DR. STAUDT GÁBOR,

Teljes szövegű keresés

DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Próbálom értelmezni Ruboszky képviselőtársam szavait, aki azt mondta, hogy egy bizonyos módosítással a KDNP is el tudja fogadni, miközben ön terjesztette be mint KDNP-s képviselő. Bocsánat, hogy ezzel kezdem; csak hogy jól értem-e, azt mondta, hogy bizonyos módosítással el tudják fogadni a javaslatot, noha ön a beterjesztője mint KDNP-s képviselő. De ez majd egy következő válasznak lehet a tárgya. Én úgy gondoltam, ha ön mint KDNP-s képviselő ezt beterjeszti, akkor a KDNP érthető módon mellette áll.
A dolog érdemi részére térve: mi támogatni fogjuk ezt a javaslatot. Apró, de fontos módosítások rejlenek az előttünk lévő javaslatban. Végighallgattam Bárándy Gergely érveit, és nem tisztem megvédeni a kormányt. Mi azzal szoktuk őket vádolni, hogy az elszámoltatást nem veszik komolyan, és a végrehajtók elszámoltatásával kapcsolatosan sem láthatunk eredményeket. Reméljük, hogy ez a jövőben azért máshogy lesz. Most úgy érzem, hogy képviselőtársam a témához képest egy kicsit félrebeszélt.
(20.00)
Félrebeszélt, mert az a kérdés, hogy akarunk-e egy új végrehajtási rendszert. Vita van köztünk és a Fidesz között, hogy ezt hogyan tegyük meg. A Fidesz még hisz ebben a rendszerben, ami most még itt körvonalazódik előttünk, bár azért úgy látom, hogy a bizalmuk és a hitük napról napra fogy. Ennek örülünk, megmondom őszintén, mert mi az állami rendszerben hiszünk. Mi abban hiszünk, és ezt el kell mondjam itt, ennél a napirendnél is, hogy nonprofit módon, a profitot és az egyéni vállalkozói érdeket kizárva kell határozatokat, akár bírói ítéleteket végrehajtani Magyarországon. Ugyanúgy, ahogy a bíróság, az ügyészség vagy akár a rendőrség sem profitorientáltan működik; ahogy egy bíró sem úgy kapja a fizetését, hogy hány embert zárt börtönbe, hány életfogytiglant osztott ki, ugyanúgy meggyőződésünk, hogy az ítéletek végrehajtása sem attól kell függjön, hogy valakinek milyen az anyagi pozíciója, vagy mennyire éri meg behajtani ezeket a követeléseket.
(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Most gondoljunk bele abba az egyszerű helyzetbe, hogy születik egy ítélet. Itt most attól is elvonatkoztathatunk, hogy mondjuk, egy nagy pénzügyi intézmény egy magánszemély ellen indít egy pert, bár itt perre sem szokott sor kerülni, vagy mondjuk, egy közjegyző okirattal végrehajtást kér egy magánszemély ellen, és ott persze vitatni lehet sok esetben az eljárást, és kisemmizésre kerül egy magánszemély az ügy végén - de ne ezt nézzük! Nézzük azt, hogy két magánszemély perre megy a bíróság előtt. Születik egy bírósági ítélet, X.-nek fizetnie kell egy összeget Y.-nak. Na most, ha az, akinek ezt az összeget meg kell fizetnie, pont azért, mert tőle kicsalták ezt az összeget, vagy kintlévőségei vannak, már nem rendelkezik elegendő pénzzel arra, hogy egy végrehajtást végigvigyen, megelőlegezze a végrehajtó díját vagy a bíróságnak első körben kifizesse a végrehajtási díjakat, hogy aztán majd áttehessék a bíróságtól az önálló bírósági végrehajtókhoz az ügyet, akkor ez az ítélet nem lesz végrehajtva. Hiába van egy jogerős, a magyar állam bírósága által meghozott ítélet. És ez nem jó így. Nem jó így. És számtalan olyan eset van, amikor azt láthatjuk, hogy nem igazságos a jelenlegi rendszer. Az meg végképp nem jó, hogy bizonyos személyek sokszor rekordösszegű bevételre tesznek szert magánvállalkozóként.
És itt mondhatnám azt is, hogy vannak olyan területek, főleg Budapest, a nagyvárosok, Budapesten belül is bizonyos kiemelt körzetek, ahol nagyon megéri végrehajtónak lenni, és vidéken vannak olyan helyek, ahol lehet, hogy kevésbé. Ez sem feltétlenül igazságos. Meggyőződésünk, hogy a rendszeren alapjaiban kell változtatni. Az már csak egy extra dolog, amit itt az elmúlt években és a sajtóban is láthattunk, hogy sokszor milyen visszaélésszerűen tud működni a rendszer. Sokszor nemcsak azért, mert az adott szereplők esetleg nem tartják be a jogszabályokat, az egyéni érdekeiket nézik, hanem azért is, mert a jogszabályok nem jók, nem voltak jók.
