LEPSÉNYI ISTVÁN
LEPSÉNYI ISTVÁN
LEPSÉNYI ISTVÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is, rögzítsük a tényeket! A nemzeti akkreditálás rendszerének átalakítása, ami amellett, hogy az EA MLA aláíró státuszt megszerezte, és jelen pillanatban 692 szervezet van akkreditálva, teljesítette azt a kormányzat által kitűzött célt, ami a kormányzat munkájára is jellemző, hogy hatékonyabb, rövidebb átfutási idejű, vállalkozásbarát eljárás követelményeit teljesítse.
Ha megnézzük a számokat az elmúlt időszakban, formálisan az akkreditálási eljárásra jelenleg összesen 130 nap áll a hatóság rendelkezésére, a korábbi 170 nappal szemben. A ’16-ban elindult akkreditálási eljárások ellenben azt mutatták, hogy a jogszabályi keretnél rövidebb időszak alatt, átlagban 119 nap alatt sikerült a folyamatokat, illetve a feladatokat befejezni, és nem volt határidő-túllépés. A korábbi testületre jellemző volt a sokkal lassabb munka és sokkal több határidő-túllépés.
Ha a felügyeleti eljárást nézzük, amiből nem volt túlságosan sok, a jogszabályi határidő 80 nap szemben a korábbi 90 nappal, és a 2016-ban indult felügyeleti eljárások átlagban 75 nap alatt befejeződtek. Tehát az a célkitűzésünk, hogy gyorsabb legyen az eljárás, ezáltal a gazdaságok rövidebb idő alatt jussanak lehetőséghez, már most teljesült.
Amikor a költségekről és a befizetett eljárási díjakról beszélünk, megállapítható, hogy a jogszabályváltozás előtt a díjtételek körülbelül 18 százalékkal voltak magasabbak, tehát 18 százalékkal csökkent a befizetések mértéke, amihez még az is hozzáadódik, hogy a korábbi négy év helyett most már öt év alatt kell a három kötelező eljárást lefolytatni, tehát ez az összeg egy hosszabb időszak alatt fejeződik ki. Megállapítható, hogy a kkv-knak és általában az ezzel a területtel foglalkozó vállalatoknak a költségei esetenként 25 százalékkal is csökkentek. Egy kemény versenyhelyzetben egy ilyen érezhető költségcsökkentés nagyon fontos.
Amit a folyamat előkészítéséről és gyorsaságáról el lehet mondani, Gyüre képviselő úr felvetésével kapcsolatban, a parlament NAT-ot megszüntető döntését követően mi rögtön elkezdtük az előkészítő munkát, és már augusztusban felvettük a kapcsolatot az EA-val, és folyamatosan egyeztettük a különböző lépéseket. Megkapták a törvénytervezetet, kormányrendeletet, miniszteri rendeletet, és az EA ezt folyamatosan figyelemmel is kísérte. Az EA-nak is egy lecke volt ez, hiszen nem készült fel arra, hogy hogyan kell egy ilyen változást lekezelni, ezért egy rugalmas megoldást kellett találni, ami mindenféleképpen sokkal hatékonyabb volt az általánosnál, hiszen általában az EA ilyen jellegű felülvizsgálata több mint két évet igényel. Mi tíz hónap alatt jutottunk el abba a helyzetbe, hogy megkaptuk az aláírási jogot.
Ha megnézzük Szilágyi képviselő úr módosító javaslatát, kiemelte például a gondokat a normaszöveggel kapcsolatban, az így megfogalmazott szöveg kimondottan az EA javaslatára került be az előterjesztésbe. A nálunk bekövetkezett jelentős változásokat az akkreditált szervezeteknek be kell jelenteni. Ezért mind az ISO 17011 szabvány, mind a jogszabály tartalmazza ennek definícióját. Az EA pont azt kifogásolta, hogy a jelentős változás fogalma nincs átfedésben az ISO 17011 szabvány fogalmaival, és kezdeményezte a törvény módosítását. Tekintettel arra, hogy a szabvány fogalma olyan általános, hogy az előterjesztő is úgy vélte, hogy ebben a formában nem teljesíti a jogbiztonság követelményét, pontosítottunk a fogalmon, hogy egyértelmű legyen, és ne hagyjon túlságosan széles mérlegelési lehetőséget.
Emellett további biztonságot nyújt, hogy az akkreditált szervezet a döntés ellen a meghatározott törvény szerinti természetes jogorvoslattal élhet. Köszönöm a figyelmet, és kérem az előterjesztés támogatását.
