DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Négy vitanap volt, illetve zajlik az elmúlt egy hétben itt az Országgyűlésben. Érdemes talán egy picit összekötni ezeket a vitanapokat, mert azzal együtt, hogy ennyire betorlódtak, nyilván az volt a szándék, hogy legyünk ezen túl, talán ez volt a kormányzati szándék, de végső soron összefüggő kérdésekről beszélünk, olyan kérdésekről, amelyekről meggyőződésem, hogy Magyarország sorskérdései.
Először a munkaerőhiány, a szakképzett munkaerőhiány okait, annak hatásait vitattuk ki itt éjszakába nyúlóan a múlt hét szerdán az Országgyűlésben. Tegnap zajlott a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztések kapcsán egy vitanap. Most a közoktatás helyzetéről vitázunk, és a közkeletűen férfi 40-nek hívott, először az MSZP által kezdeményezett javaslatról lesz egy vitanap a nap zárásaként.
A munkaerőhiány és a múlt hét szerdai vitanap tanulsága számomra mindenképpen az volt, hogy elvándorolnak az országból, mintegy 600 ezren ezt már megtették, méghozzá zömmel a legképzettebb, leginkább alkalmazkodókész munkavállalók tették meg ezt. Így történelmi helyzet van. Egyszerre van Magyarországon jelen bizonyos térségekben a nagyarányú munkanélküliség és a szakképzett munkaerő hiánya.
Nemzetközi folyamat van, hiszen szabadon áramlik a munkaerő. Ezt a munkaerőt Európában egyre jobban megfizetik. Elképesztő különbségek vannak az átlagkeresetben - Ausztriában négyszer akkora az átlagkereset -, de a visegrádi államoktól is elmaradtunk nagyon durván.
(11.50)
Az elmúlt években ez a lemaradás nőtt, nem csoda hát, hogy elvándorolnak a munkavállalók. Ezt a folyamatot megkésve és csak részben követik önök le a minimálbér emelésével, tűzoltásszerű és csak egyes rétegeket érintő fizetésemelésekkel, amelyeket egyébként sokkal nagyobb nagyságrendben régóta javasol az ellenzék és a Magyar Szocialista Párt is.
Az EU-s források kapcsán nyilván mi elmondtuk, képviselőink, hozzászólóink elmondták, hogy az a baj ezzel, ahogy önök csinálják ezt, és ahogy a 2014-20-as ciklust is megtervezik, hogy a források egy jelentős része az urizáló fideszes elit további gazdagodását szolgálja, most pedig nyilván elmondhatjuk a véleményünket a közoktatás helyzetéről.
Röviden, összekötve ezt a három vitanapot, azt tudnám mondani, hogy az első vitanapban megfogalmazott sorskérdések megoldása a kulcskérdés, ennek szolgálatába kell állítani a fejlesztési forrásokat Magyarországon, és ennek szolgálatába kell állítani a közoktatást is azért, hogy Magyarországon létrejöjjön és erősödjön egy tudásalapú társadalom, amelyben a polgárok szabad akaratukból alkalmazkodhatnak a megváltozott kihívásokhoz, a negyedik ipari forradalom által megkövetelt tudásukat könnyen, saját akaratukból, az állam által nyújtott szolgáltatások keretében is megszerezhetik.
A negyedik vitanap pedig természetesen arról szól, hogy akik életüket túlnyomórészt munkával töltötték, az ország építésével, azok egyébként nyugodtan, megfelelő nyugdíjjal nyugodt öregkort tudjanak élni. Ebben is vannak ma nagyon komoly problémák Magyarországon, látva a nyugdíjemelések mértékét is.
Mit reagáltak erre, hogy ez a kihívás volt, a tudásalapú társadalom építése egy nyitott munkaerőpiacon Európa elszívó hatásával együtt? Önök 2010 után azt állították, ezt sokszor elmondtam már vitákban, hogy pazarló a nagy elosztórendszerek jelentős része, az egészségügyről is ezt mondták, de most konkrétan az oktatásról vitázunk, ezt mondták az oktatásról, ezért központosítani kell. Nagyarányú forráskivonás történt, ha megnézik a számokat, ezek teljesen egyértelműek. Tehát lehet mást állítani, de a számok beszédesek, azt tudom mondani önöknek, és folyamatosan építették le az újraelosztást, ezáltal kevesebb forrás jutott a közoktatásba is.
Már a szóhasználatból egyértelmű, hogy a közoktatás rendszerét hogyan közelítik meg, hiszen a törvényt köznevelésről szóló törvénynek hívják, magyarán, nem az alkalmazkodókészség, a tudásalapú társadalom kialakítása az elsődleges értelme a korábbi közoktatási rendszernek, hanem egy ideológiai átnevelés is zajlik (Kucsák László: Jaj, ne!), ami kényelmessé teszi az önök politikája számára a jövő generációk nevelését, és egyébként az önök által gyakran emlegetett munkaalapú társadalom számára olcsó és könnyen kizsákmányolható munkaerőt képez. Megjegyzem, a munka törvénykönyve módosítása is ezt szolgálta, teljesen egyértelmű. Ez, az önök értékválasztása szolgálja az urizáló fideszes elitet, az új feudalizmust, amit önök építenek, ezzel szemben áll a tudásalapú társadalom modellje meggyőződésem szerint.
