SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a novemberi magyar-szerb kormányülés előtt sajtóbeszámolók szerint úgy nyilatkozott, hogy ha a Kárpát-me-den-cében mindenki feleannyit tett volna a magyar nemzeti közösségekért, mint Szerbia, akkor a Kárpát-medence ma jóval boldogabb hely lenne. Hozzátette, ezért visszautasítják, hogy az uniós tagállamok azért próbálják lassítani Szerbia integrációs folyamatát, mert kisebbségi ügyekben még többet várnának az országtól.
A Jobbik a külügyminiszterhez hasonlóan úgy látja, hogy az uniós bővítés nem állhat le, és a következő öt évben igenis sort kell keríteni Szerbia csatlakozására. Ez a régió érdeke, és ez a délvidéki magyarság érdeke is. Természetesen azt is látjuk és örülünk neki, hogy javul a két ország kapcsolata. De a szerb csatlakozás támogatásáról továbbra is azt gondoljuk, hogy az nem történhet meg bizonyos feltételek nélkül. A fentiekkel együtt is elfogadhatatlannak tartjuk ugyanis, hogy éppen a magyar diplomácia vezetője háborodik fel azon, ha valaki bírálni meri déli szomszédunk nemzetiségi politikáját. A Jobbik szerint inkább üdvözölnünk kellene, hogy a nemzetiségi ügyek iránt egyébként meglehetősen érzéketlen EU ezt a kérdést egyáltalán felvetette.
Mert mondjuk ki őszintén, hogy a kétségkívül meglévő eredmények elismerése mellett bőven van mit bírálni is. Továbbra sincs szó például a délvidéki magyarság területi autonómiájáról, amelyet a kormány egyébként általános szinten mindig támogatni szokott, gondoljunk csak Semjén Zsolt vonatkozó nyilatkozataira. Ráadásul úgy nincs szó mindenről, hogy az Észak-Koszovóban élő szerb közösség számára Szerbia az elmúlt évek során példátlanul széles körű autonómiát harcolt ki. Ugyanennek a Szerbiának azonban eszébe sem jut, hogy mindazon jogokat megadja a saját területén élő nemzetiségeknek, mint amelyekkel a koszovói szerb közösség is rendelkezik. De ennél sokkal szomorúbb, hogy mindezt sem Magyarország, sem a Szerbiában egyébként kormányon lévő Vajdasági Magyar Szövetség nem kéri. Tényleg úgy gondolja Szijjártó Péter, hogy ezt nem lehet bírálni? Ki képviseli akkor a magyar kormány autonómiával kapcsolatos valódi álláspontját? Szijjártó miniszter úr vagy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes?
De a bírálatok sorát sajnos bőven lehet még folytatni. Meglehetősen nehéz lenne például magyarbarát lépésként értelmezni, hogy Tomislav Nikolić államfő javaslatára hamarosan szerb nemzeti ünneppé válhat november 25-e, a Délvidék Szerbiához csatlakozását kimondó 1918-as újvidéki szerb népgyűlés évfordulója. Az már csak hab a tortán, hogy az elcsatolást ünneplő idei rendezvényen részt vett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ehhez mit szól Szijjártó miniszter úr, aki - egyébként nagyon helyesen és általunk is üdvözölt módon - arra utasította a magyar külképviseletek dolgozóit, hogy a december 1-jei hasonló román ünnepségeken nem vehetnek részt, mondván, hogy Erdély elcsatolásának évfordulóján nekünk, magyaroknak nincs mit ünnepelnünk. De ezt a véleményt Orbán Viktor miniszterelnök is osztotta. Ezzel természetesen a Jobbik is egyetért, de felmerül akkor a kérdés, hogy mindez miért nem vonatkozik egy másik utódállam hasonló nemzeti ünnepére. Az RMDSZ-nek felrója a Fidesz, ha december 1-jén együtt ünnepel a románokkal, de a VMSZ-nek nem, ha szerbekkel parádézik? Jelenleg úgy tűnik, hogy erről van szó. Eddig egyedül Tőkés László püspök úr, fideszes európai parlamenti képviselő szólalt meg az ügyben, aki a DélHír délvidéki magyar hírportálon tegnap megjelent interjúban arról beszélt, hogy „a szerbiai magyar vezetőknek nincs keresnivalójuk ilyen ünnepi rendezvényeken”.
És sajnos az elmúlt időszakban nem ez volt a VMSZ egyetlen olyan lépése, amely a nemzeti érdekérvényesítés szempontjából erősen kritizálható. Az talán még a szükségszerűséggel és reálpolitikával indokolható lehet, hogy az egykor még meglehetősen szélsőséges és magyarellenes politikusok által alapított Szerb Haladó Párttal kormányoznak - várjuk ennek konkrét eredményeit -, de azt nagyon sok délvidéki magyarral együtt teljességgel elfogadhatatlannak tartom, hogy a Hágából nemrégiben szabadult Vojislav Šešelj csetnik vajda nyíltan magyargyűlölő Szerb Radikális Pártjával is helyi koalíciókat kötöttek, például Zomborban.
Ennek fényében is még meg kell említenem az elmúlt időszak egy másik nagy problémáját, a hazánkra és Délvidékre nehezedő migrációs nyomást. A VMSZ a Fidesz utasítására teljes kampány-üzem-módba kapcsolt a magyarországi népszavazás idején, még az általuk dominált Magyar Nemzeti Tanács is elfogadott egy állásfoglalást arról, hogy minden magyar állampolgár vegyen részt a referendumon. Eközben azonban úgy tűnik, hogy a Délvidékre történő idegen beáramlásról mintha nem akarnának tudomást venni, pedig tény, hogy folyamatosan telepítenek koszovói, albánul beszélő, muszlim cigányokat magyarlakta településekre.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy jeleztem, egyetértünk azzal, hogy az Uniónak bővülnie kell, elsőként Szerbiával. Szintén egyetértünk azzal, hogy ha lehetőség van rá, akkor a külhoni nemzettestvéreink vegyenek részt a szomszédos országok vezetésében. Azonban mindkét esetben azt kell mondani, hogy nem mindenáron. Meg kell határozni azt a minimumot, amit ezekben az esetekben feltételül kell szabnunk, ez pedig nem lehet más, mint elszakított nemzeti közösségeink védelme és jogainak legszélesebb biztosítása. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
