CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat több, a foglalkoztatást érintő törvény módosítását tartalmazza. A módosítások kisebb mértékűek ugyan, de céljukat és tartalmukat tekintve nagyon fontosak. Elősegítik, hogy a törvények alkalmazására ne visszaélésszerűen, hanem a céljuknak megfelelően kerüljön sor. Ezenkívül segítik a törvények gyakorlati alkalmazását is.
A kormány az elmúlt években nagyon sokat tett a foglalkoztatási szint növeléséért és a munkanélküliség csökkentéséért. Elsődleges szándéka volt és ma is az, hogy a foglalkoztatottság javulása elsősorban a versenyszférában valósuljon meg. Akik nem tudnak elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon, lehetőségük van átmeneti foglalkoztatásban történő részvételre.
(13.10)
Ennek egyik legjobb eszköze a közfoglalkoztatás, valamint a szociális szövetkezetekben történő munkavégzés. Annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatás valóban átmeneti jellegű legyen, a közfoglalkoztatottnak is meg kell tennie mindent, hogy a nyílt munkaerőpiacon munkát találjon. Jelenleg a közfoglalkoztatott csak a megfelelő munkahelyet köteles elfogadni. A törvényjavaslat ezt a szabályt továbbfejleszti, kiterjeszti. A jövőben a közfoglalkoztatottnak el kell fogadnia és igénybe kell vennie az állami foglalkoztatási szerv által felkínált képzési lehetőséget is. Így alkalmassá válhat arra, hogy a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedjen. A javaslat a közfoglalkoztatási törvényt is módosítja, ezzel lehetőséget teremt a kötelezettség megszegőivel szembeni fellépésre.
A foglalkoztatási törvény további módosításai pontosító jellegűek, amelyekre részben jogharmonizációs okokból, részben pedig egyértelmű pénzügyi szabályozás érdekében van szükség.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány a munkavédelmi helyzet javítását, a munkabalesetek időben történő bejelentését változatlanul fontosnak tartja. A javaslat munkavédelmi törvényt módosító rendelkezései szintén ezt biztosítják, hiszen szigorodnak a munkabaleset bejelentésének szabályai. A sérült munkavállalónak továbbra is kötelessége a baleset bejelentése. A javaslat újítása az, hogy a mulasztáshoz jogkövetkezményt fűz. Amennyiben a munkavállaló ezen kötelezettségét elmulasztja, neki kell bizonyítania, hogy a baleset a munkavégzéssel összefüggésben történt. A módosítás az elektronikus úton való bejelentést is lehetővé teszi, a szabályozással nem sérülnek a munkavállaló jogai, továbbra is lehetősége van a munkáltatói intézkedés ellen jogorvoslattal élni.
A javaslat lehetőséget teremt a Magyar Honvédség vonatkozásában a munkavédelmi tevékenység, valamint a munkavédelmi érdekképviselet optimális megszervezésére és működtetésére. Ez vonatkozik a hatósági tevékenység rendjére, valamint a Magyar Honvédség szervezetéhez jobban illeszkedő érdekegyeztetési szintek meghatározására. A javaslat jogharmonizációs célú rendelkezést tartalmaz. Ennek indoka az egyéni védőeszközökről szóló európai uniós jogszabály megjelenítése. Az új uniós jogszabály módosítja az eddigi elnevezéseket, a javaslat pedig ehhez igazítja a magyar szabályokat.
A bérgaranciáról szóló törvény módosításával a gyakorlati tapasztalatok alapján kisebb változások bevezetésére kerül sor. Egyértelművé válik, hogy a felszámolási eljárás során a bérgarancia-támogatás igénybevétele miatt nem sérülhet a csődtörvény szerinti kielégítési sorrend. A módosítás egyenlő bánásmódot biztosít a munkavállalók között a támogatás igénylése során. Ez attól független érvényesül, hogy a gazdálkodó szervezet megszüntetése kényszertörlés vagy felszámolás útján történik. A felszámoló a felszámoláshoz kapcsolódó feladatok ellátására vagyonnal nem rendelkező céghez gyakran vesz fel munkavállalókat. A cél az, hogy a bérgarancia-támogatás ne szolgáljon az eljárás során létrejövő új jogviszonyban a munkabérek és szolgáltatási díjak kifizetésére.
