BODÓ SÁNDOR,
BODÓ SÁNDOR,
BODÓ SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen jobbikos képviselőtársaimnak ezt a javaslatot, valóban maximálisan egyetértek azzal, hogy nem pártpolitikai ügyről van szó.
(12.10)
Ezt fontos hangsúlyozni, és kérem, hogy a hozzászólásainkat is ennek függvényében értékeljék. Azt gondolom, talán nincs is olyan család, nincs is olyan személy, akinek a beszélgetési kapcsolatrendszerében ne hangzott volna el az a mondat, hogy óraátállítás, régi vagy új idő szerint találkozunk, nem is tudom, hogy most előre vagy vissza kell állítani az órát. Tényleg, ez része a magyar hétköznapoknak évente két alkalommal, és ahogy elhangzott, teljes mértékben megosztja a lakosságot. Van, aki azt mondja, hogy egyszerű technikai művelet neki átállítani azt a bizonyos készüléket; és tényleg vannak olyanok, azt gondolom, főleg inkább idősebbek, akik pedig hetekig, hónapokig szenvedik ennek a hatását, és ezt nyilván gyakran szóvá is teszik a környezetüknek.
Ahogy a magyarok nagy százalékát érinti és érdekli ez a téma, úgy nyilvánvalóan szakmai kutatás is készült ebben a vonatkozásban, ezt képviselő úr már részben említette is, és valóban így van, hogy ötből négy ember egyébként eltörölné, ellenzi az óraátállítást. Érdekes még, hogy az ellenzők táborán belül is kétharmad a nyári időszámítás híve, ez önmagában egyébként nem olyan különleges dolog, de 23 százalékuk a téli időszámítást vállalná, és vannak igazi ínyencek is, körülbelül 13 százalék a lakosságból, aki időzónaváltást támogatna, amiről egyébként már szintén elhangzott néhány gondolat a korábbiakban.
Az óraátállítás nyári időszámításra nem újszerű találmány, már 1916-ban volt erre kísérlet Magyarországon, sőt be is vezették. Ekkor egyértelműen az energiatakarékosság volt az indok, és ebből nyilvánvalóan az is adódott, hogy a termelőüzemekben, nagyüzemekben minél tovább tudjanak természetes fény mellett dolgozni az emberek. Ez költséghatékonyság szempontjából is lényeges kérdés volt és valószínűleg a munkamorál szempontjából is. Egyébként nemcsak Magyarország küzd ezzel a problémával, hiszen Amerikában is volt ilyen kezdeményezés, és a rövidebb éjszakáktól érdekes módon a bűncselekmények számának csökkenését is várták, és ami még érdekesebb, ez egyébként be is igazolódott azokban az időkben.
Természetesen, ahogy elhangzott, vannak ellenzői a nyári időszámításnak. Ahogy említettük, sok esetben megzavarja a biológiai óránkat. De ma már azt gondolom, hogy az ipar szerkezetének átalakulása, az új technikai eszközök, a légkondicionáló berendezések működése szintén mind-mind olyan szempont, ami ezeket a korábbi érveket átgondolásra méltónak találja.
A hazánkban 1980 óta folyamatosan működő nyári időszámítás rendszerét, annak bevezetése óta már sokan támadták, ez így van. Néhány konkrét dolgot érdemes lenne felsorolni, hogy az évi két óraátállításnak milyen előnyei, hátrányai vannak, mik a tapasztalatok.
Az óraátállítás előnyeit a dolgozók érzékelik leginkább. Aki munkába jár, az a téli hónapokban tapasztalhatja, hogy mennyire korán sötétedik, mennyire kevés természetes fényhez jut. Tulajdonképpen az az abszurd eset is megtörténhet, hogy szinte a teljes világosságot a munkahelyén tölti. Ez nyilvánvalóan kényelmetlen, kellemetlen dolog. Tudjuk mindannyian, hisz így december közepén már délután 4 órakor szinte teljesen sötét van.
