DR. SZÉL BERNADETT,
DR. SZÉL BERNADETT,
DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontos törvényjavaslatról tárgyalunk, ismét egy salátatörvényről sajnos, ami önmagában is a Fidesz kudarca, hogy folyamatosan ilyen törvényeket kapunk, amelyben meglehetősen szedett-vedett módon olyan javaslatokat tárnak elénk, és nyújtanak be az Országgyűléshez, ami rengeteg ember életére nagyon komoly hatással van. Viszont azt gondolom, hogy nem az lenne a módja ezen javaslatok megtárgyalásának, hogy egy nagy salátatörvénybe mindent behajigálnak, hanem mindent a maga rendjén, módján kellene kezelni, és részletesen kellene foglalkozni az itt felmerülő egyes ügyekkel.
Én azért ezt most megpróbálom. Kezdem itt az első ponttal, ami számunkra nagyon fontos. Azért is, mert az LMP külön törvényjavaslatot nyújtott be korábban annak érdekében, hogy eltöröljük a gyermekközmunkát, vagyis azt, hogy 16 éves gyerekeket közmunkára visznek ebben az országban. Kutatómunkával kiderítettük, hogy ez egy létező jelenség, terjedő jelenség és problémás jelenség. Ezt a javaslatunkat, hogy 18 éves korhoz kössük a közmunka kezdetének az időpontját, önök leszavazták. A Fidesz-KDNP leszavazta ezt a korábbi törvényjavaslatunkat. Ehhez képest én örömmel láttam a társadalmi egyeztetésre bocsátott verzióban, hogy szerepel a közmunka korhatárának 18 éves korban való rögzítése.
Ehhez képest, tisztelt államtitkár úr, ez a bekezdés az elénk terjesztett anyagból eltűnt. Magyarul, a Fidesz-KDNP-ben valaki észnél volt, és észrevette azt, hogy a gyermekközmunka problémás, bár az ellenzéknek, ugye, nem adták meg a lehetőséget, hogy egy törvényjavaslatunkat elfogadják, nem gond, az ügy a lényeg, észrevették, társadalmi egyeztetésre bevitték, és utána pedig valamilyen ok miatt ezt onnan ki is húzták. Úgyhogy azt is mondhatom, hogy ez a javaslat, amit itt tárgyalunk, majdnem tartalmazza a gyermekközmunka eltörlését, ez azonban mégsem sikerült. Na most, innen indoklást kérnék. Ugyanis önök azt írták a társadalmi egyeztetésre szánt verzióban, idézem a kormányt: „A módosítás indoka, hogy a hatályos szabályozás a fiatalt arra ösztönzi, hogy hagyja abba a tanulmányait, és közfoglalkoztatásban dolgozzon. Tekintettel arra, hogy az elsődleges cél az, hogy a fiatalok alkalmassá váljanak a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre - írja a Fidesz -, amelyet a képzés biztosít, indokolt a törvény által alkalmazott alsó korhatár felemelése.” Na, most, tisztelt államtitkár úr, az, hogy ezt mégsem terjesztették be, ez most akkor azt jelenti, hogy mégsem gondolják azt, hogy a fiatalt inkább az oktatásban kellene tartani, és nem kellene közmunkára vinni? Mi történt itt a Fideszben?
És ez most már nem az első, hanem a második olyan törvényjavaslat, amit ezen a héten látok, egy meglehetősen intenzív hetünk van, hogy a társadalmi egyeztetésre még beküldik azt a verziót, amelyben még találunk olyat, ami úgymond kedvező, és utána valami lobbiérdek hatására az onnan eltűnik. Részletes magyarázatot szeretnék kapni a Fidesztől arra, hogy itt mi történt. Nonszensz, hogy a XXI. századi Magyarországon gyermekközmunka lehet. Nem fogadható ez el, tisztelt államtitkár úr. Beadtuk módosítóban az önök korábbi szavait tulajdonképpen, én szeretném azt látni a végleges törvényjavaslatban.
Menjünk tovább, bár én azért is tartottam nagyon fontosnak ezzel kezdeni, mert ha gyermekekről van szó, akkor arról mindig az első helyen kell beszélnünk. De nézzük, hogy mi van még itt ebben a törvényjavaslatban! Az a verzió, ami elénk került, arról azt tudom mondani, hogy igazából a dilettáns kormányzásnak egy jó példája. Önök tulajdonképpen azért is salátáztak össze mindent, mert a saját kormányzási hibájukat próbálják meg kijavítani. De megint az van, mint a Fidesznél oly sokszor látom, hogy nem azt csinálják, ami a jó megoldás lenne, hanem olyan felemásan átveszegetnek dolgokat ellenzéki oldalról is. Tehát ilyen például az, hogy a közmunkával kapcsolatban a változtatás, hogy a képzést kötelezővé teszik, hogy el kell fogadni, meg utazási költségeket megtérítenek.