Azt átalakítások során, ez sokszor elhangzott, nem megfelelően egyeztettek. Azt gondolom, az, ahogy megszólították az itt mögöttünk, a páholyban ülő szakszervezetek, szakmai szervezetek képviselőit első körben, ez a fajta, bizonyos képviselőik részéről tapasztalható pökhendiség is okozta azt, hogy egyébként az év elejére odáig eszkalálódott a közoktatásban a hangulat, hogy komoly tiltakozási hullámok indultak el. Miskolc országgyűlési képviselőjeként hadd mondjam el, hogy ez a tiltakozási hullám Miskolcról indult, ötezer fős tömeg volt egy vidéki városban, ami évek óta nem volt látható és tapasztalható, és több tízezren voltak a Kossuth téren is. Erre az önök válasza nyilvánvalóan a kifárasztás és a látszategyeztetések voltak. Ezt én nagyon kevésnek tartom, és azokat a megnyilatkozásokat határozottan visszautasítom, amelyek az egyes kezdeményezők kapcsán történtek. A miskolci kezdeményezőket ismerve azt tudom mondani, hogy köztiszteletben álló személyek, nagyon komoly, elismert pedagógusok azok, akiknél betelt a pohár, nagyon határozottan mondták el a véleményüket a közoktatás problémáiról, érdemes volna valójában hallgatni rájuk, és meghallgatni őket, önök ezt azonban nem teszik.
Miskolc országgyűlési képviselőjeként szólnom kell még egy kérdésről, ami számunkra fontos, és a fenntartással kapcsolatos. Elmondtam sokszor, nem hiszek abban, hogy ellentétes volna adott esetben az állami fenntartás a gyermekek érdekével, de bizonyos településméreten szerintem az. Tehát nem az ellen tiltakozom, hogy kisebb településeken, kisiskolák esetében adják vissza adott esetben a korábban állami fenntartásba vett közoktatási intézményeket. Itt nyilván a kistelepülési önkormányzatok forráshiánnyal küszködnek, küszködtek korábban is, nehéz ezt megoldani. Azonban az iskolavárosok fenn tudják tartani az iskoláikat, ott hagyományosan a közéletben fontos szerepet töltenek be ezek az iskolák, és a helyi közélet Miskolcon is, de más iskolavárásokban is olyan többségi véleményen van, hogy szívesen fenntartanák ezeket az iskolákat. Szükséges a módosítás, tehát abban a tekintetben, hogy az iskolavárosok lehessenek fenntartók, lehetőséget kell adni tehát az önkormányzatoknak. Ez egy feltétlenül fontos módosítás a későbbiekben, nyilvánvalóan a megfelelő normatíva hozzárendelésével.
Szó esett a pedagógusbérekről olyan méltatlan szövegkörnyezetben is, hogy tulajdonképpen a tiltakozásokat elsősorban ez indította el. Ez nyilvánvaló hazugság, azonban beszéljünk egy picit ezekről is. Az első és nyilvánvaló, nagy átverése a pedagógusoknak az önök fizetésekről szóló ígéretei kapcsán az volt, hogy az A1 kategóriából kivették azt a lehetőséget, hogy a minimálbér emelésével az egész bértáblára ható növekedés lehessen. Ezt ígérték a pedagógusoknak, azonban ezt a lehetőséget kivették. Csak mondom, a jövő évi minimálbéremelés szerint ez mintegy 25 ezer forintot vesz ki átlagosan egy pedagógus zsebéből, hogy ez a lehetőség, a minimálbér-követés a pedagógusfizetés-emelések kapcsán nincsen.
A technikai dolgozókról sok méltatlan dolog hangzott el már korábbi vitanapokon is. Azt gondolom, elfogadhatatlan, hogy a legtöbb helyen nem kapták meg a bérkiegészítést, ott, ahol nem az állami közoktatás rendszerében dolgoznak ők. Olyanok is vannak közöttük, akiknek nettó 72 ezer forint nagyságrendileg a fizetése, és ők nem kaptak meg 70 ezer forint bérkiegészítést, ami egyébként adott esetben egyhavi bérük. Ez elfogadhatatlan dolog csakúgy, mint az, hogy az iskolaigazgató-választások kapcsán is egyértelműen érezhető a politika befolyása. Több ilyet tudnék választókerületemből, Miskolcról is felhozni önöknek, gimnáziumok és általános iskolák tekintetében is. Az látszik, hogy sokszor kegyeltjeiket akkor is kinevezik erőszakkal egy-egy intézmény élére, ha például pont senki nem támogatja őket, se a tantestületben, se a szülők közül, se a helyi közéletben, ez nyilván elfogadhatatlan. Ha több beleszólása lenne a helyi közéletnek és helyben a pedagógusoknak, szülőknek az oktatásba, akkor ez nyilván nem fordulhatna elő.
Végezetül, a tankötelezettség korhatárának a leszállításáról szólnék, ami nyilvánvalóan nem építhet tudásalapú társadalmat, és valóban beszédes az is, hogy 16 évtől egyébként a közmunkába is be lehet kapcsolódni. Mondják meg nekem, hogy az a diák, aki egy hátrányos helyzetű térségben hátrányos helyzetű diákként, szakmát vagy érettségit nem szerezve kikerül az iskolapadból, majd utána közmunkás lesz, ő bizony egy tudásalapú társadalomba hogyan tudna egyáltalán beilleszkedni, hogy tudhat olyan tudást szerezni, ami az ő és családja boldogulását a továbbiakban szolgálná.
Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
