BURÁNY SÁNDOR,
BURÁNY SÁNDOR,
BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előbb bizottsági kisebbségi előadóként egyszer már szóba hoztam a PISA-jelentést. Nem gondoltam volna, hogy még egyszer szóba kell hoznom, bár nem oktatáspolitikáról esik szó a tisztelt Házban. Nos, ez a PISA-jelentés azt állapította meg a magyar diákokról, hogy a tanultakat katasztrofálisan alkalmazzák a mindennapokban. Az előbb azt javasoltam, hogy ezeket a kompetenciateszteket terjesszék ki a képviselőkre is, hiszen szemmel láthatóan itt, ott, amott szövegértelmezési, szövegértési problémák vannak.
A PISA-jelentéssel szemben a magyar oktatási rendszer védelmezői azt szokták felhozni, hogy cserébe azért, hogy nem nagyon tudják a magyar diákok a gyakorlatba átültetni mindazt, amit tanultak, óriási lexikális tudással rendelkeznek, mert a magyar oktatási rendszer hagyományosan a lexikális ismeretek sulykolására koncentrál. Witzmann képviselőtársam hozzászólását hallgatva úgy tűnik nekem, hogy ezzel a másodikkal is baj van, hiszen a hozzászólása, bár egy komoly történelmi áttekintésre próbált meg vállalkozni, komoly lexikális ismeret-hiányra utalt, erről tett tanúbizonyságot.
Engedje meg, képviselőtársam, hogy kiegészítsem, illetve kiigazítsam mindazt, amit az ön történelmi áttekintése tartalmazott, ami nagyjából a rossz diák magatartásához hasonló, akit a vizsgán Zsigmond német-római császárról és magyar királyról kérdeznek, és azzal kezdi a válaszát, hogy: nagy király volt, de Mátyás meg még nagyobb király volt, és akkor inkább erről szeretnék beszélni.
Képviselőtársam, megértem, hogy vannak témák, amikről ön szeret beszélni, de azt láttam a hozzászólásából, hogy vannak témák, amikről meg szeret hallgatni. Engedje meg, hogy ezekről beszéljek, ha már ilyen történelmi áttekintéssel múlatta az időt a felszólalása nagy részében, ahelyett, hogy a beterjesztett törvényjavaslatról beszélt volna. Először is, engedje meg, képviselőtársam, úgy bírálni az MSZP-kormányok áfa-adópolitikáját, hogy közben egyetlen szót sem említ arról, hogy most magasabb az áfa kulcsa, mint bármelyik MSZP-kormány idejében volt, az enyhén szólva komoly ismerethiányról tanúskodik.
Tisztelt Képviselőtársam! A Jézuska hozta vagy a Mikulás hozta a 27 százalékos áfát, tisztelt Witzmann képviselőtársam? Az én emlékeim szerint nem a Jézuska, nem is a Mikulás, hanem a kormánypárti képviselők, többek között az ön szavazataival lett 27 százalékos Magyarországon az áfa. (Witzmann Mihály: Az enyémmel biztos nem!) Úgy bírálni az MSZP áfa-adópolitikáját, hogy egyébként az ön szavazatával ezek az áfaterhek nem csökkentek, hanem nőttek, és ezt rezzenéstelen arccal előadni, képviselő úr (Witzmann Mihály: Az enyémmel nem!), egy színészválogatáson, egy castingon ez remek teljesítmény lenne bizonyos szerepek elvállalása esetében (Z. Kárpát Dániel többször közbeszól.), de a történelmi igazság ismerete terén ön megbukna, hiszen azért ebben az ügyben legalább némi önkritikát kellett volna gyakorolni, ha mások áfacsökkentési vagy áfaemelési gyakorlatát akarja bírálni. Még egyszer mondom, ott bírálni korábbi gyakorlatot, ahol az önök idejében ez az adónem magasabb minden korábbi kormány által bevezetett és parlamenti többség által bevezetett adónemnél, enyhén szólva pofátlanság, tisztelt képviselőtársam.
