SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt csonka Parlament! A komolyságról annyit, Völner államtitkár úr, hogy ön öt percen keresztül zsebre dugott kézzel beszélt az üres kormánypárti padsorok előtt. Ezt a kérdést, kedves képviselőtársaim, hogyha akarták volna, akkor önök az elmúlt négy év során vagy az elmúlt évek során, vagy öt év során egyébként számos alkalommal meg tudták volna oldani. Erre politikai akarat nem volt az önök részéről, mint ahogy láthatóan most sincsen. Hazugabbnál hazugabb és gyermetegnél gyermetegebb érvekkel jönnek most itt elő és hallhattunk a kormánypárti képviselőktől és a kormány képviselőjétől is.
Mi ezt 2014-ben is elmondtuk a választások előtt, Halász államtitkár úr, nem most találtuk ki, két országgyűlési határozati javaslatot benyújtottunk a Háznak, ezt önök leszavazták, a Magyar Állandó Értekezlet két konszenzussal elfogadott tavalyi és tavalyelőtti zárónyilatkozata tartalmazta ennek a kérdésnek a rendezését, ezt akkor a kormánypártok és a kormány képviselői is egyébként megszavazták. Most önök ezt a kérdést megpróbálják pusztán jogi síkra terelni vagy jogi érvekkel alátámasztani, hogy miért van ez rendben. Beszélnek Velencei Bizottságról, Alkotmánybíróságról, mi elsősorban ennek az erkölcsi vetületére hívtuk fel a figyelmet, hogy egy jogállamhoz méltatlan diszkriminációról beszélünk.
És az Alkotmánybíróság pedig - egyébként ezt hangsúlyozzuk - azt is kimondta, nemcsak azt, amit önök hangsúlyoznak, hanem az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy az Országgyűlésnek egyébként van joga és lehetősége olyan további részletszabályokat megalkotni, amelyek a külföldön, a tartósan külföldön élők számára is megkönnyítik vagy megváltoztatják a szavazáson való részvétel feltételeit. Tehát még ilyen jellegű aggályok sincsenek.
Rubovszky képviselő úr, ne haragudjon, most az, hogy 10 meg 20 meg 50 évvel ezelőtt mi volt - annak mi köze a mai vitához?
(9.40)
Lehet visszamenni akár 50 meg 100 évre is. 20 évvel ezelőtt még nem lehetett szavazni a külföldön élő magyaroknak, 100 évvel ezelőtt meg a nőknek sem lehetett szavazni, 200 éve meg még választás sem volt. Tehát azért ezek elég komolytalan érvek, ne haragudjon.
Ami pedig a felvidéki megszólítottságomat érinti: képviselő úr, a felvidéki magyarok azért nem merik a saját postacímükre kérni a választásilevél-csomagot, mert önök hat éve nem hajlandóak és nem képesek az ő problémáikat megoldani, mert önöknek az elmúlt hat évben mindig a Ficóval való barátság meg a szlovák-magyar együttműködés volt a fontos és nem az, hogy elérjenek valamit az állampolgársági törvény módosítása kapcsán, és Felvidéken a mai napig is egy Európához méltatlan, diszkriminatív állampolgári törvény van, ezért nem merik a felvidéki magyarok egyébként a lakcímre kérni a levélcsomagjukat.
Nézzünk akkor egy-két érvet! Ugye, a legfontosabb az, hogy a Jobbik meg akarja akadályozni a népszavazást, ráadásul az MSZP-vel összefogva, akik megtévesztettek minket vagy mi őket, ez nem teljesen volt világos egyébként. Természetesen nem erről van szó (Dr. Völner Pál: Összenő, ami összetartozik!), mindig is egyértelmű volt az álláspontunk ebben a kérdésben, mi nem a népszavazást tartjuk ezen ügy megoldása legjobb módjának, hanem azt, ha az Alaptörvényben rögzítjük a betelepítés tilalmát. Nyilván önök nem ezt szeretnék, nyilván önök politikai hisztériakeltésre akarják csak a népszavazást használni. Ez sokkal egyszerűbben és biztonságosabban is megoldható lett volna. De ha már egyszer népszavazás van, világosan elmondtuk az álláspontunkat: Magyarországnak nincs szüksége beilleszkedni nem tudó és nem akaró embertömegekre. Erre természetesen mi is nemet mondunk.
Nincsen rá idő - nem igaz! Van rá idő, lenne rá idő, politikai akarat nincsen, képviselő urak, az önök részéről. Ha a gránitszilárdságú és kőbe vésett Alaptörvényt öt alkalommal tudták már három nap alatt módosítani, akkor ezt a kérdést is lehetett volna még a következő másfél hónap alatt rendezni. És ugye, volt egy másik nagyon vicces érv, ezt Kósa Lajos mondta, hogy nincs idő értesíteni a külföldön élőket. Hát ne haragudjanak, képviselő urak, nem Magyarország értesíti a külföldön élőket, hanem aki külföldön él, annak kellene jeleznie azt, hogy külföldön szeretne szavazni, és egy külföldi levélcímet megadni, hogy azt a diszkriminációt fel tudjuk oldani, hogy mondjuk, egy észak-angliai - hogy a szokásos példát mondjuk - albérletben együtt élő budapestinek el kell utaznia Londonba, több órát utazni, útiköltséget erre rászánni, szabadnapot kivenni, sorba állni, miközben a vele egy háztartásban vagy egy albérletben lakó erdélyi vagy délvidéki kollégája pedig ezt egyszerűen levélben megteheti.
Ez egy elfogadhatatlan diszkrimináció, ezt kellene feloldani, de önök ezt a feloldást nem kívánják megtenni, hanem inkább azt mondják, hogy akkor jelentkezzenek ki Magyarországról és akkor majd szavazhatnak. Ez meg megint egy elképesztő érv! Hát arra törekszik Magyarország, hogy a magyar parlamentnek, a magyar kormánynak, a magyar közéletnek az legyen a célja, hogy ezeket a magyarokat minél jobban szakítsuk még el Magyarországtól?! Nem inkább erősíteni kéne az ő köteléküket Magyarországhoz? Ezek a magyarok többségükben az önök meg az önöket megelőző szocialista kormányok katasztrofális gazdaságpolitikája miatt hagyták el ezt az országot. Nyilvánvalóan önök attól félnek, hogy ők a határon túli magyarokkal ellentétben nyilván kisebb arányban azonosulnak a kormány politikájával, hiszen a mi javaslatunk egyébként nemcsak a népszavazásról szól, hanem módosítaná már a választásokon való részvételnek a lehetőségét is.
Nagyon sajnálom, hogy önök bojkottálták ezt az ülést, hogy képviselőik nem jöttek be a parlamentbe. Erre a javaslatra lehetett volna nemet is szavazni, de vissza fog ez a javaslat kerülni még ide a Ház elé, addigra majd újabb kifogásokat kell hogy kitaláljanak, hogy ezt miért ne támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
