TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány október 28-án nyújtotta be az Országgyűléshez az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat a köztehercsökkenéstől kezdve az egyszerűsítésen keresztül a versenyképesség növeléséig tartalmaz intézkedéseket.
A versenyképesség növelését szolgáló intézkedés a társasági adóban az, hogy a jövőben kedvezményben részesülhetnek például az élőzenei szolgáltatást igénybe vevő vendéglátóhelyek, és azok a vállalkozások is, amelyek az energiafelhasználásuk hatékonyabbá tétele érdekében beruházást valósítanak meg. Mivel a kormány elkötelezett az innovatív vállalkozások támogatása mellett, a jövőben társasági adózási kedvezményben részesülhetnek az innovatív vállalkozásokat támogató befektetők is, így a társa-sá-gi-adó-kötelezettség csökkentésén keresztül befektetésüknek akár 25 százaléka is megtérülhet, függetlenül a befektetés későbbi nyereségességétől.
A társasági adóban a jogértelmezést elősegítő célzattal pontosítottuk az egyes adóalap-ked-vez-mé-nyek szabályait, és finomhangolást végeztünk el a nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek, az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőkre vonatkozó szabályokon is.
A törvényjavaslat a kisvállalati adónemhez kapcsolódóan javasolja, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszakában keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteséget a társasági adó hatálya alá történő átlépést követően is fel lehessen használni még 5 évig. A törvényjavaslat továbbá 1 milliárd forintra emeli az adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatárát.
Elsősorban a legkisebb vállalkozások versenyképességének ösztönzése érdekében az úgynevezett kata szerinti adózást választani kívánó, illetve azt már alkalmazó kisadózó vállalkozások számára duplán kedvező változás, hogy 6 millió forintról 12 millió forintra nő a bevételi összeghatár. Ennek eléréséig kizárólag a tételes adót kell megfizetni.
Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében - részben a kata választására jogosító értékhatár emeléséhez is kapcsolódóan - 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedik az általános forgalmi adó alanyi adómentességének értékhatára. Ez a lépés a jelenleg mintegy 580 ezer adóalany mellett további vállalkozások számára nyitja meg az alanyi adómentesség választásának lehetőségét. Az alanyi adómentességet választó adózónak értékesítései után nem kell áfát felszámítania és nem kell áfabevallást sem benyújtania. Az adminisztráció csökkentése érdekében jelentősen egyszerűsödik az egészségügyi hozzájárulás fizetésének rendszere, az eddigi öt kulcs helyett a jövő évtől csak két kulcsot tartalmaz majd a jogszabály. Megszűnik a kamatjövedelmeket, valamint a tartós befektetésből származó jövedelem lekötési hozamát terhelő 6 százalékos mértékű eho. A fizetővendéglátó tevékenységet végzők jövőre már egy csatornán fizethetik meg az őket terhelő közterheket. Megszűnik a tevékenységet terhelő eho, viszont a szobánként fizetendő tételes személyi jövedelemadó a megszűnő ehóval azonos összeggel nő.
Tisztelt Ház! A személyi jövedelemadó tekintetében a törvényjavaslat a korábban elfogadott döntésekhez kapcsolódóan több, önmagában apró változást jelentő, alapvetően a jogalkalmazást segítő, egyszerűsítő, illetve az adminisztrációs kötelezettséget csökkentő intézkedéseket tartalmaz, amelyek az adózók számára kedvező változást jelentenek. Így például a jövőben az első házasok kedvezménye a családi kedvezmény megnyílta esetén is 24 hónapon át érvényesíthető.
A tartós befektetési számlák esetében lehetővé válik, hogy a számlatulajdonos az ötéves lekötési időszak végén ne csak az állomány egészére vonatkozóan köthesse újra a lekötési szerződést kedvező adózási feltételek fenntartása mellett, hanem az összeg egy részét adómentesen kivehesse, a többit pedig továbbra is lekötésben tartsa.
A helyiadó-törvényben javasolt módosítások nagyobb része a könyveiket a nemzetközi számviteli sztenderdek szerint vezetőkre vonatkozó iparűzési-adóalap-elemek definícióira vonatkozik. Mindemellett a javaslat markáns adminisztrációsteher-csökkentő jellege a helyi iparűzési adó tervezett szabályaiban is kidomborodik. Így például a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők, családi gazdasághoz tartozók az iparűzésiadó-kötelezettségüket teljesíthetik közösen, az adószámmal rendelkező őstermelő, családi gazdálkodó nevén, az általa benyújtott adóbevallásban.
A jellemzően kereskedelmi tevékenységet végző, kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó iparűzési-adó-alap-összeszámítási szabályt pedig csak akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony szétválással jött létre.
