Z. KÁRPÁT DÁNIEL,
Z. KÁRPÁT DÁNIEL,
Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy igen vékony paksaméta került elénk, amikor az élelmiszer-biztonság kérdéséről tárgyalunk, hiszen látható, hogy nem a kormányzat koncepciója van most előttünk az asztalon, hanem végül is egy európai uniós implementációs folyamat keretében a cél az, hogy egységesen Európa minden országában nagyjából ugyanazon keretrendszeren és szabályrendszeren belül próbálják meg szabályozni az úgynevezett élelmiszer-biztonsági kérdésköröket, ahol már komoly problémánk lehet, komoly hiányérzeteink annak kapcsán, hogy itt történtek változások a kormányzat cselekvési programjában, ahogy említette a fideszes vezérszónok is. 2012-ben, ’13-ban, ’14-ben történtek bizony különböző jogalkotásbeli változások. Rendszerszintű eltérést a korábbi bajokhoz képest ugyanakkor mégsem lát az egyszeri közember.
Tehát mindamellett, hogy a kormányzati stratégia, az abból fakadó szabályozás hiányzik, most az egyszerűbb utat választják, gyakorlatilag hagyják az Uniónak kitalálni azt, hogy Magyarországon milyen ellenőrzési rendszer folyjon. Mindezzel párhuzamosan az előttünk fekvő papirossal hatályon kívül helyeznek vagy helyeznének számos olyan fontos kérdéskört, amit eddig jól vagy rosszul, de azért Magyarország tudott szabályozni. Hozzám közelebb állna nyilvánvaló módon az az elképzelés, hogy amit lehet, Magyarország még kiegészítő jelleggel szabályozzon. Emlékezzünk csak a jelölési módszerre, a jelölési rendszerre, amivel kapcsolatban 12-féle magyartermék-védjegyes élelmiszeripari hulladékot tudtam önöknek itt demonstrálni még 2011-ben, ’12-ben, de később is, ahol mondjuk, a Törökországból hozott babérlevélre baromi nagy betűkkel rá volt írva, hogy magyar termék, piros-fehér-zöld, tehát őskáosz volt ezen a területen.
Ne vitassuk el azokat az erőfeszítéseket, amelyek a rendrakás irányában megtörténtek azokban az években, viszont azt látnunk kell, hogy a visszaélések egy része továbbra is fennmaradt, most pedig a magyar kormányzat lényegében mintha lemondana azon jogosítványainak egy részéről, hogy a későbbiekben ezt a területet saját hatáskörben szabályozzuk. Helyette itt van egy európai uniós csomag, aminek értelmében majd Brüsszelben eldöntik, hogy az itteni termékek megjelölése milyen lehet, vagy milyen nem lehet. Ne szidjuk ezt a rendszert teljes egészében, hiszen csak hogy három pozitív példát is mondjak, ha a tápértéket is egy kötelező séma szerint kell feltüntetni, még ha erre a türelmi idő két év is, akkor azt mondom, hogy a könnyebb összehasonlítás kedvéért főleg különböző civilizációs betegséggel küzdő polgártársaink számára igenis legyen elérhető az a könnyítés, hogy könnyebben férjenek hozzá bizonyos élelmiszerfajtákhoz, könnyebben hasonlíthassák össze azok beltartalmát. Ugyanígy az allergéntartalomról történő tájékoztatást az összetevők sorában jól láthatóan ki kell emelni. Ez jórészt így volt eddig is, de nyilvánvaló, hogy finomítandó, pontosítandó ez a rendszer. A nem előre csomagolt élelmiszerfajták esetében is már hasonló tájékoztatás adása elvileg kötelező.
A probléma az, hogy ha azokat az élelmiszerbotrányokat és eseteket vizsgáljuk, amelyek borzolják a kedélyeket, legyen szó húsátcímkézésről vagy különböző mérgező, szennyezett, átfestett, hamisított termékekről, akkor azt látjuk, hogy egy szép hosszú folyamatábrát olvashatunk 2012-ig. Előttem sorakoznak egyébként ezek. Csakhogy 2013-ból, 2014-ből és ’15-ből is találunk ilyeneket. Ne mondjuk azt, hogy elérhető egy olyan állapot akár európai uniós szabályok által, vagy ami - még egyszer mondom - hozzám közelebb áll, hazai tisztességes szabályozás által, hogy nem lesznek ilyen élelmiszerbotrányok, hiszen olyan árumennyiség zúdul az európai piacra, hogy darabonként tételesen ezt képtelenség ellenőrizni.
