SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen, a cím nagyjából lefedi azt a témát, ami miatt fel akartam itt emelni szavam. Van ez a fideszes-KDNP-s megalomán őrület, hogy idehozzuk ezt az olimpiát, hogy habár nem bírunk egy normális napot megszervezni, de majd erre biztos képesek leszünk, a sok-sok társadalmi baj mellett nyilvánvalóan az, hogy milyen áldozatokkal jár még.
Ha nem veszik zaklatásnak, és nem élek vissza nagyon a türelmükkel, akkor nagyon picit szeretnék beszélni a Fenntartható fejlődés bizottságának a vezetőjeként arról, hogy bizony a Magyar Országgyűlésnek az elfogadott természetvédelmi jogszabályai kapcsán mik azok a szempontok, amelyeket még érdemes lenne figyelembe venni.
A Hármashatár-hegy első említése Belitzky Jánostól pontosan tíz évvel az Aranybulla elfogadása előtt keltezett, ahol Nagy-hegynek nevezik, illetve Magas-hegynek, latin fordítás alapján, és ott található a Szamár-kő. Innentől kezdve több nevet kapott a főváros környékén lévő szikla, amely mészkő alapzatra, dolomitra jött létre, és a XIX. században kapta meg a most ismert nevét, hiszen Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös hármas határa lett a Hármas-határ-hegy, és ezt jelképezte.
Azt, hogy a Hármashatár-hegy a főváros közelségének ellenére megőrizte eredeti természeti képét, mi sem bizonyítja jobban, mint a budai nyúlfarkfű jelenléte. A budai nyúlfarkfűről annyit kell tudni, hogy nemzetségének Kárpát-medencei középső részén előforduló egyik endemikus faja. Az endemikus faj pont az ellentéte a kozmopolitának, ugyanis ez azt jelenti, hogy csak itt és a világon egyedülállóként itt fordul elő, és ebből adódóan kiemelt természeti értéket képviselnek ezen fajok. De a dolomit-szikla-gyepeken túl a gyertyános-tölgyesek megmaradása lehetőséget teremtett arra, hogy a piros kígyószisz, a házi berkenye, a vadkörte, a ligeti szőlő, a fekete madárbirs, az orchideák közül a légybangó, szarvas bangó, a sallangvirág is megmaradjon itt. Nyilvánvalóan nemcsak a növényflórája az, ami kiemelt értékként megmaradhatott, hanem a faunája is nagyon sok szempontból értéket képvisel a főváros környékén. A fűrészeslábú szöcskétől a rablópillén át a pannon gyíkig nagyon sok védett és fokozottan védett állatfajjal is találkozhatunk ezen a területen.
Maga a hegy már régi kálváriák színtere, hiszen ha visszanézzük az elmúlt időszakot, akkor bizony a Pilisi Parkerdőgazdaságnak, ami nagyjából a rendszerváltás óta kezelte az egész területet, sokszor meg kellett vívnia az igazáért, hogy ez a kezelés megmaradjon, és maga a terület nemcsak természetvédelmi értékeit a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként megőrizhesse, hanem bizony ott olyan tartalmas, fenntartható erdőgazdálkodás folyjék, ami biztosítja mindennek a lehetőségeit.
És most jön az olimpia. Az olimpiai számok között néha meglepő ágakat találhatunk, és nyilvánvalóan egy ilyen az is, hogy a mountain bike olimpiai számként 2024-ben az esetleges budapesti olimpiának a része lehet. A mountain bike, mint ismert, hegyi kerékpározásként az egyik leginkább olyan tevékenység, ami a motorkerékpár és általában az ilyen jellegű tevékenységek mellett ezeket a dolo-mit-sziklagyepeket veszélyeztetheti a használatból adódóan, és itt néhány száz sportoló és néhány ezer néző részvételére számítanak a szervezők.
Nyilvánvalóan a stratégiai igazgató azt állítja, hogy nyugodjunk meg, mindenki dőljön hátra, ez a terhelés nem fog semmi érdemit jelenteni. Ugyanakkor, ha megnézzük, hogy milyen lehetőségek vannak ott ezen sportág helyszínének a kialakítására, akkor gyakorlatilag a legfontosabb védett értékek helyszínével fogunk találkozni, és nyilvánvalóan ez az aggály, hogy a Fidesz-KDNP-nek ez a természetpusztító, fairtó, alapvetően környezettel ellentétes politikája megjelenik itt is, ez nyilvánvalóan innentől kezdve most már borítékolva lehet.
Ebből adódóan szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy a tervezett változásokról nem lehet úgy dönteni, hogy sem az önkormányzat, sem a főváros, sem a kormány nem kívánja tájékoztatni a helyi lakosságot, és a lakossági fórumot is csupán Láng Zsolt, a II. kerületi polgármester a Szabad Népében, a Budai Polgárban egy apróhirdetésben tájékoztatta, tehát gyakorlatilag úgy valósult meg az egész terv, hogy senki nem tudott róla.
Az LMP álláspontja szerint a Hármashatár-hegy a kevés eddig megmaradt budapesti zöldfelületek egyik ékköve, nem engedhetjük, hogy a Fidesz gazdasági érdekei miatt a budaiak újabb zöldfelületet veszítsenek, és ebből adódóan az a közérdekűadat-igénylés, amit az LMP benyújtott a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. felé, szeretné feltárni annak a kockázatát, hogy mi is fog itt történni.
Arra kérem az Országgyűlést, hogy semmi olyan fejlesztést semmilyen cégnek, semmilyen érdek alapján ne engedélyezzen, ami a Kárpát-medence megmaradt természetiérték-gazdagságát veszélyeztetheti, és a főváros kevéske zöldterületének az összeomlásával járhat. Ehhez kérem segítségét a magyar kormánynak és az Országgyűlésnek. Köszönöm a szót, elnök úr.
(19.50)