A másik, ha már az emlékezetkiesést említettem: elfelejtett arról beszélni, hogy valahányszor Orbán Viktor kormányt alakított, az egyik legelső intézkedése az volt, hogy a minimálbért megadóztatta. Mert hogy, hogy nem, a szocialista többségű kormányok első intézkedéseinek egyike mindig az volt, hogy az önök által bevezetett minimálbért terhelő adót megszüntette. Erről valahogy elfelejtett beszélni. Ez így volt egyébként 2002-ben is, amikor megszüntettük az önök által bevezetett minimálbérre kivetett magas adóterheket - sajnos az önök kormányzását követően újra ezzel kell majd kezdeni, hiszen 2010-ben Orbán Viktor a második kormányzását szintén azzal kezdte, hogy a minimálbért megadóztatta, a korábbi nulla százalék szja helyett 16 százalékos adót vetett ki rá, többek között egyébként éppen képviselőtársam szavazatával is támogatva.
Ha már a családokról beszélt, tisztelt képviselőtársam, az rendben van, hogy a családi adókedvezményekről említést tesz, de ha már a családokról beszél, akkor nézzük a családtámogatások teljes rendszerét, hiszen az MSZP kormánya volt az 2002-ben, amelyik megduplázta a családi pótlék összegét, ugyanis a mi filozófiánk középpontjában az áll, hogy minden magyar gyermek megérdemli ugyanazt a támogatást a kormánytól és az Országgyűléstől, szemben az önök gyakorlatával, amelyik ezt a támogatást hagyja inflálódni a legrosszabb helyzetben lévő családoknál, miközben adókedvezményt vezet be azoknál, akik a legjobb helyzetben vannak és ezt az adókedvezményt igénybe tudják venni.
Tisztelt Képviselőtársam! A családi támogatás rendszeréről úgy beszélni, hogy elhallgatjuk annak egyik nagyon fontos elemét és egy olyan elemét, amit egyébként az MSZP-kormány nem picit emelt meg, hanem rögtön meg is duplázott, enyhén szólva komoly történelmi ismerethiányról tanúskodik. Egyébként szintén elfeledkezett egy dologról, miközben a saját béremelési gyakorlatukat dicsérte, ami köztünk szólva hagyna kívánnivalót maga után, hogy egyébként az MSZP-kormány 2002-ben a közszférában 50 százalékos béremelési programba kezdett. Erről ön elfelejtett említést tenni, miközben elég sok időt szentelt a vezérszónoki hozzászólásában az MSZP-kormányok teljesítményének.
Tisztelt Ház! Ezek után azt állítani, hogy az Orbán-kormány az adócsökkentések kormánya, egészen egyszerűen barokkos túlzás. És nemcsak azért, mert önök megadóztatták a legalacsonyabb keresetűeket, és nemcsak azért, mert önök Európában a legmagasabb, 27 százalékos áfát vezették be az országban, hanem azért is, mert nagyjából olyan 40 új adónemet vezettek be, amikről korábban nem is hallottunk. Miközben azt ígérték, hogy az adóbevallás el fog férni egy söralátéten, aközben lassan összeszámolni se nagyon tudjuk fejből azoknak az új adónemeknek a számát és fajtáját, amelyeket az önök kormányzása alatt bevezettek.
És egyébként a gazdasági sikerekről, képviselőtársam, szintén úgy beszélt, hogy súlyos tényekről nem tett említést. 2010 után, miközben egy szolid gazdasági növekedéssel adtuk át önöknek a kormányzást, önök rögtön produkáltak 2012-ben egy recessziót. Erről Witzmann képviselőtársam valahogy elfelejtett beszélni. Én megértem, hogy a Fidesz nem szívesen emlékszik arra, hogy a gazdaságpolitikája hogyan vitte recesszióba az országot, és erről nem szívesen beszél, de attól ez még történelmi tény.
Az is történelmi tény, hogy az az egykulcsos személyi jövedelemadó és az azzal párosuló minimálbéremelési program olyan nehéz helyzetbe hozta a kisvállalkozókat és az adófizetőket egyaránt, hogy miközben a minimálbérek vásárlóértéke a legjobb esetben is tavaly érte el a 2010-es mértéket - tavaly, képviselőtársam, a 2010-es mértéket -, aközben a kisvállalkozók bérterheit drasztikusan megnövelték.
(9.50)
Ennek következtében 2012-2013-ban a versenyszférában a kisvállalkozói körben több tízezer álláshely szűnt meg az országban. Ezekről ön elfelejtett beszélni. Ezeket nem hoztam volna szóba, de ha egy ilyen történelmi áttekintést hallottunk, akkor úgy gondoltam, hogy egészítsük ki ezt azokkal a tényekkel, amelyeket képviselőtársam elfelejtett megemlíteni. De akkor térjünk át a törvényjavaslatra, és ahogy említettem volt, az MSZP ezzel kapcsolatos módosító indítványaira.
