Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Közeleg a tél, és bizony a devizahitel-károsultak számára nem lesz olyan boldog a karácsony, mint lehetne, ha ez a kormányzat a helyzet magaslatán állt volna, és tett volna érdemi lépéseket is értük. A közelmúltban a Romániának nevezett országban született egy döntés, ahol tulajdonképpen felvételkori árfolyamon váltották át azokat az úgynevezett hiteleket, amelyeket Magyarországon is devizahiteleknek kereszteltek el. A hazai lélekbátorság messze nem volt ekkora a kormányzó pártok képviselőiben, hiszen aki 160 forinton vette fel a hitelét, önök azoknak is 256 forintos, majdhogynem piaci árfolyamon forintosítottak. A különbséget, a hatalmas elrabolt összeget pedig jóváírták bankár barátaik számára.
Elmondhatjuk ugyanakkor, hogy még most is menthető lenne a helyzet, de az imént éppen a legfőbb ügyész úr arrogáns, kioktató válaszából láthattuk meg azt, hogy miért lehetetlen Magyarországon ettől a kormányzattól érdemi megoldást várni. Ráadásul elkövették azt az elképesztő árulást, amely nagyon-nagyon ritka az európai piacon. Olyan paktumot kötöttek a Bankszövetséggel, amelynek értelmében további terheket nem akarnak az érintett bankokra rakni, és nem kívánják rendezni az emberek helyzetét, legalábbis azokét, akiket egy szervezett kifosztó mechanizmus keretein belül tulajdonképpen kisemmiztek, nagyon sokan elvesztették az otthonukat.
Amikor a héten azonnali kérdés formájában és korábban is többször feltettem a kérdést azt illetően, hogy mégis mi a célja a kormánynak a devizahitel-károsultak tömegével, az ő helyzetük rendezésével, kezelésével, rendre olyan államtitkári válaszokat kaptunk, amelyek szerint ez a probléma megoldottnak tekinthető, a devizában mért lakossági hitelállomány mértéke nagymértékben csökkent. Igen ám, ekkor szoktuk elmondani, hogy már nem devizában tartják nyilván a hazugságot, hanem forintban, de ettől a hazugság még hazugság marad.
Egy példát hadd osszak meg önökkel! A jobbikos képviselők ott vannak mindig a fogadóóráikon, igen könnyű megtalálni őket akár bejelentkezés nélkül is. Ez történt Óbudán is múlt héten, amikor egy hitelkárosult vállalkozó úriember tért be hozzánk. 24 millió forintot vett fel annak idején. Ezt követően 17-et már visszafizetett, amikor pedig elmaradt a részletek törlesztésével, egy számunkra is érthetetlen mechanizmus révén most már 86 millió forintos tartozást mutatnak ki nála, hiszen teljesen egyértelmű, hogy mind a bank, mind a végrehajtó indokolatlan összegeket, indokolatlan tételeket terhelt rá. Ezek aztán nyilván büntetőkamattal kerültek megfejelésre, az érintett pedig belekerült abba a spirálba, hogy egyik tartozása miatt már nem tudta a másikat fizetni.
Miközben, ha ez a kormányzat ott áll a vártán és időben beavatkozik, tisztességes módon, akkor megelőzhető a baj, és megelőzhető az, hogy családok tízezrei kerüljenek hasonló helyzetbe. Hiszen ne gondolják azt, hogy az önök kormányzása után, amikor már nem Fidesz-KDNP lesz Magyarország élén, akkor ez a probléma nem lesz akut és létező. Ezeket az embereket szociális transzferekkel, egyebekkel akkor is életben kell és muszáj tartani, nem szabad tőlük megvonni a segítséget, de számukra is jobb lenne, és ők is ezt szeretnék, ha a társadalom termelő, produktív, adófizető tagjaivá válhatnának, ehhez ugyanakkor életesélyt kell számukra biztosítani.
Ennek érdekében javasoltam azt, hogy a Magyar Nemzeti Banknál felhalmozódott, a devizahiteles-átváltásból felhalmozódott mintegy 260 milliárdos többlet kárára hozzunk létre egy olyan kártérítési alapot, ahova átcsoportosíthatjuk az érintett összegeket és ahonnan minél több érintett polgár eredeti élethelyzetét megkísérelhetnénk helyreállítani. Nem árulok el titkot azzal és nem okozok meglepetést, hogy bizony ez az elképzelésünk még tárgyalási szakaszba sem juthatott, a Fidesz-KDNP-nek - idézőjelben - köszönhetően.
Mindemellett el kell mondani, hogy bár az árverési és végrehajtási rendszert érintően történtek azért finomhangolások és gesztusértékű lépések, a visszaélések továbbra is sorozatosak, nem lehet úgy tenni, mintha ezek nem léteznének. El kell hogy mondjuk, hogy továbbra is 140 ezren rendelkeznek olyan elmaradással, ami rövid vagy középtávon azzal fenyegeti őket, hogy elveszítik a lakhelyüket, tízezrével került sor olyan árverésre, amelynek sok esetben csak azért nem lett a lakás kiürítése a vége, mert egész egyszerűen nem volt vevő. És el kell hogy mondjuk azt is, hogy a Nemzeti Eszközkezelő, amely segítségként nem fogható fel az emberek ingatlantulajdonának elvétele miatt, de legalább levegőt adhat a károsultak egy részének, alig pár száz ingatlanszerződés aláírására képes már, a kvóta betelik.
Nem látjuk, hogy a kormány költségvetési forrást különített volna el erre a célra, éppen ezért haladéktalan cselekvésre lenne szükség, hogy a devizahitel-károsultak karácsonya, ha nem is szép, de legalább elviselhető legyen, és végre újra hihessenek egy szebb jövőben. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
