TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is a nyugdíjemelésre és az Erzsébet-utal-vány-ra szeretnék reagálni, azt hiszem, a közvélemény számára is, hogy egyértelmű legyen. A Magyar Szocialista Párt azt kérdezi, hogy miután a 2017. évi költségvetésben 0,9 százalékos mértékű nyugdíjemelés van megjelölve, hogy lesz abból 1,6 százalék.
A válasz a következő. Ugyanez a törvény azt is tartalmazza, hogy a kormány a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében további kiegészítő emelést adhat. A kormány, a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma, a VKF ülésén született megállapodás erről, hogy a fogyasztói árindexre gyakorolt hatásra is tekintettel a kormány a korábbi inflációs előrejelzést meghaladó mértékű emelésről döntött, ennek mértéke 0,7 százalék, így összességében tehát 1,6 százalék emelésben részesülnek 2017. január 1-jétől a nyugdíjasok. Ezt a kormány november 30-i ülésén tárgyalta meg. Ezt kormányrendeletben fogja szabályozni.
A másik kérdés az Erzsébet-utalvány kérdése. Az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatosan a nyugdíjasoknak semmilyen adózási, semmilyen adóbevallási kötelezettségük nincsen. A nettó 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány összegét valóban személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás terheli. Ezt azonban a kifizető fizeti meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, így a nyugdíjasnak - még egyszer hangsúlyozom - semmilyen feladata nincs ezzel, úgy, ahogy az sem igaz, és az egy téves adószakértői felfogás és kinyilatkozás ráadásul a teljes közvéleménynek, ami egyébként felháborító, hogy adóbevallást kell adni a nyugdíjasoknak a 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány miatt. Ez nem igaz; a törvények értelmében nem terheli a nyugdíjasokat adóbevallási kötelezettség.
Szeretnék zárójelben reagálni a söralátétes személyijövedelemadó-bevallás számonkérésére. Most is létezik egyébként söralátétnyi adóbevallási lehetőség. Való igaz, hogy ez 2017 tavaszán várhatóan meg fog szűnni, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fogja elkészíteni mindenki számára a személyi-jö-ve-de-lemadó-bevallását.
Ami a nyugdíjasok adatának megszerzését, illetve azt a kritikát illeti, hogy a kormány, illetve személyesen a miniszterelnök megszólítja a nyugdíjasokat és levelet ír számukra, én úgy tudom, hogy egyetlenegy ország sem tiltja azt, hogy a kormány egyébként megszólítja a saját választópolgárait, a vállalkozókat, a nyugdíjasokat vagy más érdekcsoportokat, társadalmi csoportokat, így a nyugdíjasokat sem. A nyugdíjasok megszólításának a folyamata az adatvédelmi törvény teljes betartásával történik, tehát nem igaz az a kijelentés, hogy ez így jogszerűtlenül és törvénytelenül történik.
Rátérve a törvényjavaslatra, először is megköszönöm a kormánypártoknak a támogató felszólalását. Nagyon bízom benne, hogy a jövő hét folyamán a törvényjavaslat, ha máshogy nem - mert az nem vehető ki, hogy az ellenzéki pártok támogatják-e, bár a felszólalások alapján inkább nem -, a kormánypárti többség szavazata alapján el fogja fogadni az Országgyűlés azt a történelmi jelentőségű köztehercsökkenésről és béremelésről szóló törvényjavaslatot, ami a parlament asztalán van.
Ami a Magyar Szocialista Párt hozzáállását illeti, semmi újat nem látok ebben. Minden egyes törvényjavaslatnál lényegében a régi idők, a régi kormányzási idők, a Gyurcsány-idők, a Medgyessy-idők visszasírása történik, minimálbér, nullaszázalékos adó legyen, emeljük a nyugdíjat az egekig, aztán amikor megkérdezik a miniszterelnököt, hogy mondja már, hogy azt a sok hitelt, amit az ország felvett, mire költötte, akkor azt válaszolja, hogy nyugdíjemelésekre és béremelésekre. Hát, tisztelt Magyar Szocialista Párt, tisztelt jelen nem lévő Burány Sándor, aki ezeket megfogalmazta, a jelenlegi béremelés és nyugdíjemelés nem hitelből, nem eladósodásból történik, hanem abból, amit Magyarország, a magyar gazdaság megtermelt, tehát azt osztja újra az ország, amit egyébként az ország maga képes volt megtermelni, és nem pedig hitelből és eladósodásból, mint ahogy azt Gyurcsány Ferenc mondta. Most önök egyébként ezt a rendszert sírják vissza, igaz, már Gyurcsány Ferenc nevét nem emlegetik.
