BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2015. évi zárszámadási törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok szavazása előtt kérem, engedjék meg, hogy ismételten kiemeljem a tavalyi évet érintő legfontosabb makrogazdasági folyamatokat. Teszem ezt azért is, mert a mai vitában ellenzéki oldalról olyan vélemények hangzottak el, amelyeket az általános vita kezdetén is említettek a képviselők, és amelyeket már az általános vita keretében, azt gondoltam, hogy tisztáztunk.
Tisztelt Ház! A magyar gazdaság 2015-ben kiemelkedő teljesítményt mutatott, a várakozásokat meghaladó mértékben növekedett. Ezt jelzi többek között az is, hogy a bruttó hazai össztermék a költségvetés benyújtásakor feltételezett 2,5 százalékhoz képest gyorsabban, 3,1 százalékkal bővült; nem 2,9 százalékkal tehát, mint ahogy az Schmuck Erzsébet frakcióvezető asszony részéről elhangzott.
Itt kell megjegyezzem, hogy a 2016-os bővülésnél frakcióvezető asszony helyben járást említett, holott ha megnézzük a nemzetközi szervezetek számításait, akkor mindenki 2 százaléknál nagyobb növekedést prognosztizál. A kormány számítása az idei év tekintetében 2,5 százalékos bővülés.
Visszatérve 2015-re azt látjuk, hogy a tavalyi év növekedésében az export mellett a fogyasztás szerepe is meghatározóvá vált. 2015-ben a háztartások fogyasztási kiadása az előre jelzetthez képest gyorsabban, 3,4 százalékkal nőtt, köszönhetően a háztartások javuló jövedelmi helyzetének. Ennek hátterében több tényező állt. Egyrészről folytatódott a foglalkoztatás dinamikus bővülése, másrészben az alacsony inflációs környezetnek köszönhetően emelkedtek a reálbérek.
Ha a növekedés és a reálbérek alakulását nézzük, akkor nem tudom értelmezni a most is elhangzott „leszakadás” szót. A magyar gazdaság reálkonvergenciája, ami a 2013-as növekedési fordulat óta látható, folytatódott 2015-ben is, vagyis nagyobb mértékben bővült a magyar gazdaság, mint az Európai Unió átlaga.
A leszakadást az egyes társadalmi rétegek tekintetében sem tudom értelmezni, hiszen nemcsak az átlagos reálbérek növekedtek, hanem a legalacsonyabb jövedelmű rétegek jövedelme is. A minimálbér 3,4 százalékkal emelkedett, infláció nem volt, 0,1 százalékkal csökkentek az árak.
(19.10)
Tehát a reálbérek a bruttó bérnövekedést meghaladóan, érdemben a gazdasági növekedés felett bővültek.
A 2015. évben a kedvező számok, reáljövedelem-számok között közrejátszott az is, hogy a kormány a korábbi devizaadósok megmentésére irányuló intézkedéseket hozott a fogyasztás erősítése érdekében is, és meg kell említsük, hogy a gyermekvállalást ösztönző és a gyermeknevelést támogató családi adókedvezménynek köszönhetően több pénz maradt a családok zsebében 2015-ben 2014-hez képest.
2010 óta több mint 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatási ráta napjainkra már 70 százalék felett van, a munkanélküliségi ráta pedig történelmi mélyponton, 4,9 százalékon. Folytatódott tehát az idei évben az a kedvező foglalkoztatási folyamat, ami a 2015. évet is jellemezte.
A kormány által folytatott költségvetési gazdálkodásnak köszönhetően 2015-ben a kitűzött 2,4 százalékos hiánycélnál kedvezőbben alakult a kormányzati szektor egyenlege, 1,6 százalékot tett ki. Az uniós módszertan szerinti adósságráta pedig 74,7 százalékra csökkent.
A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy a kormány folytatta 2015-ben a ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását, a költségvetési hiány alacsony szinten tartását, az államadósság csökkentését, a foglalkoztatás további növelését és az ország növekedési potenciáljának emelését. Azt gondolom, hogy mindezen célokat úgy tudta elérni, a célok felé úgy tudott továbbmenni az ország, hogy mellette azok az állítások, amelyek most is elhangzottak, például az oktatási vagy az egészségügyi kiadások csökkentéséről, ténylegesen nem felelnek meg a valóságnak. Ha megnézzük a tisztelt Országgyűlés elé beterjesztett zárszámadási javaslatot, akkor azt látjuk, hogy az oktatási és egészségügyi kiadások nemcsak nominálisan növekedtek, hanem reálértelemben is.
Elhangzott, hogy a felülről nyitott előirányzatok felelőtlen gazdálkodást tehetnek lehetővé. Ha megnézzük a zárszámadási számokat, azt látjuk, hogy a felülről nyitott előirányzatok nem veszélyt jelentettek, hiszen a kormány nemhogy tartotta a költségvetés pozícióját, hanem sokkal jobb egyenleget ért el, és több esetben lehetőséget teremtett arra, hogy például az európai uniós támogatásoknál, az Európai Bizottsággal fennálló viták ellenére, túlvállalásokat tegyen a kormány, és minden támogatást az utolsó centig kifizessen a kedvezményezettek számára. Több mint 500 milliárd forintot előlegezett meg a magyar kormány az előbb említett viták ellenére és az európai uniós jogszabályok értelmében.