Itt sok mindent fel lehetne sorolni. Elmondtuk azt itt az Országgyűlés nyilvánossága előtt többször, és azzal se lehet minket vádolni, hogy ne tartanánk szem előtt a végrehajtást kérő, és aki ellen kérik a végrehajtást, az adós közös érdekét, hogy vannak olyan esetek, amikor megegyezne ez a két fél. Akár a bank is megegyezne. Azt mondja, mondjuk, az adósnak, hogy fizess egy iksz összeget, és felejtsük el az egész ügyet. Mondjuk, elengedek valamennyit abból, amennyivel tartozol. De ha már megindult a végrehajtás, akkor ameddig a végrehajtó munkadíját és egyéb költségeit, a végrehajtási költségeket ki nem fizetik, addig nincs megállapodás. Persze jutalék is van, minden van.
Vas képviselőtársam tökéletesen képben van, hogy mennyi költség van, és nagyon igaza van, hogy itt nagyon sok költségről beszélhetünk, jutalékról, mindenféle díjról, de a lényeg az, hogy ezt az eredeti követeléshez fogják igazítani. Ha mondjuk, 20 millió forint volt az eredeti követelés, de a bank azt mondja, hogy fizess 10 millió forintot, kedves adós, és felejtsük el egymást, akkor a végrehajtó azt fogja mondani, hogy addig az ügy nem zárul le, amíg a 20 millió forinthoz képest én meg nem kaptam a nekem járó megfelelő összegeket, akkor is, ha esetleg addig érdemi munkát nem végeztem. Ez így nem jó, mert a gyakorlatból tudjuk, hogy sok esetben ez hiúsította meg azt, hogy a két fél megegyezésre jusson egymással.
Tehát a rendszer alapvetően, ahogy elmondtam, nem jó, meg kell változtatni. Erre csak rárakódott az, amit a kamara kapcsán láthattunk. Nagyon örülünk neki egyébként, hogy egyfajta vizsgálat indult, lehetne még sok helyen vizsgálatot indítani, de legalább itt elindult. Azt is látni kell, és ezt is a sajtóban megjelent hírek alapján tudom mondani - mert azért a kormany.hu-ra is felkerülnek hírek, például a legutóbbi hír, hogy maga a minisztérium tett feljelentést a kamaránál történt esetek miatt, és természetesen várjuk ennek fejleményeit -, tehát azt látjuk, hogy a jogi harc mellett egyfajta politikai harc is kezdett kibontakozni. A kamara mindenkori vezetésében, most nem feltétlenül adott személyekről beszélek, de vannak olyan végrehajtók, akik úgy érezték, hogy nekik a kormánnyal politikai síkon hadakozni kell. És ez szerintem nem jól van így. Mert szakmailag jogi vitát folytathatunk, de egy köztestületnek nem lehet célja, hogy politikai vitákba, politikai csatákba belemenjen. Azt is elmondtam itt az Országgyűlés előtt, Patyi Gergely államtitkár lemondásáról nem kaptam megnyugtató válaszokat, hogy neki miért kellett távoznia. Hallhattunk olyan sajtóhíreket is, meg nem erősített híreket, hogy bizonyos kamarai vezetők úgy tekintették, hogy nekik részük lehetett az ő távozásában a sajtóban megjelent hírek miatt. Hogy így volt, nem így volt, nem tudom, de nyilván az egész ügy a média elé került.
És a média elé került az is, pont a minisztériumi feljelentésben szerepelnek olyanok is, hogy a kamara a saját maga jó színben való feltüntetéséért, a sajtóban megjelenített jó hírnevéért komoly összegeket PR-költségként bizonyos sajtóorgánumoknak kifizetett. Ezt is nyilván a bűnüldöző szerveknek kell vizsgálni, hogy így volt-e, ez szabályos volt-e. Láthatjuk, hogy átkerült a sajtóba és a közéletbe az egész harc, és ez szerintem nem jól van így, mert a szakmai kereteknél kellene maradni.
Ha már egy köztestületről beszélünk, és itt vita volt sokszor arról, ez is megjelent a sajtóban, hogy közpénzről van szó, nem közpénzről van szó, mi ez az egész, amivel szemben állunk. Én itt a parlamentben is többször kritizáltam a kamarai költségátalányt. Ez egy olyan díj, amit közvetlenül a kamara számára kell behajtaniuk a végrehajtóknak az adóstól. Itt nem arról van szó, mint mondjuk, az ügyvédi kamara esetében, hogy az ügyvédek befizetik a tagdíjat, amit megállapítanak maguknak; hogy ez tetszik-e vagy nem tetszik, nyilván hozhatnak olyan döntést, hogy ez kevesebb legyen, több legyen, de mindenesetre a tagok fizetik be.