De azt igenis el kell mondanunk, hogy a Jobbik megtette a magáét azért, hogy legalább a szankciórendszer tisztességesebb legyen. Az előző ciklusban nagyon-nagyon kevés jobbikos módosító javaslat ment át. Az egyik Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselőhöz volt köthető, amelynek értelmében milliárdos nagyságrendű teherrel lehet már sújtani azokat az élelmiszeripari bűnözőket, akik tudatosan úgy formálták akár a termékskálát, akár azok összetevőjét, akár az elosztási rendszert, hogy azzal nagyon komoly károkat okozzanak akár a magyar piacon, akár magyar emberek egészségében.
De még egyszer mondom, a Fidesz-KDNP-s felvezetők, vezérszónok által említett szabályozásbeli módosítás után is itt van előttem, mondjuk, egy 2013-as, kissé vicces eset: mintegy 400 ezer tasak átcímkézett, meghosszabbított minőségmegőrzési idejű, jelzésű gumicukor miatt 300 milliós bírságot szabott ki a Pest Megyei Kormányhivatal.
(14.50)
Lehet erre a 300 millióra azt mondani, hogy ez egy tetemes összeg, de még egyszer mondom, egy jobbikos, keresztülment módosító értelmében ez lehetett volna akár milliárdos nagyságrendű és valóban elrettentő erejű bírság.
Aztán látjuk - 2015-ös hír és elemzés van előttem, tehát még egyszer mondom, Pócs képviselőtársam figyelmébe is ajánlom, hogy nem az önök módosításai előtti, az elképesztő dzsungelállapotok közepette tapasztalható visszaélésről van szó, hanem 2015-ről -: átcímkézett, ismeretlen eredetű zöldségeket foglaltak le a hatóságok a nagybani piacon, ahol az átcímkézések, átcsomagolások már-már nemcsak hogy városilegenda-számba mennek, de valóságos feljegyzések tömkelege áll erről rendelkezésre, mégsem látható, hogy komolyan elejét akarná venni a kormányzat bármilyen intézkedéssel ezeknek. A felelősök ellen egyébként adócsalás miatt indul eljárás, de hogy ennek mi lesz a vége, ez nyilván a homályban marad. Ugyanígy a festett, hamisított marhahússal kapcsolatos botrány is ezen időszakból származik és innen értendő, amikor már elvileg egy szigorúbb szabályozás volt érvényben.
Ugyanígy kivezetésre kerül a származási ország feltüntetéséről szóló rendelkezéssorozat is, amivel kapcsolatban szintén az uniós jogalkotásra kíván hagyatkozni a kormányzat. Nyilvánvaló, hogy vannak önöknek kötelezettségeik, de van lehetőségük is; nekünk nincs olyan lehetőségünk, hogy Brüsszellel tárgyalóasztalhoz üljünk ilyen esetekben. Önöknek lenne akár a folyamatos konzultációra is lehetőségük, nemcsak a szolgai módon történő jogszabályfordításra, -áthozatalra, hiszen nem feltételezem, de ha önök minden területen így járnának el, akkor mi szükség lenne a magyar kormányra? Akkor egy jó fordítóbrigádot kellene felvenni, amelyik a brüsszeli jogszabályokat lefordítja, átülteti, a magyar jónép pedig majd elfogadja azokat. Nyilvánvalóan ilyen világ nem lesz, mert ilyen világban nem szeretnénk élni, és mi, jobbikosok nem hagyjuk; szerencsére egyre többen gondolkodnak úgy, mint mi, a közvéleménykutatások is ezt bizonyítják. De azt látnunk kell, hogy a veszély valós, hiszen ezen esetben sem látható a nemzeti szabályozásban az a kiegészítés-sorozat, ami alapján Magyarországon az élelmiszer-biztonság hosszú távon szavatolható.
