BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A vezérszónoki felszólalásban már megemlítették az Eszosz-ügyet, és én bővebben erről szeretnék beszélni, mert Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, Hajdú-Bihar megyét és Szolnok megyét érinti az ügy, és sajnos több mint egy év elteltével se tudtunk előrelépést tenni ebben az ügyben. És, megmondom önnek őszintén, legfőbb ügyész úr, én csodálkozom ezen. Én nem vagyok hatóság, én nem vagyok nyomozó hatóság, viszont körülbelül ezer károsultat látogattam végig, és nagyon érdekes tapasztalataim voltak. És tudjuk, hogy az ügyben elrendelték úgymond a nyomozást, mégis nem hallottam, hogy egyetlenegy károsultat a rendőrség megkeresett volna, pedig ha ugyanazokat végighallgatják a rendőrség munkatársai, amiket mi - és mondhatom úgy, hogy józan paraszti ésszel végighallgatva és végiggondolva -, akkor talán már meg is oldották volna az ügyet.
Emlékezni kell arra, hogy 2014 végén ennek a majdnem 3 milliárd forintos támogatásnak az odaítéléséről egy grémium döntött, aminek tagja Orbán Viktor, Lázár János, Seszták miniszter úr és maga Varga Mihály is. Arról, hogy az Eszosz kapja meg ezt a támogatást és ne másik száz szövetkezet - és csak ez az egy szövetkezet kaphatta meg Magyarországon -, ez a grémium döntött.
Majd amikor a projektet elindították, mindenki azt gondolta, hogy amúgy - ha végigolvassuk magát a pályázatot - egy rendkívül jó ötlet megvalósítása fog megtörténni, amit Fazekas Sándor miniszter úrnak is támogatnia kellett, együttműködési megállapodást kellett a szövetkezettel aláírnia, mert szükség volt az állami erdőgazdaságokra is, mivel a munkákat az állami erdőgazdaságok területén kellett volna hogy létrehozzák.
Az Eszosznak körülbelül 1,5 milliárd forintos támogatást fizetett ki az EMMI, és azért fontos ez is, mert miután kipattant a botrány, még többszöri támogatási kifizetések is történtek, úgy, hogy maga a minisztérium tudott arról, hogy visszaélések zajlanak az uniós pályázat megvalósításánál. Majd sorozatos sajtótájékoztatók, parlamenti műfajban azonnali kérdések, interpellációk után úgy döntött az EMMI, hogy 2015. szeptember 22-én felbontották a támogatási szerződést az Eszosz-szal, lefolytattak egy vizsgálatot, aminek az lett az eredménye, hogy meg kell szüntetni a szerződést.
Hajdú-Bihar megyében a Hajdú-Bihar megyei Szocialista Párt elnöke, helyi vezetője feljelentést tett, és tudja, mi történt, legfőbb ügyész úr? Hogy egyik NAV-kirendeltségtől áttették a másikhoz. Egy év alatt ennyi történt az ügyben. Elkezdték az aktákat tologatni, közben a bíróságok körülbelül ezer károsultnál meghozták a döntést, hogy a munkabérüket ki kell fizetni. A nyomozásban meg ennyi történt, hogy egyik kirendeltségtől áttettük a másikhoz.
Csepreghy Nándor államtitkár úr többször itt a parlamentben szent fogadalmat tett, hogy rendezni fogja a károsultaknak az ügyét, majd múlt héten a Magyar Közlönyben megjelent egy határozat, ahol kiemelt partnerré nyilvánította az Eszoszt a kormány, azért, hogy a bíróságokat meg tudja kerülni, és végre a kártalanítás el tudjon indulni. Legfőbb ügyész úr, ez a menet, ha nem boldogulunk a bíróságokkal, akkor hozunk egy kormányhatározatot, hogy meg tudjuk kerülni, hogy végre a kártalanítás el tudjon indulni?
Azt nem érti az ember, ezer károsulttal én elbeszélgettem, elmondták, hogy hogyan lettek beirányítva az Eszoszhoz kötelezően a munkanélküliek, hogyan vették rá a fideszes polgármesterek, hogyan fenyegették meg őket, hogyan zajlott maga a munkaleosztás, hogyan zajlott a támogatás kifizetése - amúgy itt európai uniós forrásokról beszélünk -, színtisztán látszott, hogy mekkora csalás bűncselekmény zajlik, hogy ez a hatóságoknak miért nem egyértelmű. Remélem, hogy tud erre választ adni, legfőbb ügyész úr.
