SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Igen, így kellene, hogy legyen. Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és gratulálok a kitartásához, nagyon régóta levezető elnök ma már.
Örömmel csatlakozom Hegedűs Lorántné képviselőtársam felszólalásához, mert valóban az az érdekesség, hogy táji és természetföldrajzi adottságai vannak annak, hogy a magyar településszerkezet így alakult ki. Ugyanis az, hogy egy-egy ilyen földrajzi adottsághoz alkalmazkodva úgy, mint az alföldi mezővárosoknál, Zalában vagy Borsodban hogyan alakul ki a településszerkezet, a megművelhető föld rendelkezésre állásának a kérdése. Az ettől való eltérés a táji szempontoktól való eltérés. Mikor valaki azt mondja, hogy ezekre a falvakra nincs szükség, és nem hatékony fenntartani, az egy olyan szerkezetet szeretne létrehozni, amikor nem kell az embereknek ott megélni.
Az egésznek a hátterében nyilván - azért tegyük hozzá - nem a Fidesz-KDNP áll, hanem gyakorlatilag előtte már a 2002-2010 közötti kormányzatoknak az infrastrukturális elvonást támogató politikája, a szárny-vasutak megszüntetése, kisiskolák bezárása, és sorolhatnánk, ezek mind-mind hozzájárultak ehhez a folyamathoz, ami egyébként korábban megindult. Éppen azért rettenetesen aggasztó ez a folyamat, mert az látható 2014 óta, mióta itt vagyok a parlamentben és látom a jogalkotást, hogy gyakorlatilag a Fidesz-KDNP lemondott a kistelepülésekről. Matematikailag nem éri meg velük foglalkozni, mert ha ő a 10 ezer fölötti településekre fordítja a forrásait és ott kampányol, akkor nyugodtan le lehet mondani róluk, és el lehet engedni a kezét az összes kistelepülésnek, és ezt meg is tette.
Boldog István képviselőtársamnak csak példaként mondom, nézzük meg például az útfelújítást. Ha valaki, akkor Boldog István tisztában van azzal, hogy mondjuk, a kuncsorbai bekötőútnak milyen jelentősége van, és hogy mióta vár gyakorlatilag ez felújításra. Ehhez képest mit látunk idén? A 46-os útnak, hála a jóistennek, most már megtörténik a felújítása, a kis bekötőutak ugyanúgy maradnak, és ez általánosan minden infrastruktúránál így történik. Meg lehet nézni, hogy hány iskolát nyitottak újra, mennyi szárnyvonalat kötöttek vissza. Gyakorlatilag nem történt meg az a fejlesztés, ami gyakorlatilag szükséges lett volna.
Egy nagyon érdekes párhuzamot szeretnék mondani csak érdekességképpen, ugyanis ezt a találmányt, hogy a kis falvakra nincs szükség, nem a Fidesz-KDNP- és nem is a Gyurcsány-kormányok találmánya. Ugyanis éppen nemrég ünnepeltük a 25 éves (sic!) évfordulóját annak, hogy Nicolae Ceauşescu bejelentette a tudatos falurombolást. Tehát ezt már más is kitalálta, hogy a falvakra nincs szükség. Egyébként Ceauşescunak az ilyen jellegű franchise-a nemcsak itt jelentkezik, ugyanis ő volt az első olyan vezető, aki a saját falujában stadiont csinált. (Zaj.) Tehát abban is megvan a párhuzam az ez irányú tevékenységében.
Gyakorlatilag azt, hogy a falvakkal és a falu-szer-kezettel hogyan kell bánni, Magyarország gyakorlatilag nem tudja prezentálni, viszont ha elmegyünk egy picit nyugatra és megnézzük, mondjuk, az osztrák településszerkezetet, ahol 40 fős települések sikeresen tudnak megmaradni úgy, hogy egy olyan agrárium segíti őket, ami a tájmegművelést biztosítja, ez így egy járható út. Nemrég olyan települést láttam pont energetikai szempontból, ahol központifűtés-rendszert csináltak a 40 háznak a faluban azért, mert így hatékony, és így a rendelkezésre álló táji egységet meg tudják művelni.
De az a vidékpolitika, amelynek az agrárpolitikája a nagybirtokot támogatja, amelyik felszámolja a kisbirtokot, mint a Fidesz-KDNP ezt teszi, az nyíl-ván-valóan nem épít ezekre a kistelepülési szer-ke-ze-tekre, és ez gond.
