DR. PALKOVICS LÁSZLÓ,
DR. PALKOVICS LÁSZLÓ,
DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Ikotity képviselő úrra szeretnék röviden reagálni. Jövő héten lesz egy köznevelési blokk, szintén hasonló vita, tehát az összes részletére, amit ön fölvetett, nem térnék ki, csak néhány nagyon rövid dologra, és tulajdonképpen csatlakoznék Magyar Leventéhez, folytatva az ő gondolatmenetét, hogy ami történik, nem egy olyan dolog, amit ne lehetőségként kellene megélnünk.
Az, hogy hogy néznek ki a kivándorlási adatok, itt elhangzott. Ha megnézzük azt - és ön említett egy felmérést, amit önök végeztek -, hogy hányan szeretnének külföldön tanulni a hallgatók, a gyerekek közül, ezek valóban jogos igények. Aztán, ha megnézzük, hogy ténylegesen mi is fog történni, akkor a számok azért itt mást mutatnak. Csak azért, hogy pontosan értsük, felsőoktatásról volt szó, ön is említette, mindig elhangzik, hogy mindenki külföldön szeretne tanulni, hogy ő mire gondol, részképzésre vagy teljes diplomát ott szerezni…
Jelen pillanatban a magyar felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók 2,5 százaléka, aki valamely külföldi egyetemen tanul, ez alapvetően három országot érint, Ausztriát, Németországot és Angliát, plusz még néhány országot. Ezzel szemben a külföldi hallgatók aránya a magyar felsőoktatási rendszerben jelen pillanatban 9 százalék. Csak azért, hogy ne csak ezeket a számokat mutassuk, ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a magyar felsőoktatási rendszer valószínűleg attraktívabb még az ön által említett problémákkal együtt is, amiket én azért így nem osztanék; említette a kancellárok rendszerét. A rendszer abszolút bebizonyította azt, hogy ez egy működőképes rendszer. Bármelyik egyetemmel beszél egyébként, és mondjuk, a finanszírozási gondjaikra kérdez rá - javasolom önnek, tegye meg -, egészen más választ fog hallani.
Visszatérve erre, hogy egy másik számot mondjak: Németországban a német diákok körülbelül 7 százaléka tanul külföldön, és a német iskolarendszerben, a német felsőoktatási rendszerben 15 százalék a külföldi hallgatók aránya. Ha ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy Németországban a német hallgatók nem szeretnek élni, és nem jó a német iskolarendszer, mert ennyien mennek el külföldre, akkor valószínűleg a mi rendszerünk a jobb. Tehát ezekkel a számokkal, én azt gondolom, hogy érdemes csínján bánni.
(19.50)
Ahogy említettem, a köznevelésről a jövő héten beszélnék részletesebben, azért itt egy dolgot meg szeretnék említeni: tegnap a köznevelési kerekasztal ülésére meghívtuk Andreas Schleicher urat, ő az OECD oktatási igazgatója. Ugye, az OECD a köznevelési kerekasztal megalakulása óta követi folyamatosan azt a tevékenységet, ami itt folyik, és tegnap ő gyakorlatilag majdnem minden elemében megerősítette azt, amit Magyarország tesz az oktatás alakítása területén. Ez pontosan az az irány, amit egyébként az OECD is javasol. Itt egy dolgot emelnék ki, ön említette a szakképzési rendszernek a szétverését, ezt az OECD pontosan fordítva látja, úgy látja, hogy Magyarországon, ami történik, az pontosan a szakképzési rendszernek abba az irányba történő alakítása, ami a sikeres OECD-országokban egyébként valóban történik. Úgyhogy erről jövő héten beszélnék egy kicsit részletesebben, ez most csak néhány nagyon rövid reakció az ön felvetéseire. (Taps a kormánypártok soraiból.)