A Jobbik felszólalását nem tudom értelmezni (Z. Kárpát Dániel: Ez baj!), hiszen a törvényjavaslattal vajmi keveset foglalkozott. A szokásos lózungok mennek, hogy az áfakulcs mértéke, a letelepedési kötvény dolga, semmi köze a törvényjavaslathoz, a tranzakciós illeték. Viszont elhangzott egy nagyon érdekes javaslat, ezt majd még érdemes lesz értelmezni, azt hallottam a jobbikos felszólalótól, hogy kevés a köztehercsökkenés mértéke, ő 20-30 százalékos köztehercsökkenést javasol. Szeretném elmondani a Jobbiknak, hogy az élőmunka terhén a munkaadóknál összesen 28,5 százalék teher van. Ha önök 30 százalékot szeretnének csökkenteni, akkor azt mondják, hogy megszüntetik a szociális hozzájárulási adót. Akkor viszont nem tudom, hogy a többi követelmény (Z. Kárpát Dániel: Tényleg fájdalmas, hogy nem értette meg! - Zaj. - Az elnök csenget.), a többi ígérgetéseik hová lesznek. Olvassa vissza, hogy mit mondott, 20-30 százalékos járulékcsökkenést (Z. Kárpát Dániel: A 28 százalék 30 százalékáról beszélünk! Zaj. - Az elnök csenget.), 20-30 százalékos csökkenést. (Szilágyi György: A 28 százalék 30 százalékáról van szó!)
(11.20)
Az LMP sem tért el az eddigi álláspontjától és véleményétől (Schmuck Erzsébet: Következetes!), ők azt mondják, hogy adót kell növelni. (Schmuck Erzsébet felnevet.) Eddig a személyi jövedelemadó növelése mellett álltak ki, meg kell szüntetni az egykulcsos személyi jövedelemadót, és progresszív adózást kell bevezetni - ez azt jelenti, hogy önök adót növelnek (Schmuck Erzsébet: Hát, ezt nem hiszem el!) -, most pedig Schmuck Erzsébet kijelentette, hogy ugyanezt szeretnék a társasági adóval is. Pontosan azt mondta, hogy sávos, progresszív adó legyen a társasági adónál. Kimondhatjuk most már, de legalább őszintén bevallják itt a parlamentben: az LMP az adónövelés pártja (Schmuck Erzsébet: Nem!), legalábbis az elhangzott vélemények alapján.
Azt gondolom, hogy az ellenzéki pártok nem tudják vagy nem akarják megérteni ezt a törvényjavaslatot, ami mögött egyébként egy hatéves megállapodás van a munkaadók és munkavállalók között, nem tudják vagy nem akarják megérteni. Hogy ez miből ered, azt nem tudom, valószínűleg az ellenzéki pozíciójukból. Viszont szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy erről a kérdésről társadalmi megállapodás született. A megállapodáshoz, a bérnövekedéshez és a köztehercsökkenéshez mindenki, lényegében az egész ország csatlakozott a munkavállalókon és a munkaadókon keresztül. Az ellenzék viszont nem csatlakozik ehhez a kérdéshez sem.
Azt gondolom, hogy ezt a törvényjavaslatot, és ami mögötte van, a hatéves bérmegállapodást, érdemes lett volna az ellenzéki pártoknak egy kicsit komolyabban, felelősségteljesen átgondolni, és úgy kialakítani a véleményüket. Önök most ezzel, hogy ezt nem támogatják, az egész társadalommal mennek szembe. Persze, ez minket, kormánypártiakat nagyon nem szomorít el, de tényként meg kell állapítani, hogy rossz irányban vannak, és rossz dolgokat feszegetnek a parlamentben akkor, amikor - egy ilyen nagy horderejű történelmi megállapodás alapján ez egy történelmi jelentőségű törvény lesz - ezt nem képesek támogatni.
Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, ami törvénnyé fog válni, megváltoztatja Magyarország versenyképességét, megváltoztatja a magyar gazdaság hatékonyságát, növelni fogja, javít a termelékenységen, és mindenképpen javít a munkaerő-ellátottságon. Azt reméljük tőle, hogy természetesen nemcsak a minimálbér, hanem az összes többi bér is ezáltal emelkedni fog, és ezáltal Magyarország egy versenyképesebb ország lesz.
Mi több, még azt is reméljük, hogy azok a munkavállalók, akik azt tervezik, hogy külföldre mennek, ezáltal nem fognak külföldre menni munkát vállalni, és akik külföldön vannak, esetleg látva ennek a törvényjavaslatnak majd a gazdasági folyamatait és hatásait, meggondolják, hazajönnek, és Magyarországon fogják tudni folytatni az életüket és a munkájukat. Ez a törvényjavaslat igenis történelmi jelentőségű, és megváltoztatja az egész ország életét. Ezért kérem az Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