Az LMP évek óta beszél arról, hogy közmunkacsapda van ebben az országban, most már tényleg örülnék, ha önök is belátnák. Mi javasoltuk az utazási költségtérítést, mi javasoltuk azt, hogy a képzés kapjon minden esetben elsőbbséget a közmunkához képest, és önök ezeket éveken át leszavazgatták. Most akkor úgy látszik, hogy megvilágosodtak, de jobb későn, mint soha - szokták mondani -, de azért engedjék meg, hogy azt gondoljam, hogy ez elég megkésett, azok után, hogy nagyon sok embert hoztak nagyon kemény helyzetbe a közmunkával kapcsolatban.
És akkor, ha már az ellenzék oldalán nézegetik a javaslatokat, akkor van ott még egy-két LMP-s javaslat, amit szeretném, ha megnéznének. Ilyen például az, hogy az álláskeresők számára mi elérhetővé tennénk a foglalkoztatást támogató különböző támogatásokat, bővítő támogatásokat, a bértámogatásokat. Rengeteg közmunkás jelentkezett, hogy vállalkozóvá válást elősegítő támogatásra lenne szüksége, közmunkásként nem kaphatja meg; szeretnénk, ha megkaphatnák. De ott van az önfoglalkoztatáshoz nyújtott támogatás.
(14.00)
Ezeket mind elérhetővé kellene tenni a közmunkásoknak, mert azt látni kell, hogy a közmunka nem olyan, mint egy munkaerőpiaci állás, ezeknek az embereknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy egy nyílt munkaerőpiacra eljussanak. Ezeket mind adják meg nekik, segítsenek a közmunkásoknak!
Hadd adjak még egy tippet: itt van a munkahelyvédelmi akcióterv. Gyakorlatilag önök a mai napig nem teszik lehetővé, hogy a közmunkás megszakítsa a közmunkát, és a versenypiacon elhelyezkedve járulékkedvezményt vehessen igénybe vagy lehessen utána érvényesíteni, helyesebben. Még mindig az van, hogy meg kell várni a közmunka végét, és utána veszi csak figyelembe az álláskeresés idejénél a közmunkát. Ezt is jó lenne rendezni.
Amit viszont kifejezetten rossznak tartok, az a szankció, a háromhavi kizárás. Ennek semmi értelme nincsen, ez káros, nem tartom jó megoldásnak.
Salátatörvény, úgyhogy akkor ugrálunk pontról pontra, mert nem egy koherens jogi szöveget tárt elénk a kormányzat. Beszéljünk a foglalkoztatási szövetkezetekről is! Pár évvel ezelőtt - keressék elő a jegyzőkönyvet a parlamenti ülésről - mi elmondtuk, tehát amikor önök ezt kitalálták és megalkották, mi elmondtuk, hogy ez tulajdonképpen az uniós pénzek lenyúlására szolgál, a romák foglalkoztatását nem fogják tudni segíteni, és megtörtént. Megmondtuk! Én konkrétan emlékszem a parlamenti vitára, amikor győzködtük önöket arról, hogy ez egy képtelen konstrukció. Tehát ötszáz fős szövetkezet, ilyen nincs, hogy felülről irányított szövetkezetet hoznak létre. A nemzeti kormányzatnak a kötelező tagként való előírása pedig… - azt is mondtuk, hogy a romák szegregált foglalkoztatásához fog vezetni.
Ez történt, itt Gúr képviselőtársam helyesen idézte, hogy Farkas Flóriánék megcsinálták a „Híd a munka világába” foglalkoztatási szövetkezetet, és anélkül, hogy egyetlen állástalan roma embernek segítettek volna munkahelyhez jutni, gyakorlatilag lenyúltak egy csomó pénzt. Úgyhogy örülök, hogy észrevették azt, amit mi évekkel korábban mondtunk, hogy ilyet nem kellene csinálni.
Viszont van itt egy problémás elem, ez a szociális szövetkezetek szabályozásának a módosítása. Ez annyira rosszra sikerült, amit önök beírtak ebbe a törvényjavaslatba, hogy még az önök korábbi parlamenti képviselője, Patay Vilmos is keményen bírálta ezt a szöveget - ugye, az Országos Szövetkezeti Tanácsot vezeti ő. Tekintve, hogy önök restelltek az érintettekhez fordulni, elutasította a magyar kormány az egyeztetéseket a szakmai szervezetekkel, akkor én most behoztam ide ezeket, hogy legalább akkor most ismerkedjenek meg velük.