Miért tudta ezt megtenni? Azért, mert lehetősége volt az Országgyűlés által meghatározott módon az előirányzatok felülről nyitására. A felülről nyitott előirányzatok tehát 2015-ben, azt gondolom, nem veszélyt jelentettek, hanem egy esélyt teremtettek arra, hogy a felelős államháztartási gazdálkodás mellett az említett növekedési célokat a kormány el tudja érni.
Ahogy említettem, a zárszámadás tételesen bemutatja, hogy az oktatási, egészségügyi vagy a nyugdíjkiadások hogyan alakultak. A jóléti jellegű kiadásoknál felhívom a figyelmet arra, hogy csak a munkanélküliséggel kapcsolatos kiadások, így például a munkanélküliségre fordított segélyek összege csökkent, azért, mert az említett módon a foglalkoztatottak száma növekedett.
A ’15-ös zárszámadás pedig, azt gondolom, átlátható módon, több száz oldalon, például Finnországhoz képest - ha már elhangzott a vitában - sokkal részletesebben mutatja be a költségvetés végrehajtását. Józsa képviselő úrnak említem, hogy én nem ismerem azokat az OECD-, illetve európai uniós statisztikákat, mely szerint a magyar költségvetés az egyik legátláthatatlanabb. Kérem, hogyha ilyen tényszerű információk vannak, akkor azokat bocsássa a rendelkezésünkre. A kormány természetesen mindent megtesz annak érdekében, hogy minden információ elérhető legyen, a költségvetés szerkezetén javítson, például a 2017-es költségvetés ezért tartalmazza a működési és beruházási jellegű kiadásokat elkülönítetten, egy új szerkezetben.
Az Állami Számvevőszék ajánlásaira, amelyeket a 2015-ös költségvetés kapcsán megfogalmazott, pedig már az új, a 2010 után megválasztott Országgyűlés döntései, az ÁSZ-törvény értelmében minden esetben intézkedési tervet kell készíteni. Nincsenek tehát következmények nélküli feltárt problémák, és ez így van nemcsak 2015-ben, hanem 2016-ban is.
Végül engedjék meg, hogy a zárszámadási javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról szóljak. Ahogyan azt Szűcs Lajos, a Költségvetési bizottság alelnöke említette, a kormány is támogatja a két módosító indítványt.
Ezek közül az egyik az egyházi közneve-lési-intézmény-fenntartókat megillető 2015. évi egyenlegrendezés összege. Itt emlékeztetnem kell Ikotity képviselő urat arra, hogy semmilyen újdonság nincs abban, hogy a zárszámadás tartalmazza az egyenlegrendezés összegét, a korábbi években is ez volt a gyakorlat, hiszen a tényszámok alapján az egyházi fenntartású intézmények plusztámogatást, pluszkiegészítést kapnak a feladataik után, ha az állam többet költött az intézményekre, mint az előzetesen feltételezett. Ha pedig kevesebbet költött volna, akkor az egyházi fenntartású intézményeknek is visszafizetést kellene teljesíteni. Pont ez a 31 milliárd forintos összeg mutatja azt, hogy 2015-ben az állam érdemben több forrást költött a köznevelési intézményekre, mint az azt megelőző időszakban. Éppen ezért az úgynevezett egyenlegrendezés keretében kerül sor az említett 31 milliárd forintos pluszforrás kifizetésére.
Itt arra is felhívom a figyelmet, hogy 2015-ben a közoktatás rendszerében jelentős változás történt, a szakképző intézetek átkerültek az EMMI-től az NGM-hez, így az EMMI során látszólagos kiadáscsökkenés valósulhatott meg. A köznevelés egészében jelentősen bővültek az állam által az adott célra fordított források; ahogyan azt említettem, a zárszámadás ezt tételesen bemutatja.
A másik módosító indítvány pedig a Hajdúdorogi Metropolitai Egyház részére biztosít egy általuk most is használt, állami tulajdonban lévő ingatlant ingyenes módon. Miért a zárszámadásban kerül erre sor? Egyrészről azért, mert más ingyenes, egyház részére történő átadást is a zárszámadási javaslat tartalmaz, másrészről pedig azért, mert minden ingyenes tulajdonátruházásra csak törvény útján kerülhet sor. E tekintetben a kormány támogatta azt a javaslatot, mely értelmében a Budapest és környékén élő mintegy 25 ezer fős görögkatolikus közösség egy olyan ingatlant használhat, mely oktatási, képzési, hitéleti célokra kerülhet felhasználásra.
Tisztelt Ház! Végezetül meg szeretném köszönni az Állami Számvevőszék munkáját is, amivel, azt gondolom, a következő évek költségvetési végrehajtása javulhat, és tisztelettel azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy a módosító indítványokkal együtt a 2015. évi zárszámadási törvényjavaslatot majd elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