Tisztelt Ház! A benyújtott törvényjavaslatban a nyugdíjemelés mértéke a jövő évre nézve nem változik. Beszélnek önök különböző nyugdíjemelési mértékekről, de valójában az a helyzet, hogy a benyújtott törvényjavaslatban - ellentétben az önök ígéretével, ami 1,6 százalékos nyugdíjemelést tartalmazna, mármint az ígéret - továbbra is 0,9 százalék van, tehát kevesebb mint 1 százalék van beterjesztve. A bizottsági ülésen államtitkár úr azt mondta, hogy majd a kormány rendeletben fogja ezt szabályozni. Őszintén szólva, ezt nem nagyon tudtuk ott értelmezni, ezt törvényben szokás rendezni, és erre tett kísérletet az MSZP, és megadta az esélyt önöknek már a bizottsági ülésen arra, hogy támogassák azt, hogy a nyugdíjak 3,2 százalékkal emelkedjenek a jövő esztendőben. Akár a Magyar Nemzeti Bank hivatalos inflációs adatait, prognózisait tekintjük, akár egyébként a nyugdíjasok helyzetét, ez a 3,2 százalékos nyugdíjemelés több mint indokolt.
Ezen túl az MSZP javaslatai arra vonatkoztak, hogy ellentétben a kormány javaslatával, a minimálbér nettó összege érje el, haladja meg a 100 ezer forintot, és ezen továbbmenve a garantált bérminimum összege pedig a nettó 126 ezer forintot haladja meg. De ellentétben a kormány javaslataival, mi a nettó 100 ezer, illetve 126 ezer forintos minimálbért és garantált bérminimumot úgy kívánjuk elérni, hogy nem hozza ez lehetetlen helyzetbe, megoldhatatlan helyzetbe a kisvállalkozókat, olyan járulékmérséklési programot nyújtottunk be a módosító indítványainkban, ami ennek terheit ellensúlyozza, sőt, valamelyest még kedvezőbb helyzetbe is kerülnek a kisvállalkozások, mint az önök javaslatával, még úgy is, hogy a 100 ezer forintos nettó minimálbért sikerülne elérni.
Ennek persze kell forrás. Ha egyszerre tárgyalnánk átfogóan az adórendszert és a költségvetési törvényt, akkor ennek valamennyi eleméről itt most egyszerre lehetne beszélni a Házban. Nyilván akkor a mozgástér is nagyobb lenne, hogy egy átfogó adóváltoztatással, egy jövedelmi és adóváltoztatással és koncepcióval az egész politikájukat állítsuk feje tetejéről a talpára, nevezetesen, ne a legjobb helyzetben lévő vállalkozásokat, ne a legjobban kereső munkavállalókat, hanem a legrosszabb helyzetben lévő kisvállalkozásokat és a legrosszabb helyzetben lévő munkavállalókat segítsük ezekkel az adópolitikákkal.
Az MSZP kénytelen volt alkalmazkodni a benyújtott törvényjavaslathoz bizonyos értelemben, ezért erre az átfogó javaslatra várniuk kell, amíg el nem kezdjük újra átfogóan tárgyalni az összes adótörvényt, összhangban a költségvetési törvényjavaslattal. Ezért most egyetlenegy forrást tudtunk találni ezeknek az intézkedéseknek a finanszírozására, nevezetesen: a legnagyobb vállalkozói körben, ami kevesebb mint a vállalkozások 1 százaléka, a társasági adó szinten tartására.
A mi javaslatunkban tehát senkinek nem emelkedne az adója, még a legjobb helyzetben lévő vállalkozásoknak sem - igaz, az ő esetükben nem is csökkenne -, a kisvállalkozásoknak csökkenne a társasági-adó-mértéke, hiszen ott a 9 százalékot mi támogathatónak tartjuk, viszont úgy vezetnénk be 100 ezer forintos nettó minimálbért az országban, hogy ez a kisvállalkozóknak nemhogy nem emelné, valamelyest még csökkentené is az összes bérköltségét.
Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem, hogy az MSZP javaslatait és ezt a koncepciót támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen.
