TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Hogyha ennyire rossz ez a törvény, akkor valójában megvan, hogy kinek az érdekét szolgálja: az MSZP-nek az érdekét szolgálja. (Lukács Zoltán: Úgy van!) Akkor miért háborog a képviselő úr ez ellen? (Lukács Zoltán: Mert én az embereket képviselem, nem az MSZP-t!) Ha az embereket képviselné a képviselő úr, akkor azokat az embereket kellene mint baloldali párt, mint a munkásokat, a munkavállalókat, a dolgozókat védő érdekvédő párt, akik vasárnap dolgoznak reggel 6-tól este 10-ig a kereskedelemben, azt a több százezer embert kellene védeni (Közbeszólás az MSZP soraiból.), azt az édesanyát kellene védeni, aki nem tudja megfőzni a vasárnapi ebédet a családjának, mert rendelkezésre kell állnia a munkahelyén, a kereskedelemben (Gőgös Zoltán: És a paraszt?), azt az édesanyát kellene védeni, aki nem tudja felkészíteni a gyermekét a holnapi, a másnapi, hétfői iskolába menetelre, a ruháját előkészíteni, nem tudja megbeszélni vele, hogy mi volt a házi feladat, és nem tudja megkérdezni, hogy megtanulta-e azt. Ezeket a dolgozókat, embereket kellene védeni. (Gőgös Zoltán: Mentős, tűzoltó, rendőr?!) De a Magyar Szocialista Párt most, ha a közvéleménykutatások azt mutatják, hogy az emberek többsége most még azt mondja, hogy nem szükséges ez a zárva tartás, akkor most arra az oldalra áll, és nem arra az oldalra áll, annak a 300 ezer embernek az oldalára, akiknek reggel 6-kor vasárnap is el kell indulniuk a négy hétvégéből háromszor vagy négyszer is. (Lukács Zoltán: És az ipari parkba nem kell elindulni?!) Ez a baj.
Úgy gondolom, hogy a kormány célja (Lukács Zoltán közbeszól.), illetve a képviselők, akik benyújtották ezt a törvényjavaslatot, amit a kormány támogatott, és az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta, a céljuk egyértelmű: egyértelműen a dolgozók, a hétvégén, a pihenőnapon munkát vállalók oldalára állt, mégpedig azzal, hogy a vasárnapi napon, pihenő- és ünnepnapokon mentesíti őket a munkavégzés alól törvényi szabályozással. (Lukács Zoltán: Miért csak a kereskedelemben?) Egyértelmű a törvény célja, egyértelmű a kimondott prioritás: az, hogy az embereknek pihenőnapot biztosítsunk, ezeknek az embereknek vasárnapra, hogy azt a családjukkal tudják eltölteni.
Ami pedig a munkahelyeket illeti, a statisztikák szerint a kereskedelemben jelentős a munkaerőhiány, ezért nyilvánvaló, hogy ha átmeneti átrendeződés tapasztalható is az üzletek között, végül minden kereskedelmi dolgozó meg fogja találni a munkáját, tud találni munkahelyet, és így jövedelmet tud biztosítani a családjának.
(9.10)
Várhatóan a vásárlói szokások át fognak alakulni, alkalmazkodni fognak a törvény döntéséhez, amely szerint alapvetően majd szombat estig kell a bevásárlásokat elvégezni. Ez azt fogja jelenteni, hogy egy ugyanolyan forgalom mellett nyilván a hat napra eső munka több lesz, ezért több alkalmazottra is lesz szükség ezekben a kereskedelmi egységekben.
Egyébként pedig nagyon sok kivételt határoz meg a törvény a vasárnapi nyitva tartást illetően. Ellátás nélkül semmiképpen nem marad az ország, nem maradnak az emberek, hiszen még az adott kiskereskedelmi tevékenységen belül, hogyha a 200 négyzetmétert nem haladja meg az üzlet nagysága, akkor nyitva tarthat, illetve hogyha abban a tulajdonos vagy hozzátartozója, családtagja dolgozik. Tehát vannak kivételek a tevékenységet illetően is.
Úgy gondoljuk, hogy más európai országokban sokkal szigorúbb szabályozás van a vasárnapi nyitva, illetve zárva tartást illetően. Az Európai Unióban egyébként nincs egységes szabályozás, minden ország maga határozhatja meg, hogy mely boltok, tevékenységek számára engedi vagy nem engedi a vasárnapi nyitva tartást és a munkavégzést.
A puding próbája az evés, várjuk meg, amíg a törvény március 15-én hatályba lép, és a tapasztalatokat majd csak azután összegezzük, ne pedig előre, ahogy ezt képviselő úr most megtette. (Taps a kormánypártok soraiban.)