(18.00)
Nyilvánvalóan ennek a kérdésnek a tisztázása, és mint azt előttem szóló képviselőtársaim is megtették, alapvetően a vidékpolitikának és a kistelepüléseknek a kérdése.
Felemlegette Boldog képviselőtársam azt a kérdést, hogy Schiffer András frakcióvezetőm miniszterelnök úrhoz fordult 2014 októberében, mert ezzel azt akarta bizonyítani, hogy a Fidesz-KDNP-nek nem volt olyan célja korábban, hogy csökkentse az érdeklődést a polgármesteri állásokkal szemben.
Kinyomtattam a valasztasok.hu oldalról a statisztikai adatokat, hogy 2006 óta hogyan alakult Magyarországon a tízezernél kisebb településeken a polgármester indulók száma. 2006-ban összesen, tehát független és szervezet által jelölt 8400 jelölt volt. 2010-ben ez már csak 8100 jelölt volt, tehát eltűnt. Mi történt 2014-re: 7200-ra csökkent. Tehát akár ez volt a cél, akár nem ez volt a cél, bejött, hogy egyre kevesebb ember érdeklődik a kistelepülési vezetés iránt. Mi lehet ennek az oka? Lehet, hogy pont az, amit Boldog képviselőtársam mond, hogy ez a lelki gondnoki szerep, az, hogy 0-24 óráig rendelkezésre kell állni, itt ezt kell ellátni. De mégis, most, az emelés után is, mégis mit gondolnak: 199 ezer forintért fognak találni olyan innovatív, diplomás embereket, akik képesek egy közösség vezetésére, akik önmagukban majd pályázatokat írnak ki, és lelki segélyei lesznek a településeknek, hogy ezt így ellássák? És nyilvánvalóan ezért fontos az, hogy erről beszéljünk, mert ez a gyökere az egésznek.
(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Mint azt előttem mind a Magyar Szocialista Párt, mind pedig a Jobbik képviselői elmondták, 2014 óta folyamatosan nyújtottuk be az ez irányú kezdeményezéseket. Becsületére legyen mondva, Boldog István képviselőtársam is próbálta ezt kezdeményezni, ennek volt az a csúfos vége, hogy azt mondta volna a kormány, hogy persze, csináljanak, amit akarnak, ha van pénzük. De ez a kérdés, hogy kinek van pénze, és akinek van pénze, azokkal hogyan bánunk.
Alapvetően két módosítóban vettem részt, az egyik módosítót ezúton is szeretném megköszönni a Törvényalkotási bizottságnak, hogy átment, ez az államtitkári fizetés 20 százalékáról 30 százalékra emeli a legkisebb településeken a jövedelmeket. Köszönöm szépen azoknak, akikkel ezt közösen beadtuk, tehát hogy ez ilyen konszenzussal történhetett. És beadtam egy másik módosító indítványt, amit szomorúan hallottam, hogy nem támogattak. Ebben a módosító indítványban mindössze azt tettem, hogy néhány elhagyóval meghagytam helyettes államtitkári bér nevében az alapot, illetve fogtam, és az 5 ezer fölötti településeknél megszüntettem azt, hogy bármilyen százalékkal ez emelve legyen. Ez lett volna az indokolt. Ugyanis, ha arról beszél Boldog István képviselő úr, hogy visszaadják most azt a bért a kistelepülési vezetőknek, amivel egyébként 2014-et megelőzően rendelkeztek, akkor ne felejtsék el azt a tényt, hogy nekik visszaadják, míg a nagytelepüléseknek viszont jelentősen megemelik. Ez az, ami miatt fenntartásokat kelt bennünk ez az indítvány, hiszen ezer örömmel támogatnánk, ha visszatérnénk ahhoz, amiről eredetileg beszéltünk, hogy hogy lehet a kistelepülések vezetőin segíteni.
De akkor mondom: megyei önkormányzati vezetők esetében 673 ezer forintról 896 ezerre emelik a jövedelmeket. Ez 223 ezer forintos jövedelemnövekedést jelent ezzel a döntéssel. A megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben 747 ezerről 995 ezerre emelik, tehát 248 ezer forinttal emelkedik a jövedelem. A 30 ezer fő fölötti településeknél 598 ezerről 796-ra emelik, újabb 198 ezer forintos jövedelememelkedés. Még a 10 ezer fölötti településeknél is van egy érdemi összeg, hiszen ott 523 ezres jövedelemről 697-re, 173 ezer forintos növekedés van.