Az Országos Szövetkezeti Tanács véleménye az önkormányzatok, illetve a karitatív szervezetek tagságának a kötelező előírásával kapcsolatban, idézem: „A módosítást az Országos Szövetkezeti Tanács elnökeként nem tudom támogatni, mivel az súlyosan sérti a szövetkezetek nemzetközileg elfogadott elveit és a vállalkozásalapítási szabadság jogát, ha valamely speciális körülményt leszámítva a tagsági jogviszony létesítésében a szövetkezetek tagjait korlátozzák, a saját szövetkezeti vállalkozások alapításakor a tagsági összetétel önálló eldöntése vonatkozásában.”
Azt gondolom, hogy helye kell hogy legyen egy parlamenti vitában annak, hogy az érintettek mit gondolnak a saját helyzetükről, meg hogy ők mit élnek át a mi különböző irományaink kapcsán. Ez a vé-le-ménye az egyik mértékadó szakmai szervezet vezetőjének. Úgyhogy, ha azt gondolják, hogy én most politikai harcot akarok önökkel folytatni, és csak meddő politizálást akarok csinálni azért, mert én ellenzékben vagyok, önök meg kormányon, azt tudom mondani, hogy nem. Az, aki ehhez a legjobban ért és terepen van, és napi szinten ezzel foglalkozik, neki ez a véleménye arról, amit önök itt salátába csomagolva leraktak az asztalra.
De menjünk tovább, mert van itt még vélemény. A helyzet az, hogy a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége is erősen kritizálja ezt a javaslatot. Ami itt alapvetően zajlik, az az, hogy önök a visszaélésekre hivatkozva központosítani igyekszenek, és most az történik, hogy az önkormányzatokon keresztül akarnak politikai befolyást gyakorolni a szociális szövetkezetekre. Igen, vannak visszaélések, tudjuk, hát itt van a mi Voldemort képviselőtársunk - Mengyi Rolandról beszélek -, aki belebukott az üzelmeibe. De azért, mert vannak korrupt emberek, ne öntsék már ki a gyermeket a fürdővízzel. Tehát vannak jól működő szociális szövetkezetek. Nem lehet őket azért ellehetetleníteni, mert vannak korrupt emberek, mint például az önök soraiban elhelyezkedő képviselő. Ezt nem lehet csinálni. Hogy gondolják, hogy azért, mert van korrupció, azért az egészet, úgy, ahogy van, kicsinálják?! Ez elfogadhatatlan! Szeretném leszögezni, hogy amit önök letettek az asztalra, azzal - és megint figyelmeztetem önöket - nem fogják eléri azt a célt, amit kitűztek, viszont igen nagy károkat fognak okozni.
Menjünk itt tovább azzal kapcsolatban, hogy a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége hogyan gondolkodik erről a kérdésről. Még egyszer mondom, teszem ezt azért, mert a kormány elmulasztotta a megfelelő egyeztetéseket a szakmai szervezetekkel. Azt gondolom, hogy ha valaki kormányoz, akkor adja már meg azt a méltóságot az érintetteknek, hogy beszél velük, mielőtt kicsinálja a szervezeteiket. Tehát elképesztő, amit önök csináltak! Kezdjük úgy, hogy a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége elfogadhatatlannak, károsnak és minden jó kormányzásnak ellentmondónak tartja a szociális szövetkezetekben kötelező önkormányzati/karitatív szervezeti tagság jogszabályi előírásait, és a főtevékenység névben való viselését. Tehát röviden és tömören ez az álláspont. Nem ellenzéki politikai támadásról van szó, hanem egy őszinte szakmai véleményről.
Szeretném indokolni, ahogy itt az állásfoglalásban olvasható is. Tehát az, hogy önök be akarják vinni az önkormányzatot kötelező tagként a szociális szövetkezetekbe, az alapvető demokratikus működés egyensúlyát fogja megbontani. Azt gondolom, hogy önök nem ismerik a nemzetközi gyakorlatot a szövetkezetekkel kapcsolatban, és azért próbálkoznak ilyen megoldásokkal. A logika kristálytiszta: az önkormányzat így döntő befolyást tud gyakorolni a többségében rászoruló magánszemély tagságú szövetkezet működésére, miközben egy szavazata van, mint az összes többi tagnak. Hosszú távon a változó érdek alapú helyi politikai és hatalmi nyomásgyakorlás el fogja lehetetleníteni azt, hogy a tagok elsősorban a saját gazdaságukat előmozdítva, helyi eszközökkel javítsanak a maguk életén.
