BANA TIBOR,
BANA TIBOR,
BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Szlovén Köztársaság, az Olasz Köztársaság és a Magyar Köztársaság között 1998-ban jött létre az az egyezmény, amelynek módosítása most itt fekszik előttünk. Közel húsz évvel ezelőtt e három állam egy Többnemzeti Szárazföldi Köteléket hozott létre annak érdekében, hogy fejlesszék katonai kapcsolataikat, megerősítsék az európai stabilitás iránti feltétlen elkötelezettségüket, és olyan készenlétben lévő, gyors reagálású könnyű lövészdandárt hozzanak létre, amely képes hatékony katonai választ adni az újonnan felmerülő kihívásokra.
Jelen egyezmény célja, hogy megújítsa az 1998-ban megkötöttet. Az új megállapodás lényegében két területen módosít. Az egyik, hogy hangsúlyosabban és körülhatároltabban jelenik meg más országok csatlakozásának módja az MLF-hez. A második és legfontosabb, hogy a kötelék ezentúl az ENSZ, az EU és a NATO műveleteiben egyaránt területi korlátozás nélkül bevethető lesz a részes államok teljes konszenzusa mellett.
Az elmúlt közel húsz évben a kötelék számos közös hadgyakorlatot tartott, ezzel is növelve az országok közötti együttműködést, ugyanakkor a kötelék békefenntartói feladatokat is ellátott például a Balkánon vagy éppen Afganisztánban. A magyar katonák e téren is kiemelkedően, kiválóan teljesítettek, amiért minden elismerés és tisztelet megilleti őket.
Fontos aláhúzni, hogy a Jobbik támogatja azon katonai együttműködéseket, amelyek elősegíthetik az országok közötti kapcsolatok erősödését, nem csupán katonai szinten. Nem támogatunk azonban olyan hadműveleteket, amelyek idegen érdekeket szolgálnak. Szeretnénk felhívni a kormány figyelmét, miniszter úr figyelmét, hogy a különböző hadműveletekben való részvétel kockázatokkal is jár. Elképesztőnek találtuk azt a kormányzati oldalról érkezett felvetést, hogy Magyarország esetleg részt vehetne egy kurdisztáni misszióban, mellyel - ha nem is közvetlenül, de - felvenné a harcot az Iszlám Állammal szemben. Azzal az Iszlám Állammal szemben, amelynek létrejöttéhez nagyban hozzájárultak a nyugati országok is, ahogy azt Wesley Clark korábbi NATO-főparancsnok a CNN-nek februárban elmondta. Bár a kormány a nyugati országok szemében nyilván ismét szerezne egy piros pontot, ha vállalna egy ilyen missziót, Magyarország érdekei azonban ennél sokkal előbbre valók.
(9.20)
Márpedig hazánknak nem érdeke egy ilyen misszió, hiszen ezzel mi is célpontokká válhatnánk a szélsőségesek, az Iszlám Állam szemében, nem beszélve arról, hogy magyar katonák életét kockáztatnánk egy olyan konfliktusban, amelyet idegen érdekek gerjesztettek.
Természetesen nem szeretném csupán egyetlen szituációra korlátozni a felvetésemet, de érzékeltetni kívánom, hogy - függetlenül a nemzetközi és többnemzeti szerződésektől, egyezményektől - a magyar kormánynak első számú szempontja mindig a magyar érdek kell legyen. Nemzeti érdekeinket és országunk biztonságát nem áldozhatjuk fel azért, hogy jó pontokat szerezzünk nemzetközi szinten, elsősorban Amerika szemében. Ugyanez vonatkozik az ukrajnai helyzetre is, amelyből Magyarországnak teljes mértékben ki kell maradnia, erőfeszítéseket kizárólag diplomáciai úton, a béke reményében szabad tennünk, a lehető legteljesebben figyelembe véve a kárpátaljai magyarság érdekeit.
Tisztelt Képviselőtársaim! Visszatérve a javaslatra: mind Szlovéniával, mind Olaszországgal fontosnak tartjuk kulturális és gazdasági kapcsolataink erősítését, de nemzeti önrendelkezésünk szempontjából teljességgel elfogadhatatlan, hogy az említett irányban szélesítsük a megállapodást. Az MLF-et korábban támogattuk, de így, hogy közvetlenül NATO-irányítás alá kerül, ebben a kiélezett nemzetközi helyzetben, amikor azt látjuk, hogy a NATO a defenzív magatartás helyett egyre inkább agresszív politikát folytat, a Jobbik képviselőcsoportja a törvényjavaslatot nem tudja támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