A módosítás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a döntéshozó mérlegelje a foglalkoztatás szükségességét. A külföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekre figyelemmel a javaslat módosítja a törvény illetékességre vonatkozó szabályait. A külföldi székhely különösen a kölcsönbe adók esetében jelenthet problémát. Egyszerűsítésként a szabályozás a fióktelep és telephely szerinti illetékességet írja elő. Ha a gazdálkodó szervezetnek nincs magyarországi képviselete, a törvény kisegítő lehetőségként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki. A hatályos szabályozás szerint az állami foglalkoztatási szerv a külföldi bérgarancia-szervezet megkeresésére tájékoztatást ad a felszámolás alatt levő magyar cégekről a külföldi bérgarancia-eljárás lefolytatásához. A módosítás az állami foglalkoztatási szervet is kötelezi arra, hogy külföldi gazdálkodó szervezet esetében meggyőződjön a bérgarancia-eljárás feltételeinek fennállásáról.
Tisztelt Országgyűlés! A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításának egyik fontos indokát a szociális szövetkezetek működése szolgáltatja. A gyakorlatban az tapasztalható, hogy a szociális szövetkezetekben dolgozók nem elég védettek a visszaélésekkel szemben. A módosítás kiterjeszti az ellenőrzési törvény hatályát a szövetkezeti tag tagi munkavégzésére vonatkozó szabályok betartására. Ez a visszaélések elkerülése, valamint a feketemunka visszaszorítása érdekében szükséges. Az ellenőrzés lehetőségének megteremtése várhatóan meghozza a kívánt eredményt. A javaslat módosítja azt a szankciórendszert, amely a foglalkoztatónak a külföldieket érintő, illetve külföldre irányuló adatszolgáltatási kötelezettsége elmulasztásával kapcsolatos. A hatályban levő rendelkezések eltérő szankciót tartalmaznak a kötelezettségét megszegő belföldi foglalkoztatóra, valamint a külföldi munkáltatóra. A módosítás szerint mindkét esetben tételes összegű közigazgatási bírságot kell alkalmazni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A szociális szövetkezetek működése során szerzett gyakorlati tapasztalatok a szövetkezeti törvény módosítását is szükségessé teszik. A foglalkoztatási szövetkezet mint szervezeti forma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, gyakran használják fel ezt a szervezeti formát más jogszabályok előírásainak megkerülésére, ezért a törvénymódosítás hatálybalépésével ez a szervezeti forma megszűnik. Nem ritka ellenőrzési tapasztalat, hogy a szociális szövetkezet a céljától eltérően olyan tevékenységet folytat, amely ellátható hagyományos munkaviszony, esetleg munkaerő-kölcsönzés keretében is. Ezekben az esetekben nyilvánvaló, hogy ezt a foglalkoztatási formát csak a kedvezőbb jogszabályi környezet miatt veszik igénybe. Ezért a javaslat korlátozza a szociális szövetkezet tevékenységi körét is. A visszaélések megelőzését szolgálja az az előírás, hogy a jövőben a szociális szövetkezetnek legalább egy helyi önkormányzat vagy közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie. A szociális szövetkezetben tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a jövőben szigorúbb feltételekkel lehet létesíteni. Ilyen jogviszonyt csak az létesíthet, akit az állami foglalkoztatási szerv legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart vagy legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll. Ettől a módosítástól azt várjuk, hogy megakadályozza a különböző jogviszonyokból történő, egymást követő önkényes ki- és belépést.
Az is előfordul, hogy a szociális szövetkezet a tényleges munkaerő-kölcsönzést feladatellátási megállapodásnak álcázza. Emellett a munkavégzés napjaira a tagjával egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést köt. Az ilyen esetek megelőzése céljából a módosítás megtiltja a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonnyal párhuzamos jogviszonyt.
A javaslat kiegészíti a szövetkezeti törvényt átmeneti rendelkezésekkel. Ezek a foglalkoztatási szövetkezet mint szervezeti forma megszűnése, valamint a szervezeti változások végrehajtása miatt szükségesek.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítása a foglalkoztatási szövetkezeti forma megszűnése miatt szükséges. Pontosításra szorul továbbá a törvényben az a szabály, amely a személyi-jövedelemadó-bevallás szempontjából figyelembe vehető jövedelmet határozza meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom abban, hogy egyetértenek a törvényjavaslat által tartalmazott módosításokkal. Ebben az esetben kérem, hogy szavazatukkal támogassák majd a szavazás során a javaslatokat, és egyben köszönöm szépen a figyelmüket.