Az illetéktörvény módosítása szerint az ingatlanforgalmazókat és a lízingcégeket megillető illetékkedvezményt - a bírói gyakorlat és a visszaélések csökkentésének szándéka által életre hívott - újra szükséges szabályozni. Az új szabályozás lényege, hogy az ingatlanforgalmazónak vagy az ingatlanos lízingcégnek a hatályos szabályokkal azonos módon továbbra is vállalnia kell, hogy a vásárolt ingatlant két éven belül eladja vagy lízingbe adja. Azonban a választása szerint 2 százalékos illetékmértékkel fizet illetéket, ha vállalja azt is, hogy a továbbértékesítési célú szerződés teljesedésbe megy; vagy ha ilyen vállalást nem tesz, akkor 3 százalékos illetékmértékkel rója le kötelezettségét.
A gépjárműadó-törvény is tartalmaz a cég-autó-adómentességre vonatkozóan egyértelműsítő szabályokat. A reklámadótörvénnyel kapcsolatos szabályok is egyértelműsödnek. Az interneten közzétett reklámok esetén a reklám közvetítőjének, vagyis a reklámadó alanyának a reklámfelülettel, így az azon történő tartalomelhelyezés jogával rendelkezni jogosult személy vagy szervezet minősül.
Az adminisztráció a reklámadóban azzal csökken, hogy nem lesz szükség a reklámközzétevő kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítására, mert figyelembe vettük, hogy ebben az esetben csekély az adóelkerülés kockázata.
(8.10)
Tisztelt Országgyűlés! Az érintett gazdálkodók kérésének eleget téve az új jövedéki törvény 2017. április 1-jei hatályba léptetésével lehetővé válik, hogy elegendő idő álljon az adóraktár-engedélyesek és a vámhatóság rendelkezésére az elektronikus adatszolgáltatáshoz szükséges fejlesztések és tesztelések elvégzéséhez. Mindazonáltal a hatályos jövedéki törvény módosításával a dohánytermékek vonatkozásában a gazdálkodók számára előnyös intézkedések már a jövő év január 1-jétől megvalósulnak. Így a terveknek megfelelően, a rugalmas ármeghatározás érdekében január 1-jétől lekerül az ár a termékről azzal, hogy az adójegy rendszere megmarad, a zárjegyre történő átállás pedig az új jövedéki törvény április 1-jei hatálybalépésével valósul meg. A dohánytermékek esetében a tervezett háromlépcsős adómérték-emelés második üteme szintén a hatályos jövedéki törvény módosítása révén valósul meg.
A cigarettaadó-mértékek emelésének ellenére a jövedékiadó-tartalom súlyozott kiskereskedelmi átlag-árhoz vett aránya továbbra is az egyik legalacsonyabb lesz az uniós tagállamokkal összehasonlítva. Magyarországon ennek értéke a 2017. január 1-jétől érvényes adómértékekkel számolva 55,2 százalék, aminél csak Luxemburgban alacsonyabb ez az arány.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat több gazdaságfehérítő intézkedést is tartalmaz. Ennek keretében a személygépkocsikkal, személygépkocsi-értékesí-té-sek-kel elkövetett áfacsalások visszaszorítása érdekében az áfabevallás egy olyan adatszolgáltatási kötelezettséggel bővül, amelynek értelmében az áfaalanyok kötelesek adatot szolgáltatni azon személygépkocsik alvázszámát illetően, amelyek után fizetendő adót vallottak be az áfabevallásukban.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években az adózási rendszerünkben olyan pozitív változások történtek, amelyek a gazdaság fejlődése és az adózók mindennapi életének szempontjából ösztönző hatásúak a jelenünkre éppúgy, mint a közeljövőnkre. Az egy évvel ezelőtt bevezetett, kizárólag objektív feltételek vizsgálatán alapuló minősítési rendszerrel, vagyis a megbízható és a kockázatos adózói kategória bevezetésével összefüggésben a megbízható adózók további előnyöket kaphatnak. Így például a jövőben az automatikus fizetési könnyítés keretében nemcsak részletfizetésre, hanem fizetési halasztásra is lehetőséget kapnak, emellett az értékhatár 500 ezer forintról 1,5 millió forintra emelkedik, amivel szélesebb kör számára válik elérhetővé ez a kedvezmény.
Az adminisztráció csökkentése érdekében 2017-től a magánszemélyek jövedelemadó-bevallását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készíti el, amennyiben a magánszemély munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta. Az adóbevallási tervezetet az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év március 15-ig közzéteszi az ügyfélkapu használatával, egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen. Az ügyfélkapuval nem rendelkező magánszemély pedig március 15-ig postai úton, sms-ben vagy elektronikus úton kérheti, hogy a NAV a bevallási tervezetet papír alapon, postán küldje el számára. A NAV szolgáltatói jellegét erősíti, hogy értesíti mindazokat, akiknek visszatérítendő adója vagy esetleg befizetendő adója keletkezett.