Egy másik ügy, amiben én majd itt újságcikkeket szeretnék felolvasni. Előtte szeretnék több kérdést feltenni legfőbb ügyész úrnak. Ki Rogán Antal? (Dr. Polt Péter dr. Belovics Ervinnel beszél.) Önnek tettem föl a kérdést, legfőbb ügyész úr, és szeretném, ha majd a viszonválaszában válaszolni is tudna. Ki Rogán Antal? Mitől szent és sérthetetlen ez az ember Magyarországon? Mit kellene még elkövetnie, hogy egyáltalán nyomozás induljon ellene? Mi kellene hogy történjen Magyarországon, hogy eljárást indítsanak ez ellen az ember ellen?
És akkor szeretnék egy cikket felolvasni legfőbb ügyész úrnak:
„Hiába állította a bíróságon a Prisztás-gyil-kos-ság felbujtójaként jogerősen elítélt Portik Tamás, hogy 10 millió forintnak megfelelő eurót adott át Pápa Marianne nevében Rogán Antalnak, az ügyészség nem indított nyomozást az ügyben. A Központi Nyomozó Főügyészség ugyanis elutasította a fideszes Tényi István által hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt tett feljelentést. Tényi azután fordult az ügyészséghez, hogy Portik Tamást június közepén tanúként hallgatta meg a Fővárosi Törvényszék Rogán Antal miniszter és Juhász Péter, az Együtt alelnöke közti személyiségi jogi perben. A nyomozó hatóság egyebek közt azért utasította el a feljelentést, mert szerinte Portik Tamás nyilatkozatának valóságtartalma már önmagában is erősen kétséges, de a feljelentéskiegészítés során beszerzett adatok is erre mutatnak. A feljelentést elutasító határozat szerint például Portik a pénzátadás helyszínéül előbb a Centrál Kávéház melletti szűk utcában valamilyen pártirodát nevezett meg.
Az ügyészség érdekes megállapításokat tett. A Portik állítása szerint átadott pénzről is úgy látják, hogy a jogtalan előny összege tekintetében is életszerűtlenek és aggályosak az elítélt állításai, Portik ugyanis a konkrét összeget úgy jelölte meg, hogy 10 millió forintnak megfelelő euró, az összeggel kapcsolatban pedig a Központi Nyomozó Főügyészség szerint a kételyeket ébresztő állításon túlmenően semmilyen konkrétumot nem mondott. Vallomásában ugyanis Portik Tamás nem tért ki a pontos euró-összeg-re, annak forrására, címletezésére, illetve egyéb olyan jellemzőire, ami nyilatkozatát tartalommal töltené meg és hitelt érdemlővé tenné.
Végezetül az ügyészség megállapította, hogy a Portik Tamás által elmondottak valóságtartalmával szemben olyan ésszerű kételyek támaszthatók, ami alapján a nyomozás törvényes elrendelésére nincs törvényes alapja a nyomozó hatóságnak.” (Dr. Bárándy Gergely közbeszól.)
Majd megjelent egy másik cikk: „Egyelőre nem nyomoznak egy másik, szintén Rogán Antalnak juttatott kenőpénz ügyében sem.” Ugyancsak ugyanaz az ember tett bejelentést, azután, hogy egy Vizoviczki László ellen folyamatban lévő büntetőügy negyedrendű vádlottjával egy interjút leközöltek. Rogán Antal polgármesterként - nem miniszterként - 4 millió forint kenőpénzt vett át a diszkócsászártól különböző V. kerületi teraszok megnyitásának engedélyezéséért. „Állítása szerint kihallgatásakor az ügyészek kinevették, amikor arról érdeklődött, hogy mikor kerülhet a vádlottak padjára Rogán Antal.”
(13.20)
Legfőbb Ügyész Úr! Ki Rogán Antal? Ki ez az ember? És mitől kell tartania önnek vagy valamelyik munkatársának, vagy más embereknek a Fidesz padsorain belül, hogy nem indítanak ellene eljárást? Mi kellene hogy történjen még ebben az országban, hogy fideszes politikusok ellen eljárást indítsanak? (Korózs Lajos: Ez lesz a vesztetek!) Remélem, válaszolni fog, legfőbb ügyész úr, mert órákat lehetne erről az ügyről beszélni.
