DR. RUBOVSZKY GYÖRGY,
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY,
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az Igazságügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés előtt fekszik a 3879. számú törvényjavaslat, amelyet az Igazságügyi bizottság adott be, és amely a végrehajtói kamara tevékenységével kapcsolatos. Alapvetően az egész jogszabály-módosítás eljárási szabályokat tartalmaz, illetve a miniszteri biztos hatáskörének megerősítése céljából került kidolgozásra. Az államtitkár úr nyilván fogja tájékoztatni a tisztelt Házat a végrehajtói kamarán belül történt dolgokról, erre én nem szívesen térek ki, tekintettel arra, hogy közvetlen információink nincsenek, és azok az információk, amelyek eljutottak hozzánk, késztettek arra, hogy a bizottság ezt a törvényjavaslatot előterjessze.
Itt egy közfeladatot ellátó testületről van szó. Ha ez határozatképtelen vagy működésképtelen, annak igen komoly hátrányai vannak a közéletre nézve. Mi igyekeztünk a jelen hatályos törvényben lévő olyan akadályokat kivenni a törvényjavaslatból, amelyek részben az obstrukció lehetőségét rejtik magukban, részben pedig akadályozzák a köztestület tevékenységét. Nagyon lényeges kérdés az, hogy a miniszteri biztos megkapná a rendkívüli közgyűlés összehívásának a jogát, de pontosan leírja a törvény, hogy az ok és a cél megjelölésével és 30 napon belüli határidővel teheti ezt meg.
Különböző eljárásjogi kérdéseket rendez még a törvény, aminek különösebben nagy jelentősége nincs. Jelentősége van annak, hogy a tisztségviselők újraválasztása korlátozva lett, tehát maximum egy alkalommal lehet a megválasztott tisztségviselőket visszahívni, és a tisztségviselői megbízatás is négyéves korláthoz van kötve.
Teljesen új az az intézkedési lehetőség, hogy a megválasztott tisztségviselőket a közgyűlés érvényes szavazással indoklás nélkül visszahívhatja.
(19.30)
Azt hiszem, ez a kérdés volt, ami körül a legnagyobb vita merült föl az Igazságügyi bizottság ülésén is. Én nem érzem a helyzetet annyira rendezetlennek, de nyitottak vagyunk abban a kérdésben, hogy ezt a helyzetet pontosítsuk.
Miről is van itt szó? Arról van szó, hogy ha a visszahívásról megismételt közgyűléssel kell dönteni, a közgyűlés döntését a jelen lévő tagok számára tekintet nélkül hozza meg. Tisztelettel, ez egy kétlépcsős folyamat. Arról szól a történet, hogy egyszer össze kell hívni egy érvényes közgyűlést. Arra a kamara valamennyi tagját meg kell hívni. Ha nem jelennek meg, az az ő kockázatuk. Abban az esetben, ha a döntés azért nem születhet meg, mert határozatképtelenné vált a testület, tehát nem az van, hogy elutasította, hanem az van, hogy határozatképtelen, akkor beszélhetünk megismételt közgyűlésről, ha ugyanezzel a napirenddel záros határidőn belül - ez sajnos a törvényből kimaradt, a mi javaslatunkból is kimaradt - összehívják a megismételt közgyűlést.
De szeretném kihangsúlyozni, hogy a megismételt közgyűlésre is a tagság valamennyi személyét meg kell hívni. Tehát a testület valamennyi tagja kap meghívót, és ez a rendelkezés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy azt az obstrukciót kerüljük ki, hogy határozatképtelenné tegyék esetleg, és a többségi akaratot ezzel megakadályozhassák. Ugyanezen érv alapján van a törvényjavaslatban az is, hogy a jelenleg hatályos kamarai törvény azt mondja ki, hogy akkor érvényes a közgyűlés, ha az elnökség négy tagja jelen van. Most ez nem okoz nagy gondot, mert jelen pillanatban egyetlen elnökségi tag sincs, mert úgy tudom, hogy a végrehajtói kamara teljes elnöksége lemondott, de ez azért problémát okoz, és így tulajdonképpen a közgyűlést obstruálni tudták az elnökségi tagok, mert ha ők négyen kivonultak, határozatképtelenné tették a közgyűlést.
Tisztelettel, ezen előzmények után, március 16-án, ezen vita után megszületett az a döntés, hogy a bizottság 9 igen és 2 nem szavazat mellett előterjesztette ezt a törvényjavaslatot. Szeretném elmondani, hogy a Jobbik abban a bizottsági döntésben velünk együtt szavazott, kizárólag a szocialista párti képviselők nem szavazták ezt a jogszabályt meg. A szocialisták által, főleg Bárándy képviselő úr által felvetett aggályok nem bizonytalanították el a kormánypárti és a jobbikos képviselőket, így született ez az arány.
Tisztelettel azt kérem, hogy az Országgyűlés szíveskedjen a törvényt megtárgyalni, ha úgy látja, módosítson az előterjesztett törvényjavaslatunkon, de mindenféleképpen a megoldás felé lépjen el, és szavazza meg a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
