DR. SCHIFFER ANDRÁS,
DR. SCHIFFER ANDRÁS,
DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tisztesség úgy kívánja, hogy elöljáróban köszönetet mondjak miniszterelnök úrnak, honvédelmi miniszter úrnak és külügyminiszter úrnak azért a bár nem egészen kimerítő, de korrekt tájékoztatásért, amit az elmúlt hetekben az ellenzéki pártoknak is nyújtottak.
Mégis, az ország egy távoli háború okozta örvénybe sodródott bele, és felkerült az amerikai külügyminiszter listájára, miközben a többség nem érti, hogy mi keresnivalónk van egy világos célok nélkül kirobbantott háborúban, amelyet a nemzetközi közösség felhatalmazása nélkül indított az erő jogán a világ legnagyobb katonai hatalma. A kormány pedig mintha elmulasztotta volna feltenni a kérdést: mi a magyar érdek? - mondta Orbán Viktor 2003-ban.
Félreértés ne essék, azok a szörnyűségek, amelyeket naponta közvetítenek a televíziós csatornák és az internetes portálok az Iszlám Állam nevű terrorszervezetről, ez minden jóérzésű embert az egész bolygón elborzaszt. Egyértelmű minden, a humánum mellett elkötelezett ember számára, hogy egy ilyen terrorszervezetet lélegezni hagyni nem lehet.
Viszont ugyanakkor az, hogy a Közel-Keleten, Közép-Keleten kialakul egy ilyen, a brutalitás eddig alig-alig ismert fokát bemutató terrorszervezet, rá kell hogy ébresszen bennünket globális felelősségünkre, és rá kell hogy mutasson a globális okokra, a gyökérproblémákra.
Minél súlyosabb brutalitásokat látunk, annál komolyabban kell venni az alapproblémákat. Mindezt azért kell megtenni, mert egy olyan világért kell cselekednünk, amit nem a globális nagyvállalatok, hadiipari cégek profitéhsége rendez be.
Arra is szeretném emlékeztetni a tisztelt Országgyűlést, hogy tavaly nyáron a Lehet Más a Politika, egész pontosan Ikotity István képviselőtársunk elsőként hívta fel a figyelmet arra az egészen elképesztő keresztényüldözésre, ami Észak-Irakban megkezdődött az Iszlám Állam zászlóbontásával. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert önmagában a terrorszervezet jelentőségét és minőségét illetően, azt gondolom, hogy nincs és nem is lehet vita ebben a Házban.
Viszont nézzük azt, hogy pontosan miről van szó ebben a határozati javaslatban. Amire Magyarország vállalkozna, ha megvan a kétharmados többség, azt angolul úgy hívják, hogy force protection unit. Tehát magyarul: olyan egységet küldünk, 150 katonára kér felhatalmazást a miniszter úr, amelyik egyszerre lát el objektumvédelmi, menetbiztosítási és személyvédelmi feladatokat. Fogalmazzunk tisztán: harcoló alakulatokat küldünk Kurdisztánba, Észak-Irakba. És rögtön mellé kell azt tennünk: ez nem nemzetközi jogi kötelezettségünk. Nem következik, nem vezethető le ilyen kötelezettség a NATO-alapszerződés 5. cikkelyéből.
(Hegedűs Lorántnét a jegyzői székben
Mirkóczki Ádám váltja fel.)
Mirkóczki Ádám váltja fel.)
Figyelemre méltó az is, hogy térségünkben alig-alig van még - egyelőre legalábbis - másik ország, amelyik ilyen felajánlást tett volna. Ugyanakkor pontosan a tájékoztatások, illetve a bizottsági ülések kapcsán azt látjuk, hogy egyelőre nem teljesen bejósolhatók a katonai szerepvállalás belbiztonsági kockázatai, tehát hogy pontosan mennyivel növeli meg a kockázatot Magyarországon, mekkora csökkenést jelent ez a szerepvállalás a magyar emberek biztonságérzetében, és abban sem tudott még tiszta képet adni a magyar kormány, hogy pontosan a magyar emberek biztonsága érdekében mennyivel kell megnövelni a hazai belbiztonsági kiadásokat.
Ugyanígy aggasztó az is, hogy nem látjuk egyelőre a küldetés végét, aggasztó az is, hogy nincsenek világosan megfogalmazott sikerkritériumok, és hogyha nem látjuk a küldetés végét, pontosan azt sem tudjuk megmondani, hogy mennyibe fog ez fájni a magyar adófizetőknek.
A Lehet Más a Politika képviselőcsoportja a következők miatt nem fogja támogatni ezt a határozati javaslatot. Egyelőre nem tisztázott az, hogy ez az egészen elborzasztó cselekedetekre képes vadállati szervezet pontosan milyen pénzügyi utánpótlásvonalakról, milyen személyi utánpótlásvonalakról és milyen technikai utánpótlásvonalakról kap pénzügyi, személyi, technikai utánpótlást. Addig, amíg nem tudjuk pontosan felmérni azt, hogy az ellenség potenciálisan milyen bázissal rendelkezik, azt gondolom, hogy minden ilyen típusú katonai küldetés egész egyszerűen felelőtlenség.