Ebben az esetben a költségátalány olyan díj, amit az adóstól hajtanak be. A legrosszabb, legnyomorultabb helyzetben lévő embertől, akinek sokszor mindenét elvitték, nem maradt semmije. Tőle közvetlenül behajtanak egy olyan költséget, amit a kamara működésére kell hogy fordítsanak, illetve az adott végrehajtónak ezt rögtön tovább kell utalnia. Ez annak idején, ha jól tudom, egy átmeneti szabályként került be a törvénybe, hogy az induló kamarának megfelelő hátteret teremtsen, de valami miatt, mit ad isten, ez benne maradt. És nem átmeneti, hanem folyamatos szabály lett.
Akkor még nem voltunk az Országgyűlésben, és nincsenek információim arról, hogy ki milyen módon érte el, hogy ez a jelentős összeg, ezek a jelentős bevételek megmaradjanak. Az is elgondolkodtató, hogy valamiféle politikai lobbit annak a kormánynak, amelyik annak idején a kamarai költségátalányt a törvényben benne hagyta, ki kellett fejteni, hiszen megváltozott a státusa, és átmenetiből egy ma is fennálló rendelkezés lett.
Én még azt is fel szeretném vetni, hogy annak örülünk, hogy vizsgálatok vannak, és a kormány legalább igyekszik úgy beállítani, vagy egyre inkább igyekszik elhitetni, hogy valóban komolyan gondolja az elszámoltatást ezen a területen, de azért az egyes végrehajtók tevékenységére is oda kellene figyelni.
(20.10)
Kérem az államtitkár urat, hogy egyébként például azokat a javaslatokat, amelyeket mi is eljuttattunk önökhöz, hogy mit kellene vizsgálni, vegyék fontolóra, legyen rá kapacitás. Én felajánlottam akár a szakmai segítségünket is ebben az ügyben, ha esetleg erőforráshiányban lennének. Most nem mennék bele, mert számtalan javaslatot megfogalmaztunk, hogy mely pontokon kérjük azt, hogy a törvények betartását vizsgálják meg, de a fő kérdés az, hogy a jövőben ez a rendszer mivé válik és hogyan fog átalakulni.
Mi továbbra is azon az elven vagyunk, hogy egy nonprofit rendszernek kell létrejönnie, rugalmasak vagyunk benne. Korábban volt egy országgyűlési határozati javaslatunk, amelyet sajnos a Ház elutasított vagy a Fidesz-KDNP-többség a napirendre vételt nem támogatta, annak pont az volt a célja, hogy csak az irányvonalakat határozza meg. Nem volt másról szó, mint egy nonprofit rendszerről, egy állami rendszerről, de hogy az milyen módon valósul meg, az tulajdonképpen lehet szakmai vita tárgya, arról itt az Országgyűlésben vagy háttéregyeztetéseken mi készek vagyunk vitát folytatni.
Nagyon örültünk annak is - hogy jó szót is mondjak -, hogy az igazságügyi miniszter úr, ahogy a sajtóban is megjelent, ötpárti egyeztetést hívott össze, és többek közt erről a témáról is szó volt. Úgy tűnt, ott is a miniszter úr elmondta, hogy több téma mellett ezt önök - mint például a bírósági szakértői rendszer, úgy a végrehajtói rendszer rendbetétele -, legalábbis ez hangzott el, komolyan gondolják, legalábbis a ciklus végéig. Mi azt szeretnénk viszont, ha ez nemcsak abból állna, hogy most elérik, hogy mondjuk, lecserélődjön a végrehajtói kar, esetleg egy Fidesz közeli végrehajtói kar kerüljön a helyébe, és ezek a bevételek ott csapódjanak le, hanem mi, ahogy elmondtam, az egész rendszer átalakításában és egy új rendszerben vagyunk érdekeltek - az érdekelteket úgy értem, hogy az emberek oldalán állva és országgyűlési képviselőként -, hogy gazdaságilag viszont senki ne legyen érdekelt.
Azt is el szeretném a végén mondani - elgondolkodtató -, hogy amikor ezt a rendszert kitalálták, akkor a végrehajtások száma, volumene, az ügyek pénzben kifejezett értéke jóval kisebb volt. Sajnos az ügyek száma is megnőtt, most már ilyen 500 ezer körül van az induló új ügyek száma évente - ezek az utolsó információim -, és sajnos az ügyek értéke is megnőtt. A végrehajtók száma viszont maradt, ami azt jelenti, hogy a bevételek megnőttek, mivel azért arányosan, százalékosan ehhez valamilyen módon kötődnek; néhol hatalmas mértékben megnőttek, tehát teljes felülvizsgálatra van szükség.
Nagyon bízom benne, hogy a Fidesz valóban elindul ezen az úton, a további miniszteri egyeztetésekre is nagyon szívesen elmegyünk, és a javaslatainkat elmondjuk. Induljunk el, ezeket a javaslatokat támogatjuk, az átvilágítás történjen meg, és legyen ez az utolsó pontja ennek a rendszernek, nyissunk egy új rendszert, induljunk el a szebb jövő felé. Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem