SIMON RÓBERT BALÁZS
SIMON RÓBERT BALÁZS
SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint vezérszónoki felszólalásában képviselőtársam, Kucsák László már említette, az egyes szakterületekhez különböző képviselők szólnak hozzá; én a magam részéről a szakképzéshez szeretnék hozzászólni, egészen pontosan a magyar gazdaság, a munkaerőpiac, illetve a közoktatás, ezen belül a szakképzés, kiemelten a duális képzés összefüggéseiről szeretnék néhány gondolatot elmondani.
Szűkebb lakókörnyezetem, Győr-Moson-Sopron megye foglalkoztatási adatait tartom a kezemben, a munkaerőpiaci helyzetképre vonatkozóan a 2016. októberi adatokat. Ha ezeket megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy Győr-Moson-Sopron megyében 2016 harmadik negyedévében a foglalkoztatási arány 69,4 százalék. Ez 212 ezer főt jelent. Ez a 69,4 százalék egyébként 3 százalékkal magasabb, mint az országos átlag. És ha megnézzük a nyilvántartott álláskeresők arányát Győr-Moson-Sopron megyében, akkor azt láthatjuk, hogy ez októberben 1,6 százalékos volt, egyébként 0,4 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év adata; illetve ha Győr és térségét nézzük, tehát a Győri járást, akkor ez pedig októberben 2 százalék volt, egyébként egy évvel korábban 2,8 százalék. Azért mondtam el ezeket az adatokat, mert a szakemberek azt mondják, hogy ha 3 százalék alatt van a munkaerőpiacon a munkanélküliségi ráta, az gyakorlatilag, azt lehet mondani, hogy szinte a teljes foglalkoztatást jelenti.
Hogy a magyar gazdaság ígéretes pályán áll, ezt kijelenthetjük, de új kihívásokkal kell megküzdeni. Az egyik a bérfelzárkóztatás, erre vonatkozóan történt a köztehermérséklés bejelentése az elmúlt időszakban; a másik pedig egyértelműen az oktatás, illetve képzés átalakítása.
(12.20)
Erre pedig azért van szükség, hogy a szakembereket, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakembereket folyamatosan biztosítani lehessen.
Nézzük, hogy milyen intézkedések történtek a 2011-ben elfogadott szakképzési koncepció alapján az új szakképzési törvény elfogadása után! Ebből négyet szeretnék kiemelni: 1. átalakult a vizsgáztatás rendszere, átfogó komplex vizsga került bevezetésre; 2. kiterjesztésre került az úgynevezett duális képzés; 3. megvalósult a szakmunkásképzés reformja; 4. 2015 szeptemberéből az első, államilag támogatott szakképesítés megszerzése mellett a második szakképesítés megszerzése is ingyenessé vált. Egyébként ezzel a lehetőséggel már Magyarország viszonylatában több mint 10 ezren éltek.
Ha megnézzük azt, hogy az általános iskola elvégzése után egy diák milyen lehetőségek közül választhat a továbbtanulását érintően, akkor a következőt láthatjuk. Az egyik lehetőség a gimnázium. Erre most, miután a szakképzésről beszélek, részletesen nem térek ki. A szakgimnáziumban 2016 szeptemberétől - ahol 4+1 éves a képzés és a szakmai érettségi végzettség egyben szakképesítést is nyújt - a tanuló a középiskola befejeztével szakképzett munkaerővé válhat. A másik lehetőség a szakközépiskola, amely 3+2 éves lett, ahol a hároméves szakképzést kétéves továbbtanulási lehetőség követi az érettségi megszerzéséhez. Ebben az iskolatípusban a tanuló dönt arról, hogy a 11. évfolyam befejezését követően bekapcsolódik-e a munka világába, vagy a 13. évfolyamot követően már érettségi végzettség és szakképesítés birtokában teszi ezt. De ne feledkezzünk el a szakiskolákról sem. Ez az iskolatípus a sajátos nevelési igényű gyermekeket készíti fel a szakmai vizsgákra részszakképesítés vagy szakképesítés megszerzése által.
Néhány gondolatot mondanék még a középfokú szakképzés átalakításának a fontosságáról is. Korábban a középfokon végzett diákok mindössze ötöde szerzett szakmát, a többiek csupán érettségit. Ezen kellett változtatni, erről döntött a kormányzat, illetve az államtitkárság, ezért került átalakításra a szakképzési, oktatási rendszer, és a felállt új rendszerben a középfokon végzett tanulók több mint fele szakmával is rendelkezik majd, nem csak érettségivel. Visszatérve az eredeti gondolataimhoz, felmerül a kérdés, hogy miért van erre szükség. Azért, mert a gazdaságot más igények mellett a középfokú iskolai rendszer tudja kiszolgálni a korábbi időszakhoz képest.
Tehát úgy került átalakításra 2016 szeptemberétől a szakképzési rendszer, hogy sokkal többen hagyhassák el az iskolát szakmával a kezükben. Ha ez a rendszer elindul, lehetett egy korábbi nyilatkozatban olvasni, akkor elérhetjük, hogy a középfokon végzett diákok 60-65 százaléka szakmával a kezében jöjjön ki az iskolából, és erre néhány éven belül nyilván sor is fog kerülni. A korábbi, az átalakítás előtti időszakban 52 ezer diák tanult a duális képzésben országosan, és a cél természetesen az, hogy néhány éven belül jelentős mértékben növekedjen ez a szám, a tanulószerződéses diákok esetében 70-80 ezer főre.
Még néhány gondolatot arról szeretnék mondani, hogy a duális képzés kiindulópontja elsősorban Németország és Ausztria, de több mint tíz évvel ezelőtt Győr város önkormányzata már elindította ezt a folyamatot, ezért az, hogy mint jelent a tanulószerződés vagy a tanulmányi ösztöndíj, Győrben nem ismeretlen fogalom, hiszen a gazdasági erő miatt az ott működő cégek - lehetnek azok multinacionálisak vagy éppen magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások - ezt a helyzetet egyszerűen kérték, illetve kikényszerítették.
Összefoglalva: azt gondolom, hogy bölcs és bátor döntés volt a szakképzési rendszer átalakítása, amely nemcsak a magyar gazdaságot, hanem természetesen az egyén boldogulását is szolgálja. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
