DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem először kerül valóban az Országgyűlés elé a végrehajtói kar, illetve a végrehajtói kamaráról szóló törvényjavaslat, és abban sincs vitánk egymással, hogy ezen a területen valamiféle változásra van szükség, nem megy minden úgy, ahogy annak mennie kellene.
Zárójelbe teszem, ideje volna megvizsgálni azt is, hogy a végrehajtásnak milyen költségei vannak, merthogy ha valahol probléma van, akkor én azt gondolom, hogy ott; olyan elképesztő többletköltséget jelent ez az állampolgárok számára, ami az én meglátásom szerint tarthatatlan. Ezt mindenesetre elöljáróban szerettem volna kiemelni, mert ha változást kell valahol a magyar bírósági végrehajtásban eszközölni, akkor én azt gondolom, hogy ez lenne az első.
Mindazonáltal elfogadtuk és tudomásul vettük azt, hogy itt változtatásokra van szükség, már ami a kamarát és annak tevékenységét illeti.
Miniszteri biztost neveztek ki a végrehajtói kamara mellé, és ennek a miniszteri biztosnak meglehetősen széles jogkört biztosítottak már egy korábbi törvény elfogadásával. Azt gondolom, hogy ha úgy tudom összefoglalni, márpedig úgy tudom összefoglalni ennek a javaslatnak a lényegét, hogy még nagyobb jogkört ad a miniszteri biztosnak, akkor érdemes fölsorolni azt, hogy eddig milyen jogkörei voltak a végrehajtást illetően, ugyanis az ember ilyenkor hajlamos azt hinni vagy hajlamos leszűkíteni a gondolkodását erre a néhány rendelkezésre, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a miniszteri biztos eddig is milyen jogkörrel járt el. Márpedig ha ezt kiemeljük, akkor bizony kérdéseket fogalmazhatunk meg a vonatkozásban, hogy tényleg szükséges-e még további bővítése ennek a jogkörnek.
Szóval, sorolom. 1. A kamara bármely pénzügyi kötelezettségvállalásához, a szerződések teljesítésének elfogadásához és a kifizetésekhez a miniszteri biztos jóváhagyására van szükség, és kizárólag ő gyakorolja a kamarai alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört. 2. Részt vehet a kamara közgyűlésén és a kamara más szerveinek ülésén. 3. Tájékoztatást kérhet a kamarai szervektől és azok tisztségviselőitől. 4. Megismerheti a kamara és szervei által kezelt valamennyi adatot. Aztán megtekintheti a kamara és szervei bármely iratát. Továbbá beléphet a kamara és szervei által használt bármely helyiségbe. Talán az egyik legfontosabb következik most: elrendelheti a kamara gazdálkodásának és informatikai rendszereinek vizsgálatát. Aztán tájékoztatást nyújt a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási ügyekről. Elrendelheti a végrehajtó összeférhetetlenségének ellenőrzését, és a kamara által lefolytatott ellenőrzés eredményétől függően az összeférhetetlenség fennállását bejelentheti a miniszter felé. Dönt a tartós helyettesi kirendelésről, valamint a tartós helyettesi kirendelés megszüntetéséről. Engedélyezi a végrehajtók közös irodájának létesítését és a végrehajtói iroda alapítását. Iránymutatás kiadását kezdeményezheti. Jóváhagyja az ugyanazon járásbíróság mellett működő végrehajtók esetében a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét, és jóváhagyja az ügyek elosztásának rendje év közbeni megváltoztatását. Megint egy nagyon fontos jogkör: a végrehajtói állásra az állás létesítésétől vagy megüresedésétől számított 3 hónapon belül pályázatot írhat ki. Kamarai felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ezt a listát megnézzük, akkor bizony én azt gondolom, joggal kérdezem, hogy ahhoz, hogy rendet tegyen a végrehajtói kamarában, miért is szükséges még emellé újabb jogköröket kapnia.
És ha megnézzük azt is, hogy mi ez a jogkör, akkor az még inkább rossz érzéseket keletkeztet bennünk, úgy, ahogy egyébként ezt Rubovszky elnök úr az expozéjában jelezte is. Összehívhatja ugyanis bármikor innentől kezdve a rendkívüli közgyűlést. Azt is mondtuk, hogy kivételes esetben még azt is megértenénk, hogyha a törvényalkotó egyszeri esetben ezt lehetővé tenné, hiszen most az a helyzet, hogy a végrehajtói kamara teljes elnöksége lemondott. Itt tehát azt mondom, hogy indokolt, ha egy ilyen jogosultságot egyszer megkap a miniszteri biztos. De miért kell ezt kiterjeszteni határidő nélkül? Miért nem lehet ezt egyszeri alkalomra korlátozni?