És itt újra hangsúlyoznom kell globális felelősségünket. Nemcsak arról van szó, hogy jelen pillanatban nem tudjuk pontosan behatárolni és felderíteni, és adott esetben elvágni - hiszen ez lenne a cél - az utánpótlásvonalakat, nem tudjuk, hogy ez a terrorszervezet milyen tartalékokkal rendelkezik, hanem ne kerülgessük a forró kását: azt sem látjuk, hogy egy beavatkozás esetén, egy beavatkozás úgymond katonai sikere esetén milyen következmények vannak Irakban.
(14.40)
Láttunk már katonai küldetéseket Nyugatról Irakban és Afganisztánban, és azt is megtapasztalhatta a világ, hogy ha úgy avatkoznak be nyugati hatalmak, hogy nem látják azt, hogy milyen folyamatok vannak azokban a társadalmakban, adott esetben csak növelni lehet a bajt.
Én azt gondolom, hogy számot kell vetni azzal, hogy milyen következményei vannak ennek az akciónak, pontosan ott, ahol a beavatkozás történik, és számot kell vetni azzal, hogy ez az itt élő emberek, a magyar emberek biztonságérzetére egyébként milyen kihatással van. Ebben a tekintetben pontos információkkal a magyar kormány egyelőre nem tudott szolgálni.
Mit lehet ugyanakkor tennie Magyarországnak? Hat teendőt fogalmaztunk meg az elmúlt hetekben-hónapokban. Először is kezdeném azzal, ami a legegyszerűbb: a magyar kormány eddig is küldött ősszel szállítmányokat; én azt gondolom, hogy az ilyen típusú segítségnyújtással kapcsolatban kritikát eddig sem fogalmaztunk meg. Elengedhetetlenül fontos lenne, hogy Magyarország is humanitárius segítségnyújtást biztosítson.
Három: a Charlie Hebdo-merénylet után az LMP letett a parlament asztalára egy javaslatot, hogy a büntető törvénykönyvet haladéktalanul módosítsuk annak érdekében, hogy a Magyarországot tranzitországként használó potenciális terroristák lefülelése minél hatékonyabban megtörténhessen. Meg kell tenni azokat a jogalkotási lépéseket, amikkel a magyar szolgálatokat, a magyar rendvédelmi szerveket egyébként hatékonyabb beavatkozásra lehet bírni.
Negyedrészt: mélyebb európai uniós belbiztonsági integrációt szorgalmazunk, több Európa kell a belbiztonság, a terrorizmus elleni fellépés területén, hiszen az Európai Unió országai képesek együttesen felderíteni ezeket a pénzügyi, személyi, illetve technikai utánpótlásvonalakat, és minden eszköz megvan az Európai Uniónál, hogy ezeket az utánpótlásvonalakat el is vágja.
Ötödrészt: átfogó magyar nemzeti és egyben uniós nemzetközi fejlesztéspolitikai stratégiára van szükség annak érdekében, hogy ezek a jelenségek ne termelődjenek újjá sem Észak-Afrikában, sem a Közel-Keleten, sem másutt.
Végül és nem utolsósorban Magyarország, illetve Magyarország szövetségeseinek kötelezettsége viszont az, hogy az univerzális emberi jogi elveket maguk is magukra nézve kötelezőnek tartsák, és ezeket érvényesítsék.
Végezetül azért annyit is szeretnék elmondani, hogy talán megfontolandó lenne Magyarország számára, hogy bátorítsa egyébként a kurd autonómiatörekvéseket, a kurd nép önrendelkezési jogát.
Igen, én is szeretnék arra utalni, hogy még egy kötelezettséget említsek, amit Kósa Lajos is felemlített, tőlünk még csak nem is pár száz, hatvan kilométerre Bosznia-Hercegovina területén egyes hírek szerint már működnek kiképzőbázisok. Az Európai Unión belül, ha Magyarországnak valamiben van egy egészen pótolhatatlan felelőssége: hogy ráirányítsa az Európai Unió és a NATO-beli szövetségesek figyelmét arra, hogy a veszély itt van a kapuknál. Magyarországnak elsősorban itt van tennivalója Közép-Európában, és nem ezer kilométerekkel odébb.
Az elmúlt hetek vitáiban kissé szörnyülködve figyeltem azokat az érveléseket, amelyek úgy ágáltak a katonai szerepvállalás mellett, hogy a nyugati értékrendet érte valami kihívás. Szeretném világossá tenni, hogy nem a nyugati értékrendet érte kihívás - a humanizmust érte kihívás. Az az érvelés, amelyik a nyugati értékrendre hivatkozik, az nem is annyira bújtatottan azt sugallja, hogy gyermekek meggyilkolása, elégetése, emberek lefejezése a nem nyugati értékrend számára elfogadható lenne. Ez egy tipikus rasszista észjárás. Ez a gondolkodás csak növeli a gyűlöletet az egész Földön. A mi dolgunk az, hogy univerzális jogelvek, erkölcsi parancsok, univerzális emberi jogok, egyetemes emberi jogi parancsok mellett álljunk ki.
