KORÓZS LAJOS,
KORÓZS LAJOS,
KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvény egy tipikus salátatörvény, egyes rendelkezéseit csak annyi kapcsolja össze, hogy mindegyik valamilyen Igazságügyi Minisztérium által kezelt törvény farigcsálásáról szól, ráadásul a címben megjelölt jogi segítségnyújtás módosításáról a javaslat 29 szakaszából mindössze 10 szakasz szól.
Azaz még a javaslat címe is megtévesztő, hiszen azt a benyomást kelti, mintha a jogi segítségnyújtásról szóló jelentősebb előterjesztés feküdne az Országgyűlés előtt, miközben csupán egy salátatörvénnyel van dolgunk. Holott a jogi segítségnyújtás nagy ívű módosítása nagyon is időszerű lett volna. Jelenleg az Országgyűlés előtt lévő, 2018. január 1-jén hatályba lépő új polgári perrendtartás ugyanis sokkal inkább megköveteli a jogi képviselő igénybevételét. Ez jelentősen rontja a szerényebb jövedelmű polgárok jogérvényesítésének lehetőségeit, ezért a jogegyenlőség és a társadalmi igazságosság megköveteli, hogy az új perrendtartási szabályok bevezetésével egyidejűleg a jogi segítségnyújtás rendszere is megújuljon, bővüljön.
Minderről, amiről most beszéltem, Bárándy Gergely képviselőtársam az alábbiakban fejtette ki a véleményét még a szeptember 12-i vitában. Idézem: „Ha valaki a perindításra kényszerül, vagy az eddigieknél várhatóan többet kell költenie jogi képviselőre, vagy hátrányosabb helyzetbe kerül.
Ha jogi képviselőt bíz meg, akkor a jelenleginél lényegesen magasabb költségekre számíthat, ugyanis a törvényjavaslat - némiképp szükségszerűen - a per hatékonyságát azáltal éri el, hogy sokkal előkészítettebb, formalizáltabb beadványokat és perbeli cselekményeket vár el.
(11.40)
Szükséges hangsúlyozni, hogy ez önmagában helyes és logikus irány, viszont egyenes következménye a jogi képviselők költségeinek emelkedése, mivel nála keletkezik az érdemi többletmunka. Ha pedig jogi képviselő nélkül fog eljárni, bár kevésbé formalizáltabban, de maga kell ezeket elkészítse, illetve elvégezze, ráadásul egy olyan perben fog részt venni, ahol rá és a jogi képviselővel eljáró ellenérdekű félre eltérő szabályok vonatkoznak. Ez szükségszerűen szintén bonyolult eljáráshoz és várhatóan olyan eljárási vitákhoz fog vezetni, amelyekben jogi képviselő nélkül nem lesz egyenlő a fél a bíróság legjobb szándéka mellett sem.
Az új polgári perrendtartás tehát megint a gazdagoknak és a jómódúaknak kedvez, a szegényeket pedig rosszabb helyzetbe hozza. Másként fogalmazva: a környező jogszabályok hiányosságai miatt sok esetben nem szavatolja a valódi, a tényleges jogegyenlőséget. Ma akkor kaphat valaki alanyi jogon pártfogó ügyvédet, ha én ezt jól tudom - mondja képviselőtársam -, ha nagyjából havi 26 ezer forintnál nem él több pénzből.” Persze tudjuk - ugye, ezt már Bárándy képviselő úr idézte be -, hogy fideszesek szerint 47 ezer forintból is meg lehet élni.
„Átgondolták, hogy ilyen szabályok mellett tényleg most van ideje annak, hogy az ügyvédkényszert kiterjesszék? Persze, ez a szemlélet pontosan összhangban van Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetőjének szavaival - képviselőtársam itt idézte: - ’Egy bizonyos értékhatár alatt, aki akar, pereskedjen, de fizesse ki a teljes államigazgatási költséget, nincs illetékmentesség, nincsenek kedvezmények.’ Tiszta beszéd, tisztelt képviselőtársaim: aki jómódú, érvényesítheti az igazát, aki nem, az nyugodjon bele a sorsába! És most mit látunk a Pp.-ben? Aki megengedheti magának, hogy megbíz egy ügyvédet, az pereskedhet, aki nem, az pedig nem.
Tudom, hogy volt eddig is ügyvédkényszer, de ahelyett, hogy akkor kezdenének az ügyvédkényszer kibővítésén gondolkodni, amikor a pártfogó ügyvédi rendszert már alkalmassá tették erre, fordítva állnak hozzá. Számunkra ez elfogadhatatlan. Apró eszközei ezek annak, ahogyan szétszakítható egy társadalom, ahogy a szociális olló egyre jobban szétnyitható. Hallom már erre válaszként: hiszen éppen ezt a problémát küszöböli ki a javaslat azzal, hogy eltérő jogi szabályozást határoz meg a perbeni jogi képviselettől függően.
Ezzel azonban két probléma van: az egyik, hogy az ügyvédkényszeres ügyekben, amelyekből, hangsúlyozom, egyre több lesz az új Pp.-ben, ezek az eltérő szabályok értelemszerűen nem alkalmazhatók, hiszen ügyvédkényszer van. Ami azonban a legnagyobb probléma, hogy az állam által finanszírozott jogi képviselő helyett mintegy pótcselekvésként olyan szabályozást alkalmaznak, amely a jogbiztonságot, a bírói függetlenséget és más vonatkozásban a jog előtti egyenlőséget veszélyezteti. A megoldás egyaránt rossz a jogi képviselő nélkül eljáró félnek, az ellenérdekű félnek, valamint az ítélkező bírónak is.”