Van itt egy-két hajmeresztő dolog: nincs benne a karitatív szervezet törvényi definíciója, így gyakorlatilag jogbizonytalanságot fog okozni egy ilyen szervezet azonosítása és bevonása. A Belügyminisztérium volt, aki ezt a fogalmat betette a szövetkezeti törvénybe, és ők a Karitatív Tanács tagjait értik karitatív szervezet alatt. Ezt akkor úgy képzelik el, hogy 2600 szociális szövetkezet ezzel a nyolc szervezettel fog majd tagságra lépni, ha nem az önkormányzattal? Vagy mi van itt? Ezt kodifikálták. Tehát jó lenne akkor ezt tisztázni. Még egyszer mondom, ha egyeztettek volna az illetékes szakmai szervezettel, akkor nem egy ellenzéki képviselőtől kapnák meg ezeket a kérdéseket, de kénytelen vagyok, mert önök nem állnak szóba, velünk is csak azért, mert muszáj, tudom jól.
A Belügyminisztérium által a közfoglalkoztatás érdekében generált 123 önkormányzati taggal rendelkező szociális szövetkezet mintájára akarják az összes, 2600 szociális szövetkezetet a közfoglalkoztatás eszközévé tenni. Tehát ez is a szociális szövetkezetek állásfoglalásában látható. Igen, és azt írják, amit én is gondolok, hogy a törvényhozó láthatóan nem rendelkezik nemzetközi ismeretekkel, hogy a szociális gazdaság hogyan működik Európában és úgy általában a világban, illetve, hogy a társadalmi változások, szociális szövetkezetek milyen jogszabályi feltételek között működnek. Azt is írják, hogy diszkriminatív szabályozást hoz létre az állam akkor, amikor a polgári törvénykönyv civil szervezeteitől vagy gazdasági szervezeteitől eltérően a szociális szövetkezetek számára előírja azt, hogy a nevükben viselni kell a főtevékenységére utaló megjelölést.
És akkor még két dolgot szeretnék itt megjelölni, ami viszont teljesen fölöslegesen pluszterhet rak a szociális szövetkezetekre. A tagi munkavégzéshez kapcsolódóan már egyszer kellett a szociális szövetkezetek alapszabályát módosítani, feleslegesen, mert egyébként elég lett volna azokat erre kötelezni, ahol van tagi munkavégzés, de nem, önök mindenkire megtették. Most újra minden szociális szövetkezetnek módosítania kellene az alapszabályát és teljesen értelmetlenül. Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy ügyvédi ellenjegyzéssel módosítható és adható be a cégbíróságra az alapszabály. Ez azt jelenti, hogy szövetkezetenként körülbelül 30 ezer forintot teljesen fölöslegesen ki kell fizetniük. Ez összességében 80 millió forint kiadást, illetve az államnak bevételt jelent a szociális szövetkezetek esetében, és én azt gondolom, hogy nem kellene fölöslegesen sarcolni a szociális szövetkezeteket. Legyenek kedvesek, vegyék észre, hogy már megint fölöslegesen kérnek valamit. Az önök egyik minisztere minden másnap arról beszél, hogy bürokráciát akar csökkenteni, akkor érezzék már magukat úgy, mintha egy kormányban lennének, és próbáljanak meg önök is spórolni ezeknek az embereknek a pénzével.
Egy szó mint száz, tisztelt államtitkár úr, tisztelt képviselőtársaim, nagyon elégedetlen vagyok azzal kapcsolatban, hogy önök ilyen módon estek neki a szociális szövetkezeteknek. Szeretném, ha behúznák a kéziféket, és visszatérnének egy kicsit, két lépéssel hátrébb, és beszélnének ezekkel az emberekkel, mielőtt felforgatják az életüket. Legyenek olyan szívesek, és ne innen, az elefántcsonttoronyból próbálják meg kitalálni, hogy a terepen mi a helyzet. Azt gondolom, önöknek minden eszközük, tárcájuk, pénzük, paripájuk, fegyverük, mindenük megvan ahhoz, hogy egy normális szabályozást hozzanak létre. Értem a céljukat, de ez nem jó, amit itt most lekodifikáltak.
Mi beadtuk a módosító javaslatokat, mi is szeretnénk, ha a korrupció csökkenne Magyarországon, mi, önökkel ellentétben teszünk is érte, de a lényeg az, hogy legyenek kedvesek, nézzék meg a módosító javaslatainkat, és most túl azon, hogy ellenzék-kormány frontvonalon önök nem hajlandóak semmit figyelembe venni, de fogadják el a mieinket.
Még az utolsó szó jogán szeretném elmondani, hogy határozottan tiltakozom a gyermekközmunka ellen, és nagyon komoly támadást fogunk intézni a kormány ellen, ha nem fordul vissza erről az útról, és a gyermekeket nem hagyja meg a gyermekkorban, az oktatásban, hanem engedi, hogy közmunkára vigyék őket.
(14.10)
