TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! (Zaj. - Az elnök csenget.) Ha megengedi nekem, akkor egy kicsit visszatekintenék néhány évre, pontosan hat évre, a 2010-es állapotokhoz, hogy milyen állapotban is volt akkor az ország ebben a tekintetben.
Először is, a munkanélküliség mértéke közel 12 százalék volt még 2010-ben, a kormányváltáskor, ez azt jelentette, hogy több mint 500 ezer munkanélküli volt Magyarországon. A 15-74 év közötti foglalkoztatottak száma 2010-ben 3 millió 732 ezer 400 fő volt. A kormány egyértelműen kitűzte azt a célt, hogy 10 év alatt egymillió munkahelyet teremtsen Magyarországon, kitűzte azt a célt, hogy csökkenteni kell a munkanélküliséget és növelni a foglalkoztatottak számát és arányát.
Hat év kemény, következetes munka eredményeképpen ugyanezek a számok a 2016. év végén a következőképpen néznek ki: a munkanélküliség mértéke Magyarországon 5 százalék alá csökkent; a 15-74 év közötti foglalkoztatottak száma pedig 4 millió 342 ezer 700, azaz 600 ezerrel több embernek van munkája, mint a kormányváltáskor. Ez azt is jelenti Magyarországon, hogy míg a kormány 2010-től a növekvő munkanélküliséggel kellett hogy szembenézzen, hat év alatt elérte azt, hogy lényegében Magyarországon most már munkaerőhiány van.
Ahhoz, hogy a növekedési pályára állított gazdaságot, a gazdaság értékét, erejét meg tudjuk tartani, ahhoz versenyképes gazdaságra van szükség, versenyképes munkaerőre van szükség, s a kormány kimondta, hogy a versenyképesség érdekében jelentősen szükséges növelni a munkajövedelmeket, jelentősen szükséges növelni a minimálbért, illetve a szakmunkásbért.
Fontos versenyképességi szempontból az, hogy a magyarországi vállalkozások ennek a forrását elő tudják teremteni, ezért a kormány egy hatéves bérmegállapodást kötött novemberben, ami egyébként példa nélküli Magyarország történelmében, de nemzetközi viszonylatban is, hiszen megállapodott a kormány a munkaadókkal és a munkavállalókkal, hogy hat év alatt mennyivel fogják növelni a béreket, és ugyanakkor pedig a kormány vállalja a közterhek csökkentését. Erre nem volt példa még Magyarországon. Azt gondolom, nem nagy szavak, amikor azt tudom mondani erre a megállapodásra, hogy történelmi jelentőségű megállapodás született Magyarország életében, a magyar munkavállalók, a munkaadók és a kormányzat életében.
Nagyon fontos az, hogy ezeket a forrásokat a vállalkozások elő tudják teremteni, ezért a kormány részéről a vállalás a következő: egyrészt csökkenti a társasági adó mértékét egységesen 9 százalékra, ez 145 milliárd forintot hagy a vállalkozások kasszájában, amiből fejlesztéseket tudnak megvalósítani, ezzel új munkahelyet teremteni, illetve emelni a munkavállalói béreket. A 9 százalékos társasági adóval az Európai Unió tekintetében elsők vagyunk, hiszen Magyarországon így a legalacsonyabb a társasági adó mértéke.
Jelentős lépést teszünk a munkáltatókat terhelő adók csökkentése tekintetében is, hiszen ez most az adóék 48,2 százalék, amivel az OECD-országok tekintetében a 6., nem olyan jó helyen állunk. Ezt felismerve csökkentjük a munkáltatókat terhelő adók mértékét, azaz a szociális hozzájárulási adót 2017-ben 5 százalékkal s az azt követő években pedig 2 százalékkal, illetve feltételekhez, bérnövekedéshez kötötten 2-2 százalékkal a következő három, illetve négy évben, így összesen 15,5 százalékkal csökkenhet a munkáltatói adó mértéke a következő hat évben.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország ezt a közterhet tekintve is az Európai Unió éllovasává válhat. Magyarország néhány éven belül az Európai Unió egyik legversenyképesebb országa tud lenni, és ehhez kellett az elmúlt hat év kőkemény kormányzati, következetes munkája, kellett a magyar gazdaság, a magyar emberek teljesítménye, ezt az emberek ilyen formában, bérnövekedés formájában fogják most visszakapni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
