KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt napok tragikus eseményei bebizonyították azt a ma már egyre nyilvánvalóbb tényt - úgy értem, hogy mindenki számára nyilvánvaló tényt -, hogy igenis szoros összefüggés van az Európát terhelő migrációs nyomás és a terrorveszély fokozódása között. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük Kunhalmi Ágnes: Mi van a letelepe-dési-kötvény-történettel? - Az elnök csenget.) Az, ami Franciaországban történt, arra is rámutat, hogy a terrorizmus egészen váratlan megoldásokra is képes, és olyan helyen támad, olyan személyeken keresztül, akiknek nyilvánvalóan migrációs összefüggésük van, de rendkívül nehéz őket felderíteni, rendkívül nehéz őket azonosítani (Bangóné Borbély Ildikó: Mi van Andy Vajnával?), és csak tragikusan, megrendülve nézzük a halottak százait, akik egyébként áldozatul estek ennek a terrorizmusnak.
Persze sokan vannak, akik az összefüggést, a nyilvánvaló összefüggést tagadják, nemcsak Európában, hanem Magyarországon is, elsősorban a baloldalhoz köthető politikusok, hiszen Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke mondta azt nem olyan régen, hogy jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terroristáktól; Molnár Zsolt, az MSZP képviselője, a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke nyilatkozta azt, hogy az a legfontosabb pont, hogy a menekültkérdésnek és a terrorizmusnak lényegében semmi köze nincsen egymáshoz; vagy Tóbiás József mondta azt nem olyan régen, hogy kérdéses, hogy mennyire függ össze a terrorizmus veszélye a bevándorlással, ugyanis a Szocialista Párt kétkedik abban, hogy itt összefüggés lenne.
Nyilvánvaló, hogy a halottak százai ékesen bizonyítják azt tragikus módon, hogy itt igenis rendkívül szoros összefüggés van, és az is teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarországnak is van egyébként a terrorista fenyegetés elhárítása kapcsán komoly felelőssége és teendője, mint egyébként minden európai országnak. (Gúr Nándor: Lebegjen a szeme előtt a letelepedési kötvény!)
Éppen ettől a felelősségtől vezettetve szavazta meg a parlament azt a törvénycsomagot, ami egyébként a migrációs helyzet újszerű jogi kezelésére ad lehetőséget. Ez július 5-étől lépett hatályba, és nyugodtan mondhatom, a parlament Honvédelmi és rendészeti bizottsága személyesen győződött meg arról, hogy valóban fordulatot hozott ez a törvénycsomag a migrációs hullám kezelésében, mert kihelyezett ülést tartottunk Röszkén, meggyőződhettünk, hogy július 5-étől lényegében azok a kiskapuk is lezáródtak, amelyek egyébként azért maradtak nyitva, mert az európai uniós szabályozás egész egyszerűen nem hagyta, hogy Magyarország ezeket bezárja. Ma kijelenthető, hogy a déli határon egyetlenegy ember sem tud illegálisan átlépni. A július 5-ei szabályváltozás után az a helyzet, hogy ha valakik illegálisan lépik át a határt, akkor a magyar hatóságok, messzemenőkig betartva minden emberi jogi szempontot, visszakísérik őket a határ túloldalára, és megmutatják nekik, hogy hol lehet legálisan a menekültügyi kérelmüket beadni. (Kunhalmi Ágnes: Harci kutyákkal haraptatják le a gyerekek orrát! Miről beszél?)
Külön kitüntetett figyelemmel kezelik a magyar hatóságok az úgynevezett érzékeny csoportokat - felügyelet nélkül utazó gyerekek, kisgyerekes családok, idősek, betegek, elesettek -, őket egyébként előresorolják a migrációs jogszabályok érvényesítésénél. (Kunhalmi Ágnes: Embertelenül bántok mindenkivel, ott vannak a képek! - Az elnök csenget.)
Hozzáteszem, az is kiderült, hogy a hozzánk érkezők 95 százaléka egész egyszerűen rosszhiszemű. Teljesen nyilvánvaló, hogy tudatosan sérti meg a törvényeket, és nem működik együtt a hatóságokkal, magát nem igazolja. A 70 százalékuk korábban más országban már beadott menekültstátusz iránti kérelmet, tehát nem jogosult itt beadni, és ezt ő is tudja, mert az ottani nyilvántartásba vételkor ezeket az információkat velük közlik; egyébként maguktól is tudják. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy 95 százalékuk hamis adatokat ad meg magáról, és ezért ilyen nehéz az eljárás. Egy-egy azonosítás csak a beszélgetések alapján 4-5-6 órát vesz igénybe, szinkrontolmács, adott esetben videós szinkrontolmács segítségével, mert nem hajlandók önmagukról valós adatokat közölni.
Ezzel együtt a magyar rendszer olyan mértékben példásan működik, hogy a svéd és a finn társhatóságok, amelyek szintén megnézték a tranzitzónák működését, mondták azt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy példaértékű a magyar eljárás, és így kellene Európában mindenütt eljárni. Köszönet érte a rendőröknek, határőröknek, katonáknak, a Bevándorlási Hivatal munkatársainak, mindenkinek, aki Európa és a mi biztonságunk felett őrködik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
