DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2015. évi költségvetés zárszámadásáról szóló törvényjavaslatot az MSZP nem tudja támogatni, elfogadását nem javasolja, mert a kormány saját maga dicséretét tartja első számú feladatának ebben a törvénytervezetben. Még elvileg a módosító indítványokról szóló 20 perces többségi véleményben Szűcs doktor, aki sajnos már nincs jelen a teremben, tehát nem tudja az elismerésemet fogadni, szintén a kormány fényezését helyezte előtérbe, ezt tartotta legfontosabb feladatának. (Dr. Vas Imre: Jogos volt a fényezés!) De közben az az alapvető probléma, hogy egy költségvetésnek legalább a parlament előtt átláthatónak kell lenni, konzekvensnek kell lennie, az előző év hasonló adataival összevethetőnek kell lennie, e tekintetben azonban a költségvetés átláthatósága az Európai Unióban és az OECD-ben is sajnos az egyik legrosszabb értékeléssel bír Magyarország esetében.
A 2015. évi költségvetés konzekvensen tükrözte az Orbán-kormány megszorító gazdaságpolitikáját, hiszen kizárólag az európai uniós forrásoknak köszönhetően tudott nőni a gazdaság. Azt nem mondták el a többségi oldal előadói, hogy 2015-ben a GDP 6 százalékának megfelelő EU-s pénz érkezett az országba. Ebből sikerült önöknek produkálni 3-3,1 százalék strukturálisan nem túl kedvező gazdasági növekedést. Nem biztos, hogy erre olyan nagyon büszkének kell lenni, mint ahogy azokra a megszorításokra sem, amiket kifejtettek.
Az tapasztalható 2015-ben is, hogy az állam egyre jobban rátelepült a gazdaságra, olyan ágazatokra szerzett érdekeltséget, amelyeknek sem a gazdaságossága, sem az indokoltsága nincs meg, nem indokolható. Ugyanakkor alapvető feladata lenne az államnak a jóléti kiadások biztosítása, az egészségügy és az oktatás finanszírozása, de ezekre egyre kevesebbet költ mind arányaiban, mind összegeiben, és ezek az ágazatok, amelyek az alapvető állami funkciók lennének, egyre jobban lerongyolódnak. A strukturális problémákkal sem sokat törődött a kormányzati gazdaságpolitika, a beruházások alacsony szintje már a közeljövőt is veszélyezteti, miközben a hazai oktatást és egészségügyet, ahogy mondtam, már csak a benne dolgozók elkötelezettsége és hivatástudata tartja életben.
Finnország jövőre fogja ünnepelni az önálló államiságának 100. évfordulóját. Amikor ők 1917-ben önálló állam lettek, Európa egyik legszegényebb országa voltak. Mára, igaz, hogy súlyos gazdasági problémákkal küzdenek most az elmúlt egy-két évben, lényegét tekintve Finnország az Európai Unió legkiegyensúlyozottabb és leggazdagabb országai közé tartozik, alapvetően a konzekvens és kiegyensúlyozott oktatáspolitikának, oktatási eredményeinek köszönhetően. Tehát Magyarországon is megvolt a két háború között a Klebelsberg Kunó báró nevével fémjelzett oktatáspolitikai fordulat, amit persze ő egy ilyen kultúrsoviniszta alapon tudott az akkori parlamenttel elfogadtatni, de mégis azt eredményezte, hogy széles néprétegek oktatását, alapképzését oldották meg. Ennek fordítottját végzi a mai kormány szintén a jobb emlékű Klebelsberg Kunó nevével takarózva.
Tehát miközben Magyarország szűkös pénzügyi erőforrásait a kormány pazarló módon elherdálja saját egyéni céljaira, eközben a gazdasági növekedést tartósan fenntartó ráfordítások nem születnek, nem tudja a gazdaságot dinamikus pályára állítani. Jó példája ennek az úgynevezett rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata, amit szintén a zárszámadás tartalmaz. A kormány 2015-ben 160 milliárd forintot költött el, 160 milliárd fölött rendelkezett minimális parlamenti kontrollal. Utólag mondták meg, hogy mire költötték, gyakorlatilag sajtóvisszhang nélkül, mert menet közben sem adtak róla tájékoztatást. Ez az egyik olyan nagy tétel, amely a legátláthatatlanabb a költségvetés tekintetében, és ezt még maga az OECD is megjegyezte. A rendelkezésre álló összegből olyasmire költöttek, mint az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. feltőkésítése 18 milliárd forint erejéig, a „Liget Budapest” projekt, ami az Orbán-kormány egy gigaberuházása, és ebből kapott az Andy Vajna által felügyelt Magyar Nemzeti Filmalap is közel 4 milliárd forintot.
Az az igazság, hogy egy gazdag ország esetében, ahol nem a jóléti kiadásokon spórolnak, tehát ahol nem csökken évről évre reálértéken legalábbis a jóléti kiadások értéke, ott még érthető is lenne, hogy a kormány építkezésekben gondolkodik. A probléma azonban az, hogy Magyarországon nem ez a helyzet. Önök az átlagkeresetek mögé bújnak, azt helyezik előtérbe, de emögött a magyar lakosság több mint felének durva leszakadása áll. Tehát az átlag a legjobban kereső 20 százalék emelkedését eredményezi, amiatt mutatnak jó képet a jövedelmi-kereseti átlagok, ugyanakkor a lakosság nagyon jelentős része, 40 százaléka a létminimum-keresetet sem éri el.
Tehát az, hogy a 2015. évi költségvetésről szóló beszámoló azt mutatja, hogy önök spóroltak a nyugdíjakon, spóroltak az oktatáson és az egészségügyön, nem elfogadható a Szocialista Párt számára, mert ezekkel kapcsolatban más a társadalmi elvárás. Arról már nem is beszélek, hogy önök mit ígértek mind a 2010-es, mind a 2014-es választáson. Azt ígérték, hogy megmentik az egészségügyet, azt ígérték, hogy talpra állítják az oktatást, ezzel szemben pont az ellenkezőjét lehet tapasztalni itt, a költségvetési beszámoló esetében tényszerűen is. Tehát nemcsak a szubjektív érzés van, hanem objektíve a számokban is.
(19.00)
A másik súlyos probléma, amiről szólni kell egy költségvetési zárszámadásnál - erről már az általános vita során is vitatkoztunk itt a plenárison -, ez a versenyképesség romlása. Tehát miközben a költségvetés mutatói látszólag javulni tűnnek, a versenyképesség szubjektív megítélése, ami igazából a befektetők döntését jelentősen meghatározza, romlik.
Úgyhogy a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, a vagyonbiztonság, a gazdaság fejlődésébe, a piac biztonságába vetett hit sajnos nem állt helyre. Az önök politikája, a kiszámíthatatlan különadókkal, a jogszabályok egyik napról a másikra történő változtatásával előidézett hangulat nem segíti a befektetéseket, és sajnos félő, hogy ez a későbbiekben még megbosszulja magát. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