Nézzük tovább, hogy mi az, ami változik még a törvényben. A kamara tisztségviselőjét a jövőben bármikor indokolás nélkül vissza lehet hívni. Szeretném megtudni, hogy erre mi szükség van. Én egyébként általában ellenzem az indokolás nélküli intézkedések lehetőségét, főleg, amikor személyi ügyekről van szó, főleg, amikor - ha úgy tetszik - hatalmi kérdésről van szó, ugyanis én azt gondolom, hogy ha valami teret ad az önkénynek, akkor ez az. Amikor nem elég, hogy valakinek az egyszemélyi döntésén múlhat, mondjuk, valami - itt speciel testületi döntésről van szó, ezt szeretném kiemelni, hogy ebben én nem tévedek -, de miért is kell indokolás nélkül ennek megtörténni? Miért lehet indokolás nélkül? Hát valami indoka csak van annak, hogy visszahívják! Általában az szokott indokolás nélkül történni, ahol az indok nem vállalható. Ilyen visszavonásokat terveznek önök? Mert az ember mi másra következtessen, hogyha az indokolási kötelezettség elmarad?
A másik ilyen, hogy ha a kamarai tisztségviselő a jogszabályok megszegésével végzi a dolgát, a feladatát, a tevékenységét, akkor megvannak a jogi lehetőségek most is az ő elmozdítására. Megvan a lehetőség fegyelmi eljárás megindítására, megvan a lehetőség a felfüggesztésre, megvan a lehetőség akár egy büntetőeljárás megindítására. Mi szükség van a visszahívásra?
Rubovszky elnök úr azt mondta, és ebben igaza van, hogy megismételt közgyűlésen lehet csak a jelenlétre tekintet nélkül, a jelenlévők számára tekintet nélkül visszahívni tisztségviselőt, és hogy ez azt jelenti, hogy kétszer összehívják a közgyűlést. Én nem tudom, nem ismerem pontosan a kamara működését. Az ügyvédi kamara működését ismerem, ahogy azt Rubovszky elnök úr is jól ismeri. Ott ez úgy szokott történni, hogy összehívnak egy közgyűlést, és ugyanazzal a határozattal azt mondják, hogy még aznapra vagy legkésőbb másnapra összehívják a megismételt közgyűlést.
(19.50)
Ha ez így van a végrehajtói kamaránál is, akkor ez valódi különbséget nem jelent. Mindenki tudja, hogy egy ekkora köztestületnél a tagságnak csak egy kis százaléka szokott részt venni a közgyűlésen, még akkor is, ha az tisztújító közgyűlés. Mindehhez képest, ha a miniszteri visszahívásról kíván dönteni, ez azt jelenti, hogy a végrehajtói kamarának egy százalékban csekély számú tagja indokolás nélkül vissza tudja hívni a kamarai tisztségviselőt, ha azt a miniszteri biztos kezdeményezi. Nem értem annak az okát, hogy ezt miért kell bevezetni. Erről sem az expozéban nem hallottunk, sem államtitkár úr nem szólt. Azt nem tudom elfogadni, hogy ezt általános indokolás mögé rejtik el, hogy az átláthatóságot ez majd jobban szolgálja, ez a mozgástér még jobban hozzásegíti a miniszteri biztost ahhoz, hogy a dolgát megfelelőképpen végezhesse. Ezekkel az általános indokokkal én nem tudok mit kezdeni.
Szeretném meghallgatni az államtitkár úrtól vagy az előterjesztőtől, hogy konkrétan mi ennek az oka, mi az indoka. Miért kell hagyni, hogy a tagság egy kicsi része a miniszteri biztos javaslatára indokolás nélkül egy, egyébként határozott időre megválasztott kamarai tisztségviselőt minden további ok nélkül visszahívjon? Nem kell hozzá sem fegyelmi, sem jogszabálysértés, sem semmi más. Szeretném tudni, hogy ez mennyiben segíti elő a kamara megtisztulását, mennyire segíti elő a megfelelő működés helyreállítását, egyáltalán miért kell ez az intézkedés.
Mivel ez a lényege és talán ez a leglényegesebb eleme - ahogy elnök úr is pontosan rámutatott, és ezzel egyetértek - ennek a javaslatnak, nagyon szeretném, ha erről egy kicsit bővebb indokolást mondana a kormányzó többség. Ezzel a szövegtervezettel mi ezt a javaslatot - ahogy a bizottsági ülésen is elmondtuk és a szavazatainkkal is jeleztük - nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