Ha megnézzük azt, hogy ezek a növekedések mit eredményeznek a 2014 előtti állapothoz és a mostanihoz képest, azt látjuk, hogy a 10 ezer fölötti településeknél van egy érdemi növekedés a 2014 előtti állapotokhoz képest, míg most nagy nehezen rekonstruáljuk a 2 ezer alatti településeknél a 2014 előtti állapotot.
Tehát ők nem kapnak egy fillérrel sem többet, visszaadjuk azt, amit korábban kaptak. Nincs emelkedés, és ez a probléma. Nyilvánvalóan beszélhetünk arról, hogy egyáltalán van-e a közszférában hajlam fizetésemelésre. Beszéljünk arról, hogy gyakorlatilag, amikor azt mondjuk, hogy 223 ezerrel, 248 ezerrel, 198 ezerrel megnöveljük a nagytelepülések vezetőinek a jövedelmét, ez mennyire indokolt. A közszférában sehol másutt nem láttok olyan helyet, ahol ilyen forrásokra szükség lenne?
Épp a minap beszéltem erről önök előtt, hogy jelen pillanatban, hála a jó égnek, megtörtént valamilyen szinten a pedagógusbér-rendezés. Most az történik, hogy miután a felsőoktatásban ez nem történt meg, egy középiskolai testnevelő tanár többet keres, mint egy tudományos fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus az egyetemeken. Mert ott például nem volt bérrendezés. De beszélhetünk az egészségügyben dolgozók béreiről is. Tehát ezek az igazságtalanságok, amit a közszférában megvalósítanak a bérpolitikájukkal, mindenütt ott vannak. Ezek szülik azt a bérfeszültséget, amit nap mint nap látunk. Éppen ezért nagyon-nagyon nehezen lenne ez elfogadható, hogy ilyen indokolatlan emeléseket valósítsunk meg.
De Boldog képviselő urat megint kérdezem, mint aki a téma szakértője a Fidesznél. Jó néhány fővárosi kerületben 25-28 ezer fős lélekszám van, akár az I. kerületet nézzük, akár az V. kerületet, ahol most jelen pillanatban is vagyunk, 25 ezer fő. Ez annyi, mint Törökszentmiklós, ilyesmi nagyságrend. Egyik esetében azt mondjuk, hogy csak azért, mert fővárosi kerület, indokolt a 995 ezres emelés, míg ugyanez 200 ezer forinttal kevesebb, 697, ha egy ugyanakkora települést vezet vidéken. És hol könnyebb?
Nyilvánvalóan a fővárosban az V. kerület egyike Magyarországon a legnagyobb helyi iparűzési adóval rendelkező településeknek, tehát akármennyi saját bevétele van ahhoz, hogy tudjon megfelelő adminisztrációt, míg a kisebb településeken a legtöbb esetben maguk látják el ezt, vagy nagyon szűkös személyzettel.
Ebből adódóan az, hogy mondjuk, a fővárosi kerületi vezetőknek, akiknek ezt a 25 ezres lélekszámú V. kerületet, I. kerületet vagy említhetnék néhány ilyet, kell vezetni, hogy ezeknek indokolt-e, véleményem szerint ez erőteljesen megkérdőjelezhető, és ebből adódóan át kell gondolni szerintem azt, hogy egy degresszív, a kistelepüléseket pozitív helyzetbe hozó, és ha lélekszámot nézünk, ott arányaiban nagyobb jövedelmet adó fizetéseket kell megállapítani, ha egy főre levetítjük a jövedelmeket, és ideje lenne annak, hogy egységesen kezeljük a közigazgatási bértáblát.
Mondom a javaslatot, hátha valaki itt majd egyszer kormányzó párt lesz, és megfontolja. Mi lenne, ha a minimálbérhez kötnénk és annak a szorzójához alkalmaznánk a mindenkori állami szférában alkalmazott béreket úgy, hogy a tisztelt országgyűlési képviselők a pártjaiknak engedve ne tudjanak a polgármestereknek, saját maguknak, államtitkároknak vagy minisztereknek úgy fizetést emelni, hogy egyben nem húzzák felfelé a társadalmat a minimálbérrel és az alapbérekkel? Nyilvánvalóan meg lehetne tenni. De jelen pillanatban azt csinálja a kormányzat, hogy akinek nagyobb lobbiereje van, tehát jobban rá tud hatni a kormánypártokra, hogy lépjünk már, vagy éppen nagyobb társadalmi háttérrel rendelkezik - mondjuk, olyan szakszervezet, akinek van egy érdekérvényesítő ereje -, azok tudnak előrelépni, mindenki más meg lecsúszik. Ez a tipikus igazságtalan bértábla. Így lehet egymás ellen uszítani, uszítani a társadalmat, és ez a megosztottság, amit a Fidesz-KDNP a társadalomban szít, tudja megtartani azt a fajta hatalomtechnikát, amit alkalmaznak. Nyilvánvalóan ez az oka annak, hogy az eredeti indítványnak megfelelően ezer örömmel támogattam volna ezt, ha a módosító indítványomat befogadják és kiveszik a nagyobb településeknek ezt a véleményem szerint indokolatlan fizetésemelését.