Az adóhivatal úgynevezett támogató eljárás keretében, amennyiben az adózónál kockázatot észlel, önellenőrzést javasol, és ha szükséges, akkor igény esetén közvetlen szakmai támogatást nyújt a hibák, a hiányosságok kiküszöbölésére annak érdekében, hogy az adózó törvény szerint meg tudja tenni adózási kötelezettségét.
Gazdaságfehérítő intézkedést szolgál a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése. E kötelezettséggel összefüggésben a jövőben kockázatos adózóvá minősülnek azok az adózók, akik székhelyszolgáltatóhoz vannak bejegyezve, és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt az adóhatóság jogerősen mulasztási bírságot szabott ki terhükre.
Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerrel, az EKÁER-rel összefüggésben a jogszabály biztosítékadási kötelezettséget ír elő azon új kötelezettek részére, akik még nem tettek EKÁER-be-jelentést, vagy az első bejelentésüktől számított 180 nap alatt a bejelentéseik száma nem érte el a tízet. A módosítással visszaszoríthatóvá válik az a csalárd adózói magatartás, amely az EKÁER kockázati biztosíték megfizetésének kötelezettségét úgy igyekszik kikerülni, hogy olyan létező, de gazdaságilag nem működő - a köznyelvben alvónak mondott - cégeket vásárolnak fel, amelyek megfelelnek a biztosítékfizetési kötelezettség alóli mentesség szabályainak.
Szintén a gazdaságfehérítést szolgálja a hatósági felügyelet intézményének bevezetése is, amely egy olyan intézkedés, melynek segítségével a vélelmezhetően jogsértéssel érintett áru címzettjének, az árubeszerzés körülményeinek, a felette rendelkezési joggal bíró személynek a kiléte tisztázható, az áru elidegenítése, elszállítása megakadályozható, és a szankciók, illetve költségek kielégítése biztosítható. A megfelelő felkészülési idő érdekében az étel- és italautomaták úgynevezett automata felügyeleti egység nélkül legfeljebb 2017. június 29-ig üzemeltethetőek, kivéve azon gépeket, amelyeket műszaki vagy technikai okok miatt nem lehet automata felügyeleti egységgel ellátni. Ezek az automaták ugyanis 2017. december 31-ig üzemeltethetőek.
Tisztelt Ház! Egy évvel ezelőtt szinte egyhangúlag fogadta el a tisztelt Országgyűlés a nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek, rövidített nevén az IFRS-ek hazai alkalmazását lehetővé tevő törvénycsomagot. Ezt az új számviteli beszámolási lehetőséget különösen a nemzetközi háttérrel rendelkező befektetők, vállalkozások fogadták rendkívül pozitívan, hiszen ennek eredményeként egyre több vállalkozás jelzi, hogy át kíván térni e beszámolási mód alkalmazására. A számviteli törvény javasolt módosítása több olyan, az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazásával összefüggő módosítást tartalmaz, amelyek ezt az áttérést segítik elő. Így többek között a nemzetközi sztenderdekre történő áttérés bejelentési határidejét a törvényjavaslat a jelenlegi - az áttérést megelőző - 90 napról 30 napra fogja rövidíteni. A törvényjavaslat emellett egyértelműen kimondja, hogy a jogelőd nélkül alapított vállalkozások is alkalmazhatják az új beszámolási lehetőséget, továbbá azt is, hogy a tőzsdére év közben bevezetett vállalkozások csak a tőzsdei bevezetés évét követő üzleti évtől kötelesek az IFRS-eket használni.
Szintén a nemzetközi számviteli előírásokkal függnek össze a számviteli törvény származékos ügy-le-tekre, illetve a fedezeti ügyletekre vonatkozó javasolt módosításai. E módosítások egyrészt figyelembe veszik a pénzpiaci folyamatok fejlődésének az igényeit, másrészt a módosításokkal tovább folytatódik a hazai előírások közelítése a nemzetközi előírásokhoz.
Tisztelt Országgyűlés! A könyvvizsgálat szabályozását érintően a törvényjavaslat módosításokat tartalmaz a könyvvizsgálók speciális minősítéseire vonatozóan is. Az IFRS-ek egyedi beszámolási célokra történő alkalmazásával várhatóan megnő az igény az IFRS-minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók iránt. Annak érdekében, hogy megfelelő számú szakember álljon rendelkezésre, kisebb mértékben változnak az IFRS-minősítés megszerzésének előírásai.
