VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az adótörvények vitájában elmondtuk a Jobbik részéről, hogy ez a törvényjavaslat nincs kellően előkészítve, nincsenek hatástanulmányok, sajnos az élet igazolta a szavainkat. Gondoljanak arra, hogy az az elfogadott összegző módosító jelentés 74 oldalon keresztül a hibákat, a hiányosságokat korrigálni próbálja, ami az eredetileg benyújtott adójavaslatban benne szerepel. Tehát még egyszer mondom: 74 oldalon keresztül ezeknek a hibáknak, hiányosságoknak a folyamatos korrekciójáról van szó. Tehát igencsak nagy terjedelmű még az a szabályozás is, ami ezt az elhibázott adópolitikát igyekszik úgy-ahogy, legalábbis jogtechnikai szempontból helyrehozni.
Több olyan pont van, amire fel szeretném hívni államtitkár úr figyelmét. Az egyik a társasági adó szintje és az erre vonatkozó kormányzati előterjesztés. Ezzel a lépéssel, hogy egységesen 9 százalékra fogja a kormány a társaságiadó-kulcsot csökkenteni, a legnagyobb és egyben leggazdagabb vállalatoknak jelent ez a javaslat segítséget, a költségvetésnek pedig a becsült értékek szerint 170 és 145 milliárd forint közötti lesz majd a várható kiesése e miatt az adócsökkentés miatt.
Én természetesen azt mondom, hogy ha már egyszer dolgozói béremelésre ekkora szükség van Magyarországon, célszerű lett volna nem a legnagyobb és leggazdagabb cégeket támogatni a magyar adófizetők pénzéből hasonló kedvezményekkel, hanem megtenni azt, hogy a dolgozók bére növekedni tudjon azzal, hogy adót és járulékot csökkent a kormány. Ez az intézkedés sajnos ebben az esetben elmaradt, mert a kormánynak a legnagyobb és leggazdagabb vállalatok képviselete volt az első, nem pedig az emberek érdekeinek képviselete.
Én azzal egyetértek, hogy az alanyi adómentesség, illetve a kisadózók bevételi értékhatára egyaránt nő. Megjegyzem egyébként, államtitkár úr, hogy erre irányuló javaslatot én már a korábbi kormányzati ciklus alatt tettem, csak éppen a Fidesz-KDNP-kormány volt az, aki ezt a javaslatot leszavazta. Éppen azért tettük ezt a javaslatot, mert azt láttuk, hogy ezeket a lehetőségeket az Európai Unió más tagállamai saját javukra kihasználják. Ha az Európai Unió lehetővé teszi azt, hogy megfelelő értékhatárig adómentes tevékenységet folytassanak a vállalkozások az áfa tekintetében, akkor ezt más tagállamok sokkal jobban kihasználták, Magyarországon nagyon konzervatív és azt kell hogy mondjam, nagyon maradi volt a kormány ebben a tekintetben.
Fontosnak tartom azt is elmondani, hogy a törvényjavaslatban szabályozott tranzakciós illetékkel kapcsolatban mennyire sunyi módon járt el az Orbán-kormány, hogy is történt ugyanis ennek a bevezetése, és milyen módon hárították át a terheket az emberekre a hitelintézetek, illetve a számlavezetők. Hát mi is történt ezzel? Az Orbán-kormány bevezette a 0,1 százalékos tranzakciós adót, röviddel később ez az érték már háromszorosára emelkedett, 0,3 százalékra, és gyakorlatilag egy tranzit adóztatás történt. Ugyanis amikor a hitelintézetek kiértesítették a számlaleveleikben az ügyfeleiket arról, hogy át fogják rájuk hárítani a tranzakciós illetéket, ők természetesen nem ezt írták, hanem azt mondták, hogy a tranzakciós költségek nőnek meg a banknál, jó néhány tanulmány, szakmai újságcikk igazolta azt, hogy pont annyival nőtt meg a tranzakciós költség a banknál, mint amekkora tranzakciós adót a banknak meg kellett fizetnie. Ezt az adót ugyan önök illetéknek nevezik, de a kettő között fogalmi különbség és tartalmi különbség van.
