DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az a filozófiai különbség, ami egy ilyen törvény tárgyalása kapcsán ellenzéki képviselők és kormánypárti képviselők között nyilvánvalóan mindig fellelhető, az feloldhatatlan. Ez a vita ugyanis miről szól? Az ellenzéki képviselő azt látja, hogy megalkottunk egy költség-ve-tési törvényt, abban viszonylag nagy mozgásszabadságot adunk a kormánynak a végrehajtás során, és az ellenzéki képviselőnek a költségvetés elle-nőr-zé-sé-re - mondja Szakács képviselő úr - kevesebb lehető-sé-ge van. Azt sem mondom, hogy nincs igaza az ő nézőpontjából. Mi viszont azt mondjuk, hogy attól a költségvetéstől, amit megalkottunk, elvárjuk, hogy a kormány azt hatékonyan hajtsa végre. Ehhez mozgás-tér kell, különösen ilyen gazdasági környezetben, amiben még most is vagyunk. Most a világgazdaság mozgásaira gondolok, és nem beszélve arról a tragikus helyzetről, ahonnan ki kellett vezetni ezt az országot. Ahhoz gyors döntések és mozgás-lehetőség kell a kormány számára.
Én persze kormánypárti képviselőként azt mondom, hogy a kormány meg is szolgálja ilyen szempontból az Országgyűlés bizalmát, mert ha valahol nem kérdőjelezhető meg ennek a kormánynak a tel-je-sítménye, az az, amit a költségvetési gazdálkodás-ban tett az elmúlt időszakban, mert az kiszámítható, következetes, kőkemény, és eredménye van, mert fel-minősítenek minket a hitelminősítők, mert kijöttünk a bóvliból.
Tehát egyértelműen igazolható, hogy az, amit teszünk vagy tenni tudott a kormány, az eredményes ezzel a mozgástérrel amit mi megszabtunk számára, ami kétségtelen - elfogadom Szakács képviselő úr érvelését - rugalmasabb, mint ahogy tegnap tettük. Csak mi ezt pozitívumként értékeljük, mert vannak eredményei. Egy ellenzéki képviselő mindig nyilvánvalóan mást gondol ezekről a kérdésekről.
A kormányra az óvatos tervezés is hosszú évek óta jellemző. Az óvatos tervezésnek egyik megnyilvánulási formája, amikor a saját, az általa irányított intézményrendszerben sem engedi meg a nyakló nélküli költést, hanem hatalmas tartalékokkal tervez, és a tartalékokhoz csak akkor lehet hozzányúlni, ha a költségvetés számai úgy alakulnak, ahogy ezt a kormány megtervezte.
Itt különböző tartalékokkal kapcsolatban vannak további rendelkezések, amelyek az észszerű gazdálkodást segítik, ahogy ezt az általános indokolásban az előterjesztő meg is fogalmazza. Én olyan dolgokat emelnék itt ki, ezt is elsősorban csak a tájékoztatás érdekében, mert lehet, hogy önkormányzati emberek is követik a mi törvényalkotásunkat; jó, ha követik, főleg ha költségvetési kérdésekről van szó, és amit majd kiemelek az önkormányzatok kapcsán, ezt nekik való tájékoztatásként szánom igazán csak.
Az egyik ilyen, hogy likviditási tervet kell készíteniük. Az önkormányzatok bevétele másként jön, mint ahogy kiadásaikat teljesítenék. Igazán a bevételeik jó részét az adóbevételek kapcsán szerzik be a tavasz és az ősz folyamán. A kettő összehozása érdekében a jövőben a helyi önkormányzatok, a nemzeti-ségi önkormányzatok, a térségi fejlesztési társulások, az általuk irányított költségvetési szervek ezt a likviditási tervet fogják elkészíteni.
Fontos változás, és erre jó, ha figyelnek, mert ez vitát verhet ki az önkormányzati világban; az önkormányzatok általában közös hivatalokban működnek. Baranya aprófalvas vidék, ez tipikusan jellemző ránk. 2 ezer főnek kellett összeállnia minimum, hogy egy ilyen közös hivatal létrejöjjön, ez Baranyában sokszor 7-8 település összefogását is indokolta, hogy egy ekkora közös hivatal működni tudjon. Adatszolgáltatási kötelezettségek elmulasztása esetén, amiért nyilvánvalóan a hivatal, a hivatal élén álló jegyző a felelős, ha ezek az adatszolgáltatási kötelezettségek elmaradnak, és jön a bírságolás mint lehetőség, a jövőben a bírságolás címzettje a székhelytelepülés önkormányzata lesz, még ha másik település adatszolgáltatási hibája marad is el. A kormány célja az, hogy ez a közös hivatal valójában közös hivatalként működjön, és ne csak formális legyen az önkormányzatok összetartozása.
De én már látom előre, hogy ennek a szabályozás-nak lesznek gondjai, ezért a jegyzők, akik ezt a rendszert irányítják, most is figyeljenek ezekre a változtatásokra. Ott van idézőjelben egy kiskapu, egy puhább szabály is, hogy azért az életet mérlegelve a Kincstárnak lehetősége van bizonyos feltételek mellett ennek a bírságnak az elengedésére.
Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet érdekességként. Önkritikusan megjegyzem, hogy ez egy olyan kiskapu volt, amivel költségvetési szerv vezetőjeként még kormányhivatali vezető koromban én is éltem; most ezt bezárják. A költségvetési szerv az általa fel nem használt bírságot vagy más olyan bevételt, amit a költségvetési szerv produkál, ami a központi költségvetést illette, sokszor nem teljesítettük, nem úgy fizettük be a költségvetésnek, ahogy mondjuk, a központi költségvetés ezt elvárta volna. Ennek semmiféle különösebb szankciója nem volt.
A jövőben ez a kiskapu bezárul, mert ezeket a bevételeket csak egy, a Kincstár által erre a célra létrehozott központosított beszedési számlára lehet begyűjteni, erre a számlára kerülnek ezek az összegek, és ezekről az összegekről a beszedő nem rendelkezik, hisz ez eleve a központi költségvetésnek volt címezve. Ez a kérdés megoldódik. Mondom, önkritikusan teszem hozzá, hogy én is éltem ezzel a puha szabállyal, átmenetileg gazdálkodtunk ezekkel a forrásokkal, de a központi költségvetés nézőpontjából ez kétségtelenül egy észszerűsítő lépés.
A törvényjavaslatot nyilvánvalóan a frakciónk támogatni fogja. (Banai Péter Benő tapsol.)