Tisztelt Ház! Ahogy látjuk, még az is kétséges, hogy a kitűzött jogalkotói célt, azaz az elektronikus ügyintézésre nem felkészült pártfogó ügyvédek megtartását eléri a javaslat. Az erről szóló 15. § ugyanis inkább látszik szigorításnak, mint könnyítésnek. Annak meg végképp nem látszik semmi jele, hogy az állam megpróbálja hozzásegíteni ezen ügyvédeket az elektronikus ügyintézéshez szükséges ismeretek elsajátításához és a feltételek biztosításához.
Egészen megdöbbentő és a kormányzati jogalkotás szégyene, hogy a javaslat ismét az elektronikus ügyintézés szabályai miatt módosítja a Pp.-t. A javaslat benyújtásakor, október 28-án ugyanis még le sem zárult annak a 124 oldalból álló, 95 törvényt módosító csomagnak a parlamenti vitája, ez a T/12173. törvény volt, aminek a célja éppen az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges szabályok megalkotása volt. Ez a törvénycsomag ugyancsak módosítja a Pp. elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályait. Ilyen perrendtartás-módo-sí-tásra az elmúlt években minden ülésszakon sor került. Mindez teljesen aláássa a jogbiztonságot, ellehetetleníti az ügyintézést, és még a gyakorló jogászokat is szinte lehetetlen kihívás elé állítja, nemhogy a jogkereső állampolgárokat. Az MSZP ezért az elektronikus ügyintézés szabályait toldozgató-foldozgató törvényeket következetesen elutasítja.
Tartalmilag sem támogatható a javaslat azon rendelkezése, amely szűkíti az elektronikus kézbesítés során megküldendő értesítések körét. Mindezt a felhasználók terheinek csökkentésével indokolja az előterjesztő. Valóban, bosszantóak lehetnek a tömegével érkező értesítések, ugyanakkor az olyan küldeményekről, eseményekről, amelyek jelentősen befolyásolhatják a peres felek jogérvényesítési lehetőségeit, igenis indokolt a sokszor bosszantónak ható értesítések megküldése.
Az Országgyűlés előtt fekvő új polgári perrendtartással összefüggésben a parlamenti frakciók felé több megkeresés is érkezett devizahitelesektől, amiben afölötti aggodalmukat fejezik ki, miszerint nem lehet a végrehajtás megszüntetése iránt pert indítani azon a jogcímen, hogy a követelés érvényesen nem jött létre. Ez az aggodalom azonban alaptalannak látszik, figyelemmel arra, hogy az új polgári perrendtartás szerint is lehet érvénytelenség iránt pert indítani, és ilyenkor fel lehet függeszteni a végrehajtást az új szabályok szerint. Ugyanezt a problémát rendezi a javaslat a hatályos Pp.-ben is, láthatóan korrekt módon.
Summa summarum, bár a cím mást sugall, ez a törvényjavaslat nem a jogi segítségnyújtás rendszerének érdemi átalakításáról szól, hanem egy egyszerű salátatörvény, amelynek rendelkezéseit csak annyi kapcsolja össze, hogy mindegyik valamelyik, az Igazságügyi Minisztérium által kezelt törvény farigcsálásáról szól, ahogy utaltam rá az elején. Holott a jogi segítségnyújtás rendszerének nagy ívű módosítása nagyon is időszerű lenne és időszerű volna. A jelenleg az Országgyűlés előtt lévő, 2018. január 1-jén hatályba lépő új polgári perrendtartás ugyanis sokkal inkább megköveteli a jogi képviselő igénybevételét. Ez jelentősen ronthatja a szerényebb jövedelmű polgárok jogérvényesítésének lehetőségeit, ahogy szintén utaltam már rá, amikor idéztem Bárándy dr.-t. Ezért a jogegyenlőség és a társadalmi igazságosság megköveteli, hogy az új perrendtartási szabályok bevezetésével egyidejűleg a jogi segítségnyújtás rendszere is megújuljon, bővüljön. Mindennek azonban nyoma sincs a törvényjavaslatban, sajnos.
Ehelyett ismét módosítják a polgári perrendtartás elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályait. Ez annak fényében különösen megdöbbentő, hogy a javaslat benyújtásakor, ahogy említettem, október 28-án még le sem zárult az előbb már idézett, 124 oldalból álló törvényjavaslatcsomag parlamenti vitája, aminek célja éppen az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához a szabályok kialakítása volt - ez egy kicsit magyartalan.
Ez a törvénycsomag ugyancsak módosítja az elektronikus ügyintézés szabályait. Az elmúlt években emlékezetünk szerint minden ülésszakon sor került egy ilyen kezdeményezésre. Különösen ironikus, hogy ilyen módosításokat „jogi segítségnyújtás” cím alatt, salátatörvényként terjesztenek az Országgyűlés elé. Mindezekre figyelemmel a törvényjavaslat részünkről nem támogatható. Köszönöm szépen.