Szintén változnak a könyvvizsgálókra vonatkozó, 2018. január 1-jétől hatályos kibocsátói minősítéssel kapcsolatos szabályok. A törvényjavaslat alapján nem minden kibocsátó, hanem kizárólag a szabályozott piacra bevezetett, nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó könyvvizsgálójának szükséges kibocsátói minősítéssel rendelkeznie 2018-tól.
(8.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! Jogharmonizációs célból és az egyértelműbb jogértelmezést elősegítendő a most benyújtott adótörvényjavaslat egyéb, vagyis a kapcsolódó törvények módosítását is tartalmazza. Jogharmonizációs célból módosul az adó- és az egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény. A kötelező automatikus információcsere további bővítését eredményező irányelv célja: az Európai Unión belül az adóhatóságok közötti automatikus adóügyi információcserének a feltételes adómegállapítás és a szokásos piaci ár megállapítását tartalmazó döntésekre vonatkozó kiterjesztése. Az Európai Bíróság ítéletének való megfelelés érdekében módosul a készpénztörvény szankciórendszere, továbbá a hazai törvény tervezett módosításával a normaszöveg kiegészül a lefoglalás, a visszatartás és a méltányossági eljárások szabályaival.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítása során megteremtjük az adó- és vámhatóság vezetőjének a minősítési jogkört, amely a feladat ellátásához eddig csak áttételesen volt biztosítva. Bevezetjük az egészségkárosodási járadék alkalmazásához szükséges szabályozást, és pontosítjuk a NAV-életpálya második ütemének bevezetéséhez szükséges szabályokat.
A vámtörvény esetében a hivatali eljáráshoz kapcsolódó határidő-számítás tekintetében az európai uniós szabályok nem tartalmaznak rendelkezést, ezért azok megállapítása szükséges. A felülellenőrzés tekintetében a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzés érvényre juttatása szolgáltat okot ezen intézményrendszer átfogó szabályozására. A korábbi vámjogi szabályozáson alapuló engedélyek új jogszabály szerinti felülvizsgálatánál, újraértékelésénél a vámjogi szabályozás nem tartalmaz teljes körű rendelkezéseket azok végrehajtására, ezért e tagállami szintű feladat vonatkozásában itthon olyan szabályok megalkotása indokolt, amelyek egyértelmű iránymutatást nyújtanak a jogalkalmazók számára.
Az Európai Bizottság online-szerencsejáték-szabályozó és -felügyeleti hatóságai közötti közigazgatási együttműködési egyezményhez az uniós tagállamok és az EGT-államok 2015 novemberétől csatlakozhatnak. Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat a nemzetközi egyezményhez való magyar csatlakozás szükséges törvényi rendelkezéseit tartalmazza.
A hazai legális szerencsejáték-piac és a központi költségvetési bevételek védelme érdekében 2014-től három lépésben vezettük be az illegális online-sze-ren-cse-játék szervezése elleni fellépés hagyományos eszköztárát: 2014-ben biztosítottuk az internetes blokkolás, 2015-től a tiltott szerencsejáték-rek-lá-mo-zás elleni fellépés, 2016-tól pedig a pénzügyi blokkolás keretszabályait. A nem online tiltott szerencsejáték-szervezéssel szembeni hatékonyabb hatósági fellépést biztosítják a törvényjavaslat helyszíni szerencsejáték-ellenőrzésre vonatkozó szabályai. E rendelkezések alapján az állami adóhatóság ellenőre a helyszíni ellenőrzés során jogosult bármely olyan helyiségbe belépni, amelyben valószínűsíthető, hogy tiltott szerencsejáték-szervezés zajlik.
Módosul a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény is annak érdekében, hogy a vállalatok a saját dolgozóik képzésére igénybe vehető kedvezményt a jövőben szélesebb körben tudják kihasználni. Ugyancsak módosul a biztonságos és a gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény annak érdekében, hogy 2016-ra vonatkozóan a gyógyszeriparnak újabb, úgynevezett sávos különadóbefizetési kötelezettsége ne keletkezzen a különösen méltánylásra jogosultak esetében, a gyógyszertámogatásra és a kedvezményezetti státusszal rendelkező gyógyszerekre fordított költségvetési soron.
Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlésnek benyújtott adótörvénymódosítási csomag egyaránt szolgálja a vállalkozások előremenetelét, a családok jobb megélhetését, hiszen elfogadásával csökkennek a közterhek, mérséklődik az adóbürokrácia, és növekedhet Magyarország, benne Magyarország vállalkozásainak versenyképessége, tovább javulhat Magyarország kedvező megítélése itthon és külföldön is. Magyarország tovább erősödik ezen adótörvénycsomag elfogadásával. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