Van még egy másik ügy (Korózs Lajos: Játékgépek!), el se tudjuk az összeset mondani, ez a Quaestor-ügy, tisztelt legfőbb ügyész úr. Körülbelül 32 ezer károsultról beszélünk. Megjelentek olyan hírek, hogy maga a Quaestor bedöntése vagy maga a csődje annak a következménye volt, hogy nagyon gyorsan nagyon sok pénzt kivettek. Érdekes módon, ha egy listát megnézünk, ami a sajtóban megjelent, kormányzati intézetek és Fideszhez köthető politikusok vannak a listán (Dr. Völner Pál: Gyurcsány!), akik egy bizonyos hírre nagyon gyorsan nagyon magas összegeket vettek ki.
2015. március 10-én a Magyar Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét. Akkori közleményükben azt írták, hogy a Magyar Nemzeti Bank a cégnél indított célvizsgálata során a társaságnál szabálytalanságokat észlelt, ezért füg-gesztette fel részlegesen a Quaestor tevékenységi engedélyét. A Nemzeti Nyomozó Iroda az ügyben ismeretlen tettes ellen indított nyomozást csalás bűntettének gyanúja miatt még március 11-én, Tarsoly Csabát azonban csak március 26-án vették őrizetbe. Tud-e arról valamit mondani, legfőbb ügyész úr, hogy március 11. és március 26. között vajon mi történt? Miért kellett ennek idő, hogy a letartóztatás megtörténjen? Mondhatjuk azt, hogy addig még arra is volt ideje és lehetősége Tarsoly Csabának, hogy egy közmunkás személyében strómant állított a Quaestor-cég élére.
A fővárosi főügyész, miután egy közérdeklődésre számot tartó büntetőügyben csörgősipkás bohócnak titulálta az eljáró bíróságot, a Quaestor-ügyben bírálta éles, durva, személyeskedő stílusban a Fővárosi Törvényszéket és az eljáró bírót egy sajtótájékoztatón, amit a bíróság sem hagyott szó nélkül. A botrányról egy internetes hírportál az alábbiakat írta:
„A Fővárosi Törvényszék kedden közleményben utasította vissza Ibolya Tibor fővárosi főügyésznek a Quaestor-ügyben a bíróság és az eljáró bíró tekintélyét szerinte sértő kijelentéseit, rámutatva a főügyészség általuk szakmailag tévesnek tartott álláspontjára. A törvényszék közleménye a Quaestor-ügyben az elmúlt napokban kibontakozott vita ügyében úgy fogalmaz, hogy Ibolya Tibor példátlan módon már nem először a sajtón keresztül támadja a Fővárosi Törvényszéket. A bíróság megengedhetetlennek tartja, és a leghatározottabban visszautasítja, hogy a fővárosi főügyész a nyilvánosság előtt tesz olyan kijelentést, illetve enged sejtetni olyan álláspontot, amely nem csupán nélkülözi a ténybeli és a szakmai alapokat, hanem az eljáró bírói tanács elnökének gyorsolvasási képességére és tárgyalási leterheltségére vonatkozóan tett személyeskedő megjegyzéseivel a Fővárosi Törvényszék, valamint az eljáró bíró tekintélyét is sérti.”
A képviselőtársam önnek tett fel itt a parlamentben azonnali kérdést ez ügyben, és én ezt nem szeretném felolvasni, mert ki van nyomtatva, csak szeretném megkérdezni a legfőbb ügyész urat, hogy néhány hónap elteltével mit tud ez ügyről mondani.
Szeretnék még egyet megkérdezni a legfőbb ügyész úrtól. Van-e köze a Quaestor-ügyhöz a legfőbb ügyész úrnak? Van-e érintettsége a Quaestor-ügyben? Lesz-e valamikor bíróságon meghallgatása személyesen önnek vagy bárkinek, aki önhöz tartozik? Eljut-e oda a magyar bíróság, hogy amit leírnak újságcikkek, és majdnem tényként írják le a magyar állampolgárok részére, mondjuk azt, hogy higgyenek még a bíróságban, higgyenek még az ügyészségben, az valaha Magyarországon megtörténik?
Én szeretném azt hinni, legfőbb ügyész úr, lehet, hogy naiv vagyok, de szeretném azt hinni, hogy igen, ez egyszer meg fog történni, mert önök sem lesznek örökké védettek. Legfőbb ügyész úr, egyszer mindennek vége van, a védettségnek is, és én szeretném, ha ez megragadna önben, hogy örökké nem lesz védett még ön sem. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
