az egyetértést a felügyeletet ellátó ágazati miniszter megkérte volna.
Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy a két intézmény összevonására év közben kerül sor, ami a tárgyévi költségvetésre is hatást gyakorolhat. Ha már most, márciusban tudjuk, hogy e két intézmény összevonásra kerül, akkor miért nem január 1-jén került sor az összevonás megvalósítására? Esetleg azért, mert az összevonás ötlete a tárgyévi költségvetési törvény megalkotása után merült fel? A kérdéseim természetesen költőiek, pusztán a döntés átgondoltságával kapcsolatos aggályaimnak szeretnék hangot adni általuk. Abban az esetben, ha a két patinás intézmény összevonása a tervezett időpontig nem történik meg vagy a tervezett időpontig nem megvalósítható, akkor majd júliusban újra itt ülünk, és megint módosítani fogjuk a módosítást?
Az előkészítetlen, kiforratlan, ötletszerű és ad hoc döntéshozás iskolapéldája fekszik előttünk ismételten. A kormányzati munka felügyelete és ellenőrzése az Országgyűlés egyik kiemelt feladata, közvetlen befolyást azonban a végrehajtó intézményrendszer munkájára csak a kormány gyakorolhat. Nekünk csak arra van módunk és lehetőségünk, hogy a jogalkotási munkánk során következetesen és pontosan járjunk el, példát mutatva ezzel az intézményrendszer egésze számára.
Mindennek tükrében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a tárgybani módosító javaslatot utasítsuk el, térjünk vissza erre a kérdésre akkor, hogyha formálisnak tűnő döntésünk valós eseményen alapul. Jelen pillanatban ez nem így van, ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem fogja tudni támogatni ezt a törvénymódosítást. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