Tehát gyakorlatilag az történt, hogy a tranzakciós illeték nevű adófajtából befolyó összeget egy az egyben átháríthatták a számlavezető bankok a lakosságra és a náluk számlát vezető kisvállalkozásokra. A nagyobb vállalkozások jobban jártak, hiszen ők nemegyszer elvitték a pénzügyi központjukat Magyarországról azért, mert őket ez a szabályozás rendkívüli mértékben sújtotta. Megjegyzem egyébként, hogy éppen az önöket támogató, a kormánynak békemenetet szervező Széles Gábor nagyvállalkozó is arról írt, hogy ha a tranzakciós illeték ilyen formában fog hatályba lépni, mint ahogy a kormány tervezte, akkor milliárdos többletköltséggel kell hogy számoljon a Videoton vállalatcsoport. Sajnos, a kormány nem vette kellően figyelembe ezeket az intéseket.
Nagyon fontosnak tartom azt is elmondani, hogy amikor a gépjárműadó kérdésére került sor, államtitkár úr, a kormánynak volt egy egyértelmű vállalása, az, hogy 65 ezer elektromos és hibridautó lesz Magyarországon. Ehhez képest 1200 körül van jelenleg ezeknek a száma, most azonban a kormány korlátozó intézkedéseket vezet be ezen a téren is, cégautóval fogja majd ezeket a járműveket a saját tervei szerint sújtani. Hát kérdés az, hogy hogyan szeretnék akkor elérni az elektromos és hibridautók számának jelentős bővülését. Én nem látom erre ilyen módon a lehetőséget.
És hadd ajánljak, államtitkár úr, egy konkrét példán keresztül a figyelmébe még egy adónemet. Itt ugyan a vízi közműt szabályozza a törvényjavaslat, de van egy másik nagyon fontos, ez az egyéb elektromos és gázközműre vonatkozó javaslatcsomag, ami szintén az Országgyűlés előtt fekszik most. Mi is történik ebben az esetben? Tessék megnézni azt, hogy a budai erőmű, aminek egyébként a vezérigazgatója az a Vinkovits András, aki az első Orbán-kormány idején még a Fidesz adminisztrációjában dolgozott, Vinkovits András maga is megerősíti a szakmai közönségnek azt, hogy azért nem tud a rezsicsökkentés pozitív hatása a fogyasztóknál megjelenni, mert a gáztermelő cég a Főtávnak adja át vezetékfenntartás, illetve rendszerfenntartói díjak formájában a rezsicsökkentésben megjelenő milliárdokat.
Államtitkár úr, itt konkrétan arról van szó, hogy 250-300 millió forintnak kellene lennie az amortizáció visszapótlását szolgáló vezetékdíjnak, amit meg kell fizetni, ez a vezetékadó, amit az Orbán-kormány nagyon ügyesen kivetett, és gyakorlatilag ezt is a lakossággal fizettetik meg, hiszen a Főtáv ehhez képest a gázszolgáltató cég számára durván 2,5 milliárd forintot számláz ki évente ezen a jogcímen.
(18.30)
Tehát nincs egyébről szó, mint hogy az a 2,5 milliárd forint, ami csak Budapest esetén, csak a távhő esetén megmaradhatna a rezsicsökkentés következtében a magyar embereknél, az ilyen módon át lesz hárítva az emberekre, és az alacsony földgázárakból nem tudnak a magyar fogyasztók profitálni, azért, mert az Orbán-kormány nem engedi. Ez ugyanolyan szakmailag elhibázott intézkedés volt, mint amikor az elmúlt ciklus elején befagyasztották a gázárakat - nem árplafont húztak először, államtitkár úr, hanem befagyasztották a gázárakat -, amikor eljött a világpiacon a csökkenés ideje, és engedni lehetett volna ezekből a gázárakból, akkor a befagyasztott árak miatt ezek az árak egy magasabb árszinten konzerválódtak, és nem jutott el az emberekhez a rezsicsökkentés eredménye. Majd pedig amikor a kormány megcsinálta a rezsicsökkentést, akkor persze könnyen tudott az ilyen módon mesterségesen tartott árakból engedni.
Ez azonban az emberek átverése, a rezsicsökkentés lábbal tiprása, ez egy szakmaiatlan, rossz javaslat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