És hogy ne húzzam az időt, csak egyetlen példát ragadnék ki. Az előttünk fekvő intézkedéssorozat értelmében - mondjuk, nagyon jó a közétkeztetés vizsgálata vagy annak fokozott vizsgálati lehetősége, de - miniszteri rendeleti szintre utalnák egyrészt a borászattal, ez is nagyon fontos, de ami engem most még jobban érdekel, a géntechnológiával kapcsolatos szabályok megalkotását is. Tehát olyan nagyon fontos területeket tennének át miniszteri rendeleti szintre, amelyek minimum ide kéne hogy kerüljenek elénk, de még inkább azt mondanám, hogy az igazi nemzeti konzultáció ezek kapcsán kéne hogy folyjon.
Egyébként lehet átültetni most uniós jogszabályokat, ötleteket, irányelveket, behozhatják önök ezt a magyar jogrendszerbe, de annyit áruljanak el nekem, hogy ha a transzatlanti befektetési megállapodás keresztülmegy - mert mondjuk, a Kanadával kötött, az ratifikálás előtt áll, akkor miért ne menne keresztül annak a kibővített nagytestvére is -, az Európai Uniónak lesz egy 29. tagállama az Amerikai Egyesült Államok személyében, mondjuk, nem lehet már a génmódosított szemetét kitakarítani az európai piacról vagy távol tartani attól, akkor mégis milyen brüsszeli irányelvet fognak önök átültetni, milyen magyar megoldást fognak kidolgozni arra nézve, hogy Magyarország GMO-mentessége bármi áron, bárkivel szemben, minden körülmények között fennmaradhasson. Hiszen ezt szavakban önök deklarálták - aminek én nagyon örülök, ezzel egyetértek, tehát nehogy azt higgyék, hogy a kákán is csomót keresek -, csak azt kérdezem nagy tisztelettel, hogy mégis milyen garancia van arra, hogy ezen nagyon jó szándékú és egyébként alapvetően technikai jellegű, rövid szabályozócsomag mentén nem készül-e a hátunk mögött egy sokkal nagyobb baj, amivel kapcsolatban fideszes képviselő mondta el a magyar parlamentben az erről szóló vitanapon, hogy a transzatlanti befektetési megállapodással kapcsolatban kérnek minket, hogy támogassuk azt. Egészen elképesztő módon nem azt kérték, hogy vita folyjon róla vagy nemzeti konzultáció, vagy kérdezzük meg a választópolgárokat is, mert van olyan fajsúlyos a kérdés; azt mondta fideszes képviselő itt a teremben, hogy kérik, hogy támogassuk azt a megállapodást, amely által az USA élelmiszeripari szemete bezúdulhat Európába, ami által jogokat nyer az Amerikai Egyesült Államok az európai, így a magyar piacon is, de kötelezettségeket nem kap cserébe.
Mindez a magyar élelmiszer-biztonságot ezen rendelkezésektől függetlenül egy évszázadra hazavágná, hiszen még a szakértői becslések szórása is igen nagy a tekintetben, hogy a GMO-fertőzés után mennyivel állítható helyre az eredeti állapot. Van, aki ezt egyébként több száz évre teszi.
Elejét kell tehát venni a hasonló veszélyeknek és problémáknak, nem azt mondom, hogy ezzel a technikai jellegű módosító csomaggal, de azt igenis mondom, hogy rettenetesen hiányolom mind e mellől a kormányzat saját kiegészítő rendelkezéseinek körét, az emögött húzódó stratégiát, víziót - ennek nyomatait sem ismerjük néhány sajtónyilatkozatot leszámítva -, mindemellett hosszú távon pedig azt, hogy Magyarország GMO-mentességének megőrzésével tartsuk meg az egyetlen igazi stratégiai előnyünket, valamint azt is elvárnám önöktől, hogy deklarálják, hogy erre a megállapodásra semmi szükség nincsen, Magyarország semmi szín alatt nem fog asszisztálni ehhez az áruláshoz, és fenntartja nemcsak az élelmiszer-biztonságot, de az ország szuverenitását is megőrzi azáltal, hogy a hasonló kísérleteket mindenekelőtt és mindenféle kompromisszum nélkül elutasítja. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.)