Még egy dolgot hadd mondjak el, ami se országgyűlési képviselőnek, se másnak egyébként ma Magyarországon nem jár; tehát hogy mikor kap egy pedagógus bármilyen milliós jutalmat, vagy a közszférában bárki. Az elmúlt hetek hírei, két fideszes önkormányzatnál is az történt, azt hiszem Nagykanizsánál 4 milliós jutalmat szavaztatott meg a testülettel magával. Tehát ilyen településeknél, ahol milliós jutalmakat adnak, indokolt az, hogy még 250 ezer forinttal megnöveljük a fizetésüket havi szinten?
Összességében az a határozott véleményem, hogy minden eszközzel, bármi áron, de valamilyen szinten igazságot kell teremteni a kistelepülések vezetőinek a jövedelme vonatkozásában, figyelembe kell venni azt, hogy milyen mennyiségű és milyen minőségű munkát látnak el, és lehetőség szerint jutalmazni ezt, ösztönözni kell a fiatalokat és az innovatív, jó gondolatokkal rendelkező vezetőket, hogy menjenek oda kistelepülési vezetőknek, és ezért olyan béreket kell alkalmazni, hogy azt meg lehessen tenni, ugyanakkor az égvilágon semmi nem indokolja azt, hogy fővárosi kerületekben, megyei önkormányzatok vezetőinél, akár megyei jogú városoknál, akár a 30 ezer fő feletti településeknél összességében több százezer forintos fizetésemeléseket tegyünk. És ez a legszélsőségesebben pont a fővárosi kerületeknél jelentkezik, ott negyedmillió forint, 248 ezer forint csak az emelés. Hány ápolónő vagy hány közszférában dolgozó örülne nem ekkora emelésnek, ekkora bérnek egyáltalán!?
Jelen pillanatban én nyilvánvalóan megértem az ellenzéki képviselőtársaimat, hogyha azt mondják, hogy így tesznek egy kicsi jót, hogy így tudják elérni legalább azt, hogy a kistelepüléseké meglegyen, csak nekem az az aggályom, hogy ennek ellenére maga az igazságtalanság, az, hogy arányaiban mennyivel nagyobb jövedelmet biztosít így a nagytelepüléseknek az Országgyűlés, ez nem biztos, hogy megéri ezt az árat.
Így aztán jelen pillanatban nem tudom bejelenteni azt, hogy a Lehet Más a Politika frakciója támogatja ezt, a jelen pillanatban is egyeztetünk, és megpróbálunk a holnapi szavazásig döntést hozni arról, hogyan járjunk el. Abban bíztunk, hogy a módosító indítványunk átmegy. Abban bíztunk, hogy fel fogja mérni a Fidesz-KDNP azt, hogy nem indokolt a költségvetést ilyen szinten megterhelni, jócskán lennének a közszférában olyan helyek, ahol erre a bérkeretre szükség lenne, és így, hogy nem ment át a módosító, és a Törvényalkotási bizottság ezt elutasította, most abba a kellemetlen helyzetbe hoz bennünket a Fidesz-KDNP, illetve a Törvényalkotási bizottság többsége, hogy bizony újra kell gondolni az álláspontunkat, és meg kell nézni, hogy ilyen áron szabad-e ezt támogatni.
(18.10)
Kérem tisztelettel véleményünk elfogadását és megértését. És kérem, attól ne tántorodjanak el, hogy a kistelepülések helyzetén javítsunk, de az, hogy 25 ezres meg 28 ezres fővárosi kerületeknek 250 ezres jövedelemmel egészítsük ki, ott, ahol jutalmakat vesznek fel, kérem, lássák be, hogy a magyar társadalomban, a jelenlegi helyzetében semmilyen formában nem indokolt. Ez fogja meghatározni a szavazási magatartásunkat. Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiból.)
