DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Annak idején, 2013 novemberében, amikor az úgynevezett NAV-botrány kipattant, és a történetet az LMP frakciója kitette a parlament asztalára, három dolgot követeltünk.
Az egyik, hogy a nyomozó hatóság azonnal kezdjen vizsgálatot. Ehhez képest a nyomozás Horváth András feljelentései alapján folyik, de még mindig homályba vész a vége. Legalábbis Polt Péter legfőbb ügyész úr a kételyeinket a nyomozás lassúságával kapcsolatban nem oszlatta el. A másik, amit kértünk, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal haladéktalanul indítson vizsgálatot, hogy a kormányzaton belül, egész konkrétan az adóhatóság csúcsvezetésénél történtek-e visszaélések. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ezzel nem foglalkozott, ellenben foglalkozott nem kormányzati szervezetek vegzálásával. A harmadik, amit rögtön már novemberben az LMP kezdeményezett, hogy alakuljon meg egy parlamenti vizsgálóbizottság, hiszen az Országgyűlésnek alkotmányos kötelezettsége, hogy ellenőrizze a kormány működését.
Önök egy Barba-trükkel megúszták azt, hogy ez a vizsgálóbizottság megalakuljon, kibújtak az alól, hogy a parlament felderítse, 2007-től kezdve valóban történtek-e láncolatos áfacsalások, megtörténhetett-e az, hogy 2007-től kezdve 1000 milliárd forintot kitalicskáztak a nemzetgazdaságból különböző áfacsalók.
Nem igazán értettük, hogy Vas Imre vezényletével a Fidesz miért ügyeskedik annyira, hogy ezt a vizsgálóbizottságot megússza, hiszen a szálak visszavezetnek még a megboldogult Gyurcsány-érába. Megint természetesen egy olyan történetről van szó, ahol fülig saras nyilván az MSZP-s kormányzat is, de ezek szerint, ha ennyire ódzkodnak a dolgok kivizsgálásától, fülig mázos a Fidesz-KDNP kormánya is. A legújabb Vas Imre-i sejtés, amiért elgáncsolták az Igazságügyi bizottságban a NAV-vizsgálóbizottságot, az úgy hangzott, hogy azért nem jöhet létre ez a vizsgálóbizottság, mert az országgyűlési törvény egyik passzusa alapján nem lehet vizsgálóbizottságot létrehozni olyan ügyben, amely az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozik.
A helyzet viszont úgy áll, hogy a passzus egész pontosan úgy szól, hogy nem lehet létrehozni vizsgálóbizottságot olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, a Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Az 55/2009-es alkotmánybírósági határozattal az Alkotmánybíróság értelmezte az ilyen jellegű rendelkezéseket, konkrétan az önkormányzatok dolgában. Azt mondta az Alkotmánybíróság, hogy nem lehet kiterjesztően értelmezni ezeket a szabályokat, nem lehet úgy eljárni, hogy innentől kezdve mindenféle, a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó ügyből ki legyen zárva a parlamenti vizsgálóbizottság. Azt mondta az Ab, hogy a vizsgálóbizottság nem többre, de nem is kevesebbre, mint a parlamenti nyilvánosságot igénylő közügyek vizsgálatára szolgál, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, jogsértések megszüntetésére az Országgyűlés az alkotmányos keretek között intézkedhet. Azt mondta, hogy a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó helyi közügy vizsgálatára kiküldött bizottság tevékenysége a helyi önkormányzatok alkotmányban biztosított autonómiáját nem korlátozza. Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését. Teljesen abszurd az a Vas Imre-i következtetés, hogy ez a hatáskör célzott vizsgálatokat akadályoz. Ez lényegében a közpénzt érintő minden vizsgálatot ellehetetlenít.
Hogy világosan értsük, ha Vas Imrének igaza lett volna az Igazságügyi bizottságban, az azt jelenti, hogy Magyarországon vizsgálóbizottságot semmi olyan kérdésben nem lehet felállítani, ami a közpénzek áramlását célozná. Magyarul, a Fidesz-KDNP nem csak a NAV-vizsgálóbizottságot akarja megcsáklyázni, önök valamiért nem akarják azt, hogy Magyarországon a magyar parlament megvizsgálja a közpénzek folyásának az irányát. Álljanak ki a farbával, Vas Imre képviselőtársam, mondja meg, hogy mitől félnek, miért akarják meghiúsítani azt, hogy a vizsgálóbizottság a közpénzek áramlását megvizsgálja!
Az egyetlen alkotmányosan elfogadható értelmezés, hogy az Állami Számvevőszék komplex törvényességi, eredményességi, célszerűségi ellenőrzésének szintje kizárt. A NAV-vizsgálóbizottság nyilvánvalóan nem ez a kör. Legutóbb az Állami Számvevőszék néhány héttel ezelőtt adta ki a jelentését a NAV vizsgálatáról, tehát a parlamenti vizsgálóbizottság ott elkezdhet vizsgálódni, ahol az Állami Számvevőszék vizsgálódása véget ért. Itt legutóbb az Állami Számvevőszék kizárólag törvényszerűséget vizsgált, célszerűséget, eredményességet nem. Így például a Számvevőszék nem vizsgálta meg azt sem, hogy annak idején a NAV vezérkara miért szüntette meg a kiemelt ügyek igazgatóságát, nem vizsgálta meg, hogy ezeknek az igazgatóságoknak, szervezeti egységeknek a szétverése mennyiben járult hozzá a láncolatos áfacsalások előidézéséhez. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Tehát igenis van helye vizsgálóbizottságnak ott, ahol nem komplex vizsgálatról van szó, és ahol egy korábbi vizsgálat hatóköre véget ért. Köszönöm szépen.