Az óraátállítással ugyanakkor tavasztól őszig hosszabbak a nappalok, többet vagyunk világosban, természetes fény mellett több szabadidős programra van lehetőség, több idő jut olyan ház körüli, kerti munkákra, amelyek szintén részei az életünknek. A statisztikák szerint a tavaszi óraátállítással a balesetek száma jelentősen csökken, nyilvánvalóan azért, mert a rosszabb látási viszonyokat eredményező szürkület így később kezdődik meg. Az emberek többet tartózkodnak szabadban, ezt már említettem, kevesebb áramot fogyasztanak, és fontos az is szerintem, hogy ezáltal az életmód mindenképpen pozitív irányba módosul. Az államtitkár úr említette, hogy a turisták is szívesebben költenek, a hosszabb napok mellett nyilván erre több lehetőségük is van.
Az óraátállításnak számos hátránya is van, amelyet szintén érintettünk már részben. Sokan úgy gondolják, hogy az óraátállítással alig lehet energiát megtakarítani, éppen emiatt teljes mértékben felesleges. Az átállítás időszakában, tehát pont azokon a kritikus napokon vagy esetleg hetekben jelentősen nőhet a közúti balesetek száma, nyilvánvalóan a szervezetnek alkalmazkodni kell ehhez a kihíváshoz. Sokan azért nem szeretik, mert egyszerű időpocsékolásnak tartják, felesleges munkának ezeknek az eszközöknek, óráknak, különböző számítógépeknek, kijelzőknek, ébresztőknek az átállítását. Természetesen itt gondolnunk kell arra is, hogy ez nemcsak a lakásunkban, környezetünkben van, hanem tágabb környezetünkben is, a munkahelyek, közterületek szintén rendelkeznek ilyen időmérőkkel, amelyeknek az átállítását meg kell tenni. A vonatok tavasszal elvileg késnek egy órát, ami még talán megbocsátható, ugyanakkor nem szerencsés, hogy az őszi óraátállításkor hatvan percet a pályaudvarokon vesztegelnek. Nyilván erre felkészülnek az utasok, mindenesetre akinek már volt alkalma így eltölteni egy órát egy szerelvényen, az nem túlságosan boldog, mondjuk így, abban az időtartamban.
Ami a gazdasági hatásokat illeti, a már említett Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ebből látszik, ismert az adat, hogy az óraátállítással évi mintegy 100-120 ezer megawattóra villamos energiát spórolunk, ami valóban egy közepes magyar város éves fogyasztása. Az óraátállítás haszna környezetvédelemben is érzékelhető, az alacsonyabb fogyasztás nyilván kevesebb károsanyag-kibocsátással jár. A villamos-energiamegtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, hosszabban nyitva tartó intézményekben, szolgáltatóknál vagy esetleg a középületek díszkivilágításánál jelentkezik.
Eddig a szubjektív tényekről beszéltünk leginkább, legalábbis én mindenképpen, azért látnunk kell a jogi környezetet is. Nyilvánvalóan egy ilyen fontos kérdésben az általános helyzetet Európában hazai és nemzetközi jogszabályok egyaránt körülírják, megfogalmazzák a mozgásteret. A magyar jogszabályi vonatkozás a 39/1996-os kormányrendeletben szerepel, és emellett nyilván van egy európai uniós irányelvnek való megfelelés is, amit már szintén említettek képviselő úrék.
Az európai irányelv valóban így van, hogy az országok Európai Unión belül a gazdasági együttműködés érdekében egységesen járjanak el ebben a kérdésben. Valóban egyre inkább abba az irányba tolódik ez a vita, hogy érdemes lenne ezt a történetet akár egész európai vonatkozásban is megvizsgálni. Ez nem azt jelenti, hogy most kibújunk az általános vita, illetve a véleménynyilvánítás alól, hanem az a konkrét javaslatunk valóban, hogy most folytassuk le ezt az általános vitát, azt követően nézzük meg, hogy milyen hazai, illetve nemzetközi jogi vonatkozások milyen mozgásteret biztosítanak számunkra. Azt követően pedig szülessen meg az ezeknek megfelelő döntés.
Még egyszer köszönöm képviselőtársaimnak ezt a javaslatot. Nem felesleges, valóban érdemi felvetés volt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
