SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelettel kérem az elnézésüket, nem szeretnék visszaélni az idejükkel, csak akkor tegyük már tisztába ezt a bérkérdést, hogy hogy is van.
Tehát 2014-et megelőzően egy másmilyen szabályozás volt, a köztisztviselői illetményalap szorzójával határozták meg ezt. Akkor nem volt 500 fő alatt, hanem 1000-nél kevesebb lakosú települések esetén 7-9-es szorzóval, 1000-3000-ig 8,5-11-es szorzóval, 3000-10 000-ig 11-12-es szorzóval.
(18.30)
Ez azt jelentette, kedves Boldog képviselő úr, hogy a legkisebb településeknek 1500 fő alatt a bruttó jövedelme lehetett 309 200 forint. Most a teljes emeléssel sem fogja elérni azt, ami 2014 előtt volt. Azzal, hogy most az én táblázatomban még a 20 százalékos van, tehát a TAB-döntés előtt, ez most 199 176 forint bruttót jelent a kistelepüléseken. Ha a TAB-on miután átment ez a módosítás, ez körülbelül 30 ezer forinttal fogja növelni, tehát azt jelenti, hogy 240 ezer forintra fel tudjuk tolni. (Közbeszólások a Fidesz és a Jobbik padsoraiból: Majdnem 300 ezer forint!) 300 ezer forintra? (Hegedűs Lorántné: Igen, 300 ezer.) 300 ezer lesz. Akkor már csak 9 ezerrel vagyunk alatta.
De az az állításom, hogy nekik nem emelkedett, áll. Az, hogy most nekik rekonstruáljuk a 2014 előtti állapotokat, míg a fővárosi kerületeknél viszont egy majdnem 300 ezres növekedésben vagyunk, mert ’10-ben is növekedett neki, és most egy újabb növekedést adunk. De ha a téma szakértői itt vannak, akár Hörcsik, akár Boldog képviselőtársam, tessenek már nekem megmondani, hogy mondjuk, a fővárosi kerületek külön kiemelése és magasabb sávba sorolása milyen szakmai indok alapján van.
Tehát a fővárosi kerületekben van, hogy 25 ezer fős az egész önkormányzat, bocsánat, a kerület lélekszáma. Az önkormányzatok dúsgazdagok, hiszen dugig vannak helyi iparűzési adóval, kétszer akkora hivatalokat vagy háromszor akkora hivatalokat tartanak fönt, ugyanakkor megint egy tényt mondok: 2700 településnek van Magyarországon az, hogy nincs saját bevételi forrása, tehát a helyi iparűzési adóból származó jövedelme nincs meg. Ha tehát azt mondják, hogy ez az árukapcsolás, amit önök megcsináltak, ez jó, akkor én egyetértek azzal, amit Hörcsik képviselőtársam mond. Örülök neki, hogy sikerül megemelni a kistelepülési szerkezetben.
Egyetértek azzal, amit Boldog képviselőtársam mond. De mondják már meg nekem, mi indokolja a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi polgármesterek esetében ezt az emelést!? Mi indokolja a megyei önkormányzatok élén, a 30 ezer fő fölöttieknél? Ők már eleve többet keresnek most, jelen pillanatban is, mint ’14 előtt kerestek! Mint ugye bemutattam vagy igyekeztem bemutatni számokkal, hiszen megváltozott, mert nem úgy van most, hogy 1000 fő alatti, hanem 500 és 500-tól 1500-ig, míg ott abban a tételben, most nem teljesen, ha 300 ezer lesz a bruttó, akkor nem sikerül teljesen rekonstruálni a ’14 előtti 309 200-at.
Tehát tessenek már nekem ezt elmagyarázni, ha itt vannak szakértő politikusok! Mi indokolja a fővárosi kerületeknél ezt? Mi indokolja azt, hogy ne legyen emelés a kistelepüléseknél, hanem csak rekonstruáljuk a ’14 előtti állapotot? Erre várnék tisztelettel választ, mert én meggyőzhető vagyok egyébként. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