Ebben a körben szólni kell viszont arról, hogy mi az, ami szemben áll az egyetemes emberi jogokkal, és milyen összefüggés van az Amerikai Egyesült Államok által elkövetett jogsértések és a gyűlölet növekedése között.
Tisztelt Országgyűlés! Szólni kell arról, hogy a Bush-adminisztráció annak idején Guantánamón terrorizmussal vádolt személyek fogolytáborát hozta létre, és Barack Obama, csalódást okozva mindenkinek, aki az ő győzelmét várta, ígéretei ellenére továbbra sem zárta be ezt a fogolytábort. Szólni kell arról, hogy a fogvatartottak többségét vádemelés nélkül tartják fogva ma Guantánamón. Ez lehetővé teszi, hogy sem az amerikai törvények, sem az amerikai alkotmány nem érvényesül; a hivatalos közlés szerint fogságban tartható bárki, akit a jogellenes harcos kategóriába be lehet sorolni. Kínzásokról, folyamatos megaláztatásokról szólnak a hírek. Az iraki Abu Ghraib börtönben amerikai katonák által elkövetett brutális kínzásokról szóló információk és képek már 2003-ban nyilvánosságra kerültek, az Egyesült Államok a genfi konvenciót rúgta föl egészen brutálisan.
Arról van szó, tisztelt Országgyűlés, hogy ebben az esetben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezeket az univerzális erkölcsi parancsokat nem úgy lehet kikényszeríteni, hogy katonákat küldünk, hanem úgy, hogy mi és a szövetségeseink, így az Amerikai Egyesült Államok is ezeket betartják. Mert miféle nyugati értékrend az, amikor vízbefojtást lehet szimulálni, erőszakos etetéssel, alvásmegtagadással lehet kínozni foglyokat? Lehet, hogy Németh Zsolt elnök úr ezt nevetségesnek tartja, csak nem lehet nem észrevenni az összefüggést a Nyugat által elkövetett brutális kínzások és az erőszak spiráljának egyre gyorsuló folyamata között.
Tisztelt Országgyűlés! Amikor értékkoalícióról beszélnek, világossá kell tenni, hogy mit értünk értékeken. Azt gondolom, hogy az univerzális, egyetemes emberi jogi jogelvek nem tűrik azokat a kínzásokat, jogtalanságokat, amiket az Amerikai Egyesült Államok elkövetett Guantánamón, Abu Ghraibban, illetve más helyszíneken.
Szeretnék arra is utalni, hogy egy liberális demokráciával aligha fér össze az a törvény, a hazafias törvény, a Patriot Act, amit a szeptember 11-i merényletek után súlyos szabadságkorlátozó intézkedésként vezettek be, és ez a hazafias törvény egyben nyitánya volt a terrorizmus elleni permanens háborúnak.
Igen, azt is meg kell nézni, hogy ennek a háborúnak kik lettek a haszonélvezői. Nem nyertesei ennek a háborúnak sem a nyugati országok, sem azok a népek, ahol ez a háború folyik, legfeljebb egyetlen nyertest láthatunk, és ez a hadiipar. Szólnunk kell arról is, hogy ha elveket akarunk érvényesíteni a világon, elveket akarunk kikényszeríteni, akkor a nyugati világnak is a nemzetközi jogi normákhoz tartania kell magát. Ehhez képest azokat a tömegpusztító fegyvereket, amikre hivatkozva a második iraki inváziót az Egyesült Államok megtette, a mai napig nem találták meg. Nem más, mint az ENSZ főtitkára, Kofi Annan mondta 2004-ben, hogy az ENSZ szempontjából az iraki háború illegális volt.
Tisztelt Országgyűlés! Akkor, amikor az ENSZ genfi emberi jogi bizottsága világosan kimondja azt, hogy az NSA jogellenes lehallgatásai sértik az emberi jogokat, a Guantánamóba és harmadik országokba hurcolt személyek fogva tartása sérti az emberi jogokat, azt gondolom, világosan kell látni, ennek az értékrendnek a legtöbb károkozása itt, az úgynevezett nyugati világban történik. Akkor tudunk hatékonyan fellépni mindenféle brutális szervezetekkel szemben, hogyha ezeket az egyetemes emberi jogi parancsokat mi következetesen betartjuk.
Mégis miért van előttünk ez a határozati javaslat? Egyetlenegy dologra tudok gondolni: Orbán Viktor külpolitikának becézett pókerjátszmájának lettünk a részesei. Orbán Viktor úgy gondolja, hogy az oroszbarátságért cserébe beáldozza az országot a TTIP, az európai-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény kapcsán, felajánlja a magyar katonákat, és feláldozza az emberek biztonságát. Úgy gondolja, hogy az orosz dörgölőzést ellensúlyozni lehet azzal, ha eminens diákként katonákat ajánl fel az Iszlám Állam elleni harcba, és jóvá lehet tenni azt, amit az oroszbarátság jelent Nyugaton azzal, hogy a szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban nem képviseli a magyar érdekeket.
Összegezve: a magyar katonákat ne vigyék külföldre! Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiból.)
(14.50)
